„Az elmúlt hónapokban egy stratégiát dolgoztam ki az ÉSZT működtetésére a 2014-2020 közötti időszakra. A taglétszámbővítéstől kezdve a kommunikáción, az oktatáson, a kapcsolatrendszer erősítésén keresztül szinte minden területre igyekeztem a célokat megfogalmazni, és azt is, hogy mit és hogyan kellene csinálni. Ez természetesen stratégia, amit részleteiben meg kellene valósítani. Hosszú időt vett igénybe az elfogadtatása, pedig a 24. órán túl vagyunk, hogy ezzel a közvélemény elé ki tudjunk lépni, és azt megfelelően kommunikálni. Azt vallom, hogy nem minden pénz kérdése, hanem hozzáállásé is, hogy mit hogyan valósítunk meg” – mondta a szakszervezetek.hu-nak Buzásné Putz Erzsébet. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés alelnöke kifejtette: „Egyetlen komoly érv szólt amellett, hogy nem csatlakoztunk a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez. Úgy éreztük, hogy abban a nagy létszámú új konföderációban elveszne az ÉSZT-hez tartozó tagszervezetek érdekképviselete. Emellett azt láttuk, az alapítóknak nem volt megfelelő elképzelése arról, hogy hogyan, milyen elvek alapján működik majd a szerveződés. Amikor a döntés előtt álltunk, sok kérdést feltettünk, amelyekre nem kaptunk választ. Én továbbra is vállalom az álláspontom, hogy az ÉSZT létszámában ugyan nem nagy konföderáció, de olyan lehetőségeket teremt számunkra, amilyeneket máshol nem kapnánk meg.”

„Nekem az a célom, hogy eljussak a tárgyalóasztalig. Az elveimet nem adom fel, a tükörpróbát ki tudom állni, de arra nagyon figyelek, hogy a tárgyalópartneremet ne minősítsem, mert az ajtót nem vághatom be magam után” –  mondta a szakszervezetek.hu-nak Boros Péterné. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára arra számít, hogy az új konföderációban résztvevők megszokják egymást, és új módszerekkel együtt tudunk dolgozni. Átrendeződésre számít az új szövetségben, ki fog derülni, hogy kik azok, akik ebbe a körbe tartoznak. Szerinte a szakszervezeti munka megújításához nélkülözhetetlen az új típusú kommunikáció és a külföldi tapasztalatok integrálása a szervezetfejlesztésben.

„Ha az ágazati szakszervezeti munkában is az Oracle csoport munka rendszert alkalmaznák a feladatok meghatározására vagy értékelésére, összefogott, rendszerelvű munkavégzésre késztetnék a kollégákat is, és átláthatóvá, minősíthetővé tennék saját tevékenységüket” – mondta a szakszervezetek.hu-nak az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma közös vagyonát működtető AÉSZ Vagyonkezelő Kf. ügyvezető igazgatója. Bokori László attól tart, hogy az immár fél éve megalakult új konföderáció, a Magyar Szakszervezeti Szövetség működtetéséről folyó tárgyalásokon nem az értékek mentén lesz a megállapodás vagyoni kérdésekben, mert úgy látja, a politikai erőviszonyok pillanatnyilag azok javára billennek, ahol több a hangos ember.

„A közvéleménynek is meg kellene értenie, hogy az összefogottságunkat nem egy jól vagy rosszul kiválasztott vezető, hanem a teljes mozgalom tudja megteremteni. …Olyan kollégákat látok, akik alkalmas vezetők lehetnek, de csak akkor, ha a mozgalom által „kitermelt” vezetőtársak támogatják. A demokratikusabb mozgalmak azzal a rákfenével küzdenek Magyarországon, hogy a pillanatnyi vezetőik mindig rosszabbak, mint az ideális, és sokszor nagyobb erőfeszítések történnek a megpuccsolásukra, mint egy együttműködő szervezet irányítására” – mondta a szakszervezetek.hu-nak Varga László, a Szakszervezetek együttműködési Fórumának elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Budapesten született 1960-ban. Cipész édesapjával és finommechanikai műszerész édesanyjával sokáig egy VIII. kerületi szükséglakás volt az otthonuk. Az Ihász Dániel Gépjármű-technikai Szakközépiskolában szerzett érettségijével a zsebében 1978-ban a Hungarocamion Rt.-nél, a Volvo-műhelyben tehergépjármű autószerelőként kezdett dolgozni, majd a vállalat IVECO vevőszolgálati szakreferense lett.

„Ahhoz, hogy az új szövetség összecsiszolódjon, hogy világosak legyenek a kompetenciák, összehangolhatóak legyenek az eltérő érdekek, integratív személyiségre van szükség a legmagasabb pozícióban. Olyanra, aki képes aktivitást kiváltani a tagságból. Ezt látom a legnehezebb szakszervezeti vezetői feladatnak ma ebben a struktúrában. A jövőben akkor lesz eredmény, ha el tudjuk érni, hogy ha van egy probléma, azt közösen akarjuk megoldani.  Olyan vezetőt kell választani, aki a mozgalmi jelleget is erősíteni tudja.  Azt elképzelhetetlennek, sőt elfogadhatatlannak tartanám, hogy kívülről hozzunk valakit a szövetség élére” – mondta a szakszervezetek.hu-nak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

„Azért vállaltam el az MSZSZ elnökségi tagságot, mert azt reméltem, hogy talán egy új szakszervezeti szövetség meg tudja adni azt a szakmai hátteret a dolgozók érdekvédelméhez, ami jelenleg hiányzik. Sok esetben azt érzem, ha nem lennének kisebb szakszervezeti szövetségek, mint például a VDSZ, akkor már kihalt volna a mozgalom. S bár amikor igent  mondtam a felkérésre, tudtam, hogy nehéz a feladat, de abban bíztam, hogy úrrá tudunk lenni a kezdeti nehézségeken, és megindulhat a valódi megújulás. Ehelyett azt tapasztalom, hogy az Autonómokat megpróbálják bedarálni, mintha a konföderációnak nem is lennének jogos elvárásai, vagy az a nézet, amit képvisel, nem lenne előremutató” – mondta a szakszervezetek.hu-nak Margittai Péter.

„Ma az a szakszervezeti vezető, aki nem a szakmából jött, az nem tudja, hogy mi van a területén, mert nem szerzett tapasztalatot ” – mondta a szakszervezetek.hu-nak Szűcs Viktória. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a magyar társadalom még nem érett meg arra, hogy a legmagasabb szinten nő vezessen egy szakszervezetet.

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, össze kell fognunk, mert egy igazolhatóan 220 ezer szervezett dolgozót maga mögött tudó szervezetet nem lehet figyelmen kívül hagyni, a véleménye megkerülhetetlen a döntések meghozatalában. A kérdés az, hogy ma van-e a szakmákban elegendő szellemi erő egy erős konföderáció működtetésére. Ez azért még nem dőlt el” – mondta a szakszervezetek.hu-nak Sáling József, a KASZ elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségének tagja.

Attól még, hogy az új szakszervezeti konföderáció elnöksége az erős szakmák képviselőiből állt össze,  nem jelenti automatikusan azt, hogy erős lesz – állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségébe választott Papp Zoltán. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke immár 60 éve, 1954 augusztusában született a Vas megyei Egyházasrádócon. Édesapja vasutas volt, édesanyja a háziipari szövetkezetben varrónőként dolgozott. A világlátását segítette, hogy mire az általános iskolát befejezte, a falusi könyvtár szinte valamennyi könyvét elolvasta. A szombathelyi gépipari technikumban gépgyártás technológusként végzett 1972-ben. A MÁV-nál helyezkedett el, ahol először biztosító berendezési műszerész, majd csoportvezető, később vonalellenőr és diszpécser beosztásokban dolgozott. Még abban az évben belépett a szakszervezetbe, ahol 1978-től különböző tisztségeket tölt be. Volt bizalmi, főbizalmi, szb-titkár, területi titkár helyettes, a későbbiekben területi képviseletvezető, a képzési és oktatási bizottság vezetője. 1999-től a Vasutasok Szakszervezete elnökségének tagja, három éve pedig már elnöke. Családi otthona ma is az osztrák határhoz közeli Toronyban van, ahová a fővárosban végzett munka után hétvégenként hazatér. Ahogy fogalmaz: amikor pénteken délután felszáll a vonatra, úgy érzi, már otthon van. Nős, felesége a beteg anyósának gondozása miatt csak négyórás munkát tud vállalni. Egy felnőtt gyermeke van. Állami nyelvvizsgát német alapfokon és angol középfokon tett. Kevés szabadidejében angol nyelvtudását csiszolgatja azzal, szinte hobbijává vált, hogy eredeti nyelvükön olvas angol novellákat. A családi házához tartozó kertjének gondozása mellett kedvenc kikapcsolódása, hogy a tévé mellől kövesse az angol elsőligás futball eseményeit.