A csúcsmenedzserek és sztárpolitikusok maximum négy-öt órát, vagy még annyit sem alszanak, és erre büszkék is. De vajon ez a sajátos életvitel összhangban van-e az emberi szervezet alapvető igényeivel?

A Szilícium-völgy egyes legismertebb techcégei köztudottan rendkívül liberális beállítottságúak, ami nem probléma, azonban több esetben is felmerült már, hogy sikerült túlpolitizálniuk magukat. Tavaly augusztusban James Damore, a Google konzervatív beállítottságú szoftvermérnöke egy hosszú belsős e-mailben erősen bírálta a vállalat kultúráját, továbbá vitatkozott egyes liberális nézetekkel. A levél óriási megbotránkozást keltett a cégen belül, többen teljes terjedelmében kiszivárogtatták a sajtónak, röviddel később pedig a Google elbocsájtotta Damore-t – írja az Origo.

Figyelmeztető sztrájkot tartott hétfőn a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall, amely a többi között azt követeli, hogy vezessék be a 28 órás munkahetet.

 „A BBC-nek el kell ismernie a problémát, és egyenlő, fair és átlátható bérstruktúrát kell kialakítania”, írja blogjában Carrie Gracie, a BBC kínai szerkesztője.

 Az Opel megállapodott a német IG Metall szakszervezettel, hogy április elsejétől rövidített, 35 órás munkahétben dolgoznak majd az autógyár munkavállalói, miután a német céget az év elején átvette a Peugeot-Citroen (PSA) csoport az amerikai GM-től és az új francia tulajdonos rögtön nagyszabású átalakítási terveket helyezett kilátásba – írja az autoszektor.hu.

Az új osztrák kormány elvonult a hegyekbe, hogy klauzúrát tartson. A német nyelvterület politikai pártjai ilyenkor ottalvásos értekezleten tárgyalják ki dolgaikat. Sebastian Kurz kormányának egyik első döntésével 39 ezer magyar gyerek esik el állami támogatástól – írja a HVG.

Tony Blair volt brit kormányfő szerint jogot kellene adni a brit választóknak arra, hogy „újragondolják” a brit EU-tagság megszűnéséről hozott népszavazási döntést, mivel a referendum idején még senki nem tudta, hogy mivel jár a kilépés az Európai Unióból – írja a napi.hu.

 Január elsejével lépett hatályba a törvény Izlandon, ami alapján mostantól törvénysértő lesz egy férfinak ugyanazért a munkáért többet fizetni, mint egy nőnek. Ezzel Izland lett az első ország, ami törvényileg ismerte el az egyenlő bérek elvét – írja a 444.hu.

Magasabb bért és – maximum kétéves időtartamra – jelentős munkaidő-kedvezményt követel a német fém- és elektroipar csaknem négymillió dolgozójának az IG Metall ágazati szakszervezet. A januá­ri figyelmeztető sztrájkok után februárra már 24 órás munkabeszüntetést helyeztek kilátásba, ami elmérgesítheti a munkaadókkal való viszonyt – írja a Magyar Idők.

Míg a világ fejlettebb országaiban egyre jobban félnek attól, hogy a robotizáció következtében milliók veszíthetik el a munkájukat, Svédországban inkább elfogadják, hogy ez történik, és történni fog, és a lehető leghiggadtabban készülnek rá. Nemcsak a közgazdászok állítják, hogy nincs mitől tartani, egy átlagos svéd bányász is úgy látja, az automatizáció nemhogy nem teszi tönkre a jövőjét, hanem inkább segíti a munkáját – írja a 444.hu.

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció