Alapvetően alakítja át a munkaerővel kapcsolatos elvárásokat, hogy a pandémia felgyorsította a digitalizációt és a robotok alkalmazását. Egyre inkább a képzett, és a tanulásra, továbbképzésre hajlandó, rugalmas munkaerőt igényelnek a vállalkozások. A novekedes.hu cikke.
A mentális betegségek elterjedését, a kiégést, a depressziót, a figyelemzavart Byung-Chul Han a munkahely, a munkaidő, a munka jellegének az elmúlt évtizedekben tapasztalt megváltozására vezeti vissza – mondta K. Horváth Zsolt társadalomtörténész, az ELTE BTK adjunktusa az e heti G7 Podcastban.
Az elmúlt évek egyik legfelkapottabb szerzője a dél-koreai-német Byung-Chul Han, akinek két könyve is megjelent az elmúlt években. A filozófus ezekben arra a kérdésre próbál meg válaszolni, hogy mi mozgatja a modern kapitalizmusban az egyént, tehát mi az, ami ebben a rendszerben az embereket a munka elvégzésére ösztönzi. K. Horváth Zsolt Han A kiégés társadalma című könyvéről az Új Egyenlőségre írt recenzióját ide kattintva lehet elolvasni.
A reklámokban és a marketingben is nagyon fontosak azok a mozzanatok, amikor elmondják, hogy a legújabb VW-terepjáró kulcsának megszerzéséhez tulajdonképpen csak ki kell nyújtanod a kezedet. Persze mindenki tudja, hogy ez nem így van, de az ingerek folyamatos bombázása kialakítja azt az illúziót, hogy valóban nagyon sok mindenre képesek vagyunk. Ezt részben valóban megalapozza az a technológiai fejlődés, ami az elmúlt évtizedeket jellemezte, Han ugyanakkor arra figyelmeztet minket, hogy az emberi teljesítőképesség testi, lelki, és intellektuális értelemben sem végtelen
– mondta.
K. Horváth szerint Byung-Chul Han a könyveiben a kapitalizmus 1970-es évek közepétől – végétől jellemző variánsának, a neoliberalizmusnak egy érdekes diagnózisát mutatja be. Kiindulási pontja az, hogy ebben a rendszerben sokkal nagyobb felelősség hárul az egyénre. Már nem az az alapelv, hogy az állam feladata lenne az egészségügynek, az oktatásnak és a lakhatásnak a szavatolása, hanem a rendszer megpróbálja a versenyszellemen keresztül az egyénre tolni a felelősséget.
Han könyveiben Michel Foucault hetvenes években folytatott kutatásaira épít, ami azt írja le, hogy a modern kapitalista társadalom hogyan befolyásolja, hogyan bírja engedelmességre az egyént. Amíg Foucault-nál a fegyelmezés elsősorban korlátozást jelent, addig Han szerint a kortárs társadalomban ilyen jellegű határok nem nagyon vannak. Ehelyett túlteng a pozitivitás.
Bizonyos értelemben ezek a dolgok úgy függenek össze – és ez a pszichopolitika -, hogy ezek az intézkedések, ha nem is közvetlen ok-okozati kapcsolatban, de befolyásolják azt, hogy hogyan érezzük magunkat az adott társadalmi környezetben. Az, amiről most már magyar online portálokon is egyre többet olvashatunk, a kiégés, a folyamatos elfoglaltság, vagy az, hogy mennyire teszi ki a munka az életünket, a fiatalabb korosztályokban elsősorban a kiszolgáltatottság érzését eredményezi, és a felelősséget az egyénre hárítja, hogy menjen el terápiára, és vásárolja meg magának a gyógymódot.
Elsőre nagyon logikusnak tűnik azt gondolni, hogy az államhatalom minősége semmilyen befolyással nincs az emberi élet minőségére, de Han nagyon meggyőzően írja le, hogy ha nem is követlenül, de van egy látens hatás, ami nem egyéni szinten nyilvánul meg, hanem egy strukturális rosszullétet hoz létre. Szerintem ennek a rosszullétnek a legérdekesebb szerzője most Han
– mondta K. Horváth.
Forrás: g7.hu
Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
Látványosan megugrott azok tábora, akik havi 200, illetve 300 ezer forint feletti nyugdíjat kapnak – derül ki a KSH adatsorából. Az alacsonyabb nyugdíjúak száma eközben mérséklődött valamelyest, de még mindig több mint félmillióan voltak, akiknek havi 100 ezer forintnál kevesebbel kellett beérniük – írja a 24.hu.
A hatáskörrel való visszaéléssel szemben semmilyen jogi korlát nem létezik, miközben korlátlan intézkedési lehetőséget jogállamban se a rendőrség, se más hatóság nem kaphat – írja a Népszava.
2020 év végén nagyon aktív jogalkotást láthattunk, sorra-sorra jelentek meg a Magyar Közlönyök és benne a számtalan jogszabály és változás. Nem maradt ki a változásból a nyugdíj sem, olyannyira, hogy a december 30-i Magyar Közlönyben (295. sz.) a Kormány számos helyen módosította (kiegészítette) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletet) - vette észre a ProfitLine.hu. Cikkünkben most összefoglaljuk, hogy milyen változások történtek a köznyelvben csak 'nyugdíjtörvénynek' ismert jogszabályban – írja a Profitline.
A filmes képzés a Duna TV volt székházában, a színművészeti képzés a Szentkirályi utcai és Rákóczi úti épületekben zajlik majd – olvasható a HVG-ben.
A miniszterelnök választási adókedvezményt adna a fiataloknak, Novák Katalin az orbáni ígéret egy részét már vissza is vette – olvasható a Népszavában.
2021 januárjára – a vendéglátás és idegenforgalmon kivételével – minden iparágban visszatért a koronavírus-járvány kezdeti időszakában mért adatokhoz a munkaerő-kölcsönzöttek létszáma. Bizonyos szektorokban intenzív növekedés is tapasztalható. A kereskedelemben harminc százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szervezésében a tíz legnagyobb munkaerő-kölcsönző cég – Delego Consulting Kft., euJOBS, Humán Centrum, Humánia HRS Group Zrt., Man at Work, Pannon-Work Zrt., Prohuman, Viapan Dologidő , WHC, Work Force – körében végzett év eleji felmérésből. Az ado.hu cikke.
Január 23-án írják meg a felvételi teszteket a középiskolába készülő diákok. A járványügyi előírások miatt több teremre lesz szükség, van, ahol ehhez általános iskolát is ki kell nyitni. A szokásosnál több tanárnak is dolgoznia kell szombaton, ám ennek a díjazása a jelek szerint nem megoldott, illetve a tankerület „nagyvonalúságán” vagy az igazgatók lobbierején múlik. A tapasztalatok alapján előre kijelenthetjük, nem lesz drasztikusan nehezebb, sem könnyebb a teszt, mint eddig volt – írja a HVG.
Nem támogatja a Munkástanácsok által felvetett kompromisszumos megállapodást Kordás László, a legnagyobb hazai szakszervezeti konföderáció vezetője, bár ennek most már csak elvi jelentősége lehet. Meglátása szerint a kabinet időhúzásra játszott a minimálbér-tárgyalások során, emiatt jelen állás szerint befagyasztják az álláskeresési támogatást és a táppénzt is, hiszen számos szociális juttatásnál a 2020-as minimálbér lesz az irányadó. A napi.hu cikke.
© 2021 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu