2018. január 01-től ismételten nőtt a kötelező legkisebb munkabér (bruttó 138 000,- Ft) és a garantált bérminimum (180 500,- Ft) összege az erre vonatkozó jogszabály alapján. Bár ez örvendetes változás számos munkavállaló számára, a minimálbér emelése ugyanakkor hátrányt jelenthet annak a munkavállalónak, akinek károkozásért kell helytállnia munkáltatója felé – írja a D.A.S. Jogszerviz.

A globalizációval együtt járó munkaerő-vándorlás eredményeképp egyre több munkavállaló dolgozik származási országától eltérő államban. Magyarországon az alábbi szabályok szerint foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – írja az ado.hu.

Januárban számos adminisztrációs határidőt kell betartania mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak a bérszámfejtéshez kapcsolódóan. Alább összegezzük milyen nyilatkozatok szükségesek ahhoz, hogy a januári bérek kifizetésekor már érvényesíteni lehessen a munkavállaló fizetésében a megfelelő adókedvezményeket, beállítani a cafeteria juttatásokat és indul a 2017. évi adóelszámolás, a munkaadó a munkavállaló részére kiállítja az igazolásokat – írja az ado.hu.

 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) kiemelt jogpolitikai célja[1] a kollektív autonómia lehetőségeinek és a kollektív munkajogi jogalanyok közötti megállapodások szabályozási szerepének kibővítése, melynek eléréséért a jogintézmény tartalma jelentős mértékben módosult, sajátos rendszerképző szabályok „komplex szisztémáját”[2] kialakítva. A munka törvénykönyvéről gyakran elhangzik, hogy kifejezetten komplex szerkezetű, „jogászoknak szóló mű”,[3] noha azon törvények egyike, amelyet nem jogászok is tömegesen használnak, beleértve a kollektív munkajog klasszikus szereplőit (jogalanyait). Az alábbiakban öt olyan szabályozási „ellentmondásra” hívom fel a figyelmet a kollektív munkajog területén, melyek nem kellő egyértelműsége és eltérő értelmezési lehetősége a kollektív munkajogi alanyok között jog és érdekviták forrásaivá válhatnak. Ezek a – korántsem teljes körű – kritikai észrevételek és javaslatok kapcsolódnak a kollektív szerződés megkötéséhez, módosításához és megszűnéséhez, illetve a szakszervezetet megillető egyes jogok gyakorlásához. A továbbiakban ezen kérdések elemzését végzem el.

Hogyan kell megállapítani a csed, gyed utáni szabadságot, ha az ikerszülés előtt az anyag már táppénzen volt? Olvasói kérdése dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt az adozona.hu oldalán.

Teljes jogú nyugdíjas munkavállalónak az adott munkakör betöltése esetén kötelező-e legalább a garantált bérminimumot fizetni, vagy annál kisebb összegben is meg lehet vele állapodni? – kérdezte az adozona.hu olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd szakértő válaszolt.

 A munkavállaló köteles a munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni. Az alábbi tanulságos eset munkavállalója a rendkívüli időjárási helyzet miatt megnehezedett hazajutásra hivatkozással, a munkaidő lejárta előtt két órával, a munkáltató kifejezett tiltása ellenére elhagyta a munkahelyét. A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkaviszonyt. Jogos volt az intézkedés? A Kúria döntött.

A munkaszerződés módosításakor a felek közös megegyezéssel, írásban megváltoztatják a munkaszerződés tartalmát. Vajon akkor is kötelező az írásos megállapodás, ha a felek akaratától független a változás, és/vagy az a munkavállalóra kedvező? Jó példa erre a 2018-tól emelkedő minimálbér esete – írja az ado.hu.

Az EU idén május 25-étől hatályos adatvédelmi rendelete két új fogalmat is bevezet: az adathordozhatósághoz és az elfeledtetéshez való jogot. De mit is jelent ez a két fogalom és hogyan teljesítheti praktikusan az adatkezelő a két intézménnyel kapcsolatos kötelezettségeit? A jelen cikkben ezekről esik szó, bemutatva néhány gyakorlati problémát és az azokra megfelelő megoldási javaslatot – írja az ado.hu.

A munkaviszony megszüntetése kiemelkedően gyakori forrása a munkaügyi jogvitáknak, ezek jelentős része pedig bíróságon végződik. A munkaadók nagy része csúszós talajnak látja a munkáltatói felmondást, mivel azt megfelelően meg kell indokolni. A DAS Jogszerviz szakértője összeállította, mit tehet az alkalmazott felmondás esetén.

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció