Milyen következményekkel járhat a védettségi igazolvány léte vagy hiánya a munkaviszonyban? Megszüntethető-e a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállaló munkaviszonya? Kell-e bért fizetni az ilyen munkavállalónak? - teszi fel és válaszolja meg a gyakorlati kérdéseket Fodor T. Gábor, munkajogász, ügyvéd.

Az szja-bevallási tervezet már csaknem egy hónapja elérhető a weben keresztül, a tervezetet mindenképpen érdemes átnézni, szükség esetén módosítani és beküldeni – hívta fel a figyelmet a NAV.

A többi dolgozó egészségének védelme érdekében a munkahely kezelheti ezt az adatot – írta a Magyar Narancs kérdésére a TASZ.

A munkáltató köteles megtéríteni azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (2) bekezdés]. Ilyen, a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerülő költség a munkába járással kapcsolatos utazás is, amelynek költségtérítését a 39/2010 (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza. Az ado.hu szakmai cikke.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatót tett közzé a honlapján arról, hogy a munkáltatók megismerhetik és nyilvántarthatják-e azt, hogy dolgozójuk beoltatta-e magát.

Hány százalék bérpótlék jár a dolgozónak ünnepnapi, illetve hétvégi munkavégzés esetén? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Július 1-jén lépett életbe az a törvény, amelynek értelmében féléves tb-hátralék esetén csak fizetés ellenében lehet állami egészségügyi ellátást igénybe venni. A törvény február 12-ig biztosított „türelmi időt”, ettől a naptól kezdve érvénytelenné válik a tartozást felhalmozók TAJ-száma. A Mérce cikke.

Szerdán késő este benyújtotta a parlamentnek a rokkantellátásokról szóló törvény évek óta esedékes módosítását a kormány – írja a Magyar Narancs.

A jogi környezet lehetővé tenné, hogy az egészségügyi dolgozók névvel-arccal vállalják a nyilatkozatukat, és emiatt semmilyen hátrány nem érhetné őket. A legtöbb forrásunk viszont csak név nélkül hajlandó beszélni, mert retteg, hogy utána nyúlnak – írja a HVG.

 A hétvégén a Magyar Közlönyben megjelent, és kihirdetésének másnapján, azaz március 28-án vasárnap hatályba is lépett a 149/2021. (III. 27.) kormányrendelet a szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól.