A kormány kijárási korlátozást vezet be Magyarország egész területére március 28. és április 12. között. A Pénzcentrum mutatja a munkavállalókat érintő legfontosabb tudnivalókat.

A koronavírus következtében egyre több olyan cég van, amelyik részlegesen vagy teljesen kénytelen lehúzni a redőnyt, és a kilátások is borúsak: egy friss felmérésben az emberek negyede számított arra, hogy a következő fél évben elveszíti a munkáját. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb, tartalékkal rendelkező cégek jellemzően nem a felmondást választják, hanem áthidaló megoldásokkal igyekeznek megtartani a dolgozókat, máshol inkább az elbocsátások jellemzőek. Közben akadnak olyan munkahelyek, ahova növekvő számban keresnek embereket, ugyancsak a vírus miatt.

Bedönti-e a futó foglalkoztatási pályázatokat a vírus? Ki tájékoztasson és ki mérjen lázat a munkahelyeken? Mi az otthoni munka új szabályozásának lényege? Mekkora bér jár annak, aki otthon marad a gyerekével? Fontos kérdések, fontos válaszok. Az ado.hu munkajogi írása.

Amikor március elején nyilvánvalóvá vált, hogy a járvány megfékezése érdekében szükséges korlátozni az emberek, azaz munkajogi szempontból a munkavállalók mozgását. Ebben a helyzetben a legfontosabb munkajogi kérdéseket az jelentette, hogy utasíthatja-e a munkáltató a munkavállalót a munkahelytől való távolmaradásra, illetve, hogy a távolmaradó munkavállalót megilleti-e a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 146.§ (1) bekezdése szerinti állásidőre járó alapbér. Ezeket a kérdéseket a hatályos jog alapján meg lehet válaszolni. A jog.tk.mta.hu írása.

Széles körben érzékelhető, hogy a koronavírus terjedése miatt a munkáltatók és a munkavállalók többsége olyan, a korábbihoz képest új helyzetbe került/kerül, amelyben a munkajogi szabályok alkalmazása a megszokott rutinnal nem vagy nehezen oldható meg. Az is tapasztalható, hogy az interneten – megítélésünk szerint – számos téves jogértelmezésen alapuló információ terjed. A törvényes joggyakorlat kialakítása érdekében a Magyar Munkajogi Társaság Elnöksége és a Munkajog folyóirat szerkesztőbizottsága a legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdésekről az alábbi összefoglalót teszi közzé. Az összefoglalóban elsősorban a munkavállalók munkahelyről való távolmaradásának jogszerű megoldásait tekintjük át, és kitérünk arra is, hogy milyen jogi eszközökkel enyhíthetők a munkaviszonyok tömeges megszüntetésének hátrányos hatásai.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet nem érinti azt a dátumot, amely szerint március 31-jével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és április 1-jétől már más bíróságok járnak el ezekben a perekben - figyelmeztetett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közleményben szerdán az MTI szerint.

2020. március 31-ével jogszabályi változás folytán megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

A kormány ugyan lehetővé tette, hogy a munkáltatók megnyirbálják a dolgozók jogait a munkahelyek megőrzése érdekében, de ehhez a munkavállalók beleegyezésére is szükségük van. Néhány jellemző példán keresztül megpróbáljuk bemutatni, hogy egyes helyzetekben milyen jogok illetik meg a dolgozókat. Az biztos, hogy a rendkívüli helyzet miatt mindkét fél részéről óriási kompromisszumkészségre lesz szükség, és azzal is számolni kell, hogy bonyolult munkaügyi perek jöhetnek, annyira szokatlan a helyzet - figyelmeztetnek a munkajogászok – írja a HVG.

A pénzzavarban lévő munkáltatók most is csak közös megegyezéssel válhatnak meg várandós, vagy szülési, illetve a gyermekgondozás miatt szabadságon lévő munkavállalóiktól. Ennek aláírására pedig nem kötelezhető az alkalmazott, figyelmeztet az Adózóna.

Az egyre terebélyesedő koronavírus válsággal szembesülve fel kell tennünk egy lényeges kérdést: ki fizeti meg a leállás költségét? Az elmúlt bő három hét néhány kemény leckét tanított meg az olaszországi munkásoknak, lévén, hogy a válság terheinek nagyja az ő vállukra terhelődött. Ez a gazdaság összes szektorára igaz, de különösen a gondoskodási munkákat végző ágazatokra. A Mérce cikke.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ