„Egyszerűsített foglalkoztatás: kire vonatkoznak a korlátok, tilalmak?” című, május 20-án megjelent cikk kapcsán az adozona.hu olvasója azt kérdezte: más-más munkáltatónál hogyan alakul az egyénenkénti foglalkoztatási korlát. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A nemrégiben közzétett munkavédelmi ellenőrzési terv kapcsán ismét többször merülnek fel kérdések a munkavédelmi képviselő választásával kapcsolatban, esetenként olyan formában, hogy milyen felelősség terheli a munkáltatót a munkaügyi képviselő választás kapcsán, hogyan „vegye rá” a munkavállalóit arra, hogy munkaügyi képviselőt válasszanak - írja az RSM blogja.

„A Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet támogatja, a balatoni vendéglátósok viszont ellenzik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége javaslatát, hogy vezessenek be 8-15 százalékos kötelező felszolgálási díjat.”[1] A 2017. május 22-i hír újra a közbeszéd tárgyává tette az úgynevezett borravaló (harmadik személy által nyújtott vagyoni értékű szolgáltatás) problematikáját és elsősorban (munka)jogi kihívásait - írja dr. Szabó Imre Szilárd, munkajogi szakjogász, doktorandusz blogában.

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról, jogellenes. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E jogintézmények egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással).

A hatályos szabályozás – szemben az 1992. évi Mt.-vel – a tanulmányi szerződést a munkavállaló és munkáltató közötti szerződésként határozza meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy a felek előtt minden kapu bezárult a szerződéskötésre a munkaviszony létesítését megelőzően – írja a Jogászvilág.

Mit tehet a munkáltató, ha eltűnik az egyik dolgozója? – kérdezte az adozona.hu olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkát összesen 90 napig végezhet egy évben egy munkavállaló. Olvasói kérdés, hogy ez a 90 napos határ a munkavállalóra vonatkozik, vagy munkáltatónként külön-külön dolgozhat mindegyiknél 90 napot (több munkáltató esetén)? Az Adózóna oldalán Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

A Munka Törvénykönyve legújabb módosításának tervezete lehetővé tenné, hogy a munkáltató a munkavállaló beleegyezésével bármikor, határidő nélkül módosítsa a már közölt munkaidő-beosztást. Bár a javaslatot egyelőre visszavonták, ez a lehetőség tulajdonképpen ma is levezethető a törvényből – írja az ado.hu.

Ki minősül megváltozott munkaképességűnek? Mit nevezünk előzetes biztosítási időnek és mi jelent a komplex minősítés? Melyek a rendszeres pénzellátásra vonatkozó jogosultsági feltételek? E kérdésekre kaphat választ az adózóna írásából.

Keddtől egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetésére kötelezettek azok a tanulók, akiknek idén március 31-én járt le a diákigazolványuk, de még nem sikerült elhelyezkedniük, és így nem biztosítottak. A mai napon jár le ugyanis a 45 napos türelmi határidő – írja az adozona.hu.

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



Bill Barry, a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lők­nek szó­ló új könyv a­me­ri­ka­i szer­ző­je 2017. má­jus má­so­dik fe­lé­ben könyv­be­mu­ta­tó­kat tart Bu­da­pes­ten, Szom­bat­he­lyen, Kecs­ke­mé­ten és Mis­kol­con.

To­vábbi in­for­má­ció