Aláírásgyűjtést kezdeményez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozó munkavállalók körében azzal a céllal, hogy csökkenjen a tanárok túlterhelése, és rendezzék az ágazatban dolgozók bérét – jelentette be pénteken Szűcs Tamás PDSZ-elnök. Petíciójukban négy pontban fogalmazták meg a célok megvalósulásához minimálisan szükséges követeléseket.

A szakszervezetek úgy tudják törvénymódosításokat készítenek elő, hogy a közalkalmazottak egy részét a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztassák tovább, vagy épp elbocsássák őket. A kormány nem vonta be a közszolgálati szakszervezeteket a minisztériumokban és országos háttérintézményekben tervezett nagyarányú létszámcsökkentés, és több jogszabály módosításának előkészítésébe, pedig ez törvényi kötelessége lenne – írja a Népszava.

Az Almássy téren tartott ma sajtótájékoztatót „Többet a köznek!” címmel a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), melyen a közfoglalkoztatottak katasztrofális helyzetére hívták fel a figyelmet, és a 2019-es költségvetési törvény módosítását követelték, egy élhető ország érdekében – mivel a jelenlegi az újraelosztási rendszeren és a közszférán próbál spórolni, miközben máshol ömlik ki a pénz olyan dolgokra, melyek nem az ország polgárainak érdekeit szolgálják.

“Sokaknak viszket a tenyere, békés, keresztény embereknek is” a folyamatos tüntetések miatt. (Orbán Viktor, Kossuth Rádió 2017. április 14.). Valami ellen, valami mellett, valamire emlékezve, ha valami nem tetszik, vagy éppen ellenkezőleg, ha valami nagyon tetszene – ezernyi oka lehet a tüntetéseknek, demonstrációknak. Az elmúlt évtizedekben lényegében, változatlan keretek között, az 1989-es gyülekezési törvény szabályai szerint lehetett tüntetéseket, demonstrációkat szervezni, és azon részt venni – évente százával hirdettek és tartottak is ilyen akciókat országszerte.

Tegnap lépett életbe az új gyülekezési törvény: hogy milyen következményei lehetnek, arról mi is írtunk. Érdemes azonban visszatekinteni az elmúlt évekre, hogy lássuk, mely ügyek mozdították meg a lakosságot, miért vonultunk utcára, miről emlékeztünk meg – olvasható a Mércén.

 A béren kívüli juttatások 2019-ben várható megadóztatása ellen szervezett tüntetést 2018. szeptember 20-án a szakszervezetek által létrehozott Varga Mihály Baráti Kör, amelynek szóvivője Gál Rezső, az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetség (MVM TSZSZ) elnöke.

Online kampányt indít három szakszervezet azért, hogy hangsúlyozzák a kutatás szabadságának fontosságát, valamint felhívják a figyelmet a kutatók és segítőik helyzetére. A szakminiszter szerint a kormány egy, a jelenleginél jobb finanszírozási struktúra kidolgozásán dolgozik és nem a tudományos akadémiával van vitája.

 „Ideje a cselekvésnek! Azonnali 50 ezer forintos emelést követelünk minden kategóriában az ápolási díjon lévő otthonápolóknak, akik az év 365 napján 24 órában gondozzák,ápolják szeretteiket” – írták a pénteki tüntetés szervezői az esemény Facebook-oldalán. A Csak Együtt Van Esély (CSEVE) csoport, a Lépjünk, hogy léphessenek és az aHang Platform péntek esti tüntetésén körülbelül kétszázan jelentek meg.

 Több száz érintett és támogatóik vonulnak a Parlament elé, hogy megmutassák: az otthonápolás munka, amelyért tisztességes bér kellene hogy járjon. Ismert emberek videóban mozgósítanak a tiltakozásra – írja a Népszava.

 Sajtótájékoztatót tartottak a szakszervezetek, hogy felhívják a figyelmet a humán közszolgáltatásban jelentkező létszámhiányra. Ide tartoznak a rendőrök, tűzoltók, tanárok, egészségügyi dolgozók, a közigazgatásban dolgozók - tájékoztatott Boros Péterné az MKKSZ elnöke az ATV Start műsorában. Elmondta, hogy százezer ember hiányzik a területről.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ