Minden eddiginél erősebb érdekképviseletbe tömörült öt közlekedési szakszervezet. A tegnap - november 4-én – délután megalakult Közlekedési Dolgozók Magyarországi Uniójának célja az ágazatban dolgozó munkavállalók érdekképviselete, gazdasági és szociális helyzetének javítása, valamint közös fellépés akár már a közelgő bértárgyalásokon is. Az összefogást a Magyarországon uralkodó közlekedési válság is indokolta – közölte az egyik alapító, a Vasutasok Szakszervezete.
A kormány egyik, mostanában gyakran hangoztatott terve, hogy gyorsan nőjenek a reálbérek Magyarországon, de ennél is gyorsabb ütemben nőjön a minimálbér, hogy sikerüljön 2027-re felzárkóztatni az átlagbér 50 százalékára.
A júniusi EP- és önkormányzati választásokat követően azt írtuk, hogy az elmúlt években a Fidesz legkomolyabb kihívójává váló Magyar Péter-féle Tisza helyzetét a választásokig könnyítette a rossz gazdasági helyzet, de ez egyre kevésbé lesz már így a 2026-os választásokig. A választások óta eltelt négy hónapban a Tisza párt támogatottsága viszont szinte az összes közvélemény-kutatás alapján közelebb került a kormánypártéhoz. Ez abból a szempontból nem is meglepő, hogy a gazdaság helyzetének megítélése sem javult sokat azóta.
Miközben Orbán Viktor kormányfő a Kossuth Rádióban újra arról beszélt, hogy el akarják érni a nettó egymillió forintos átlagbért, a Miniszterelnökség visszalépett a pénteki Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumtól (KÉF), amelyen a kormánytisztviselők, köztisztviselők jövedelmének emelése lett volna a fő téma.
Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.
Október 23-a szerdára, míg november 1. napja péntekre esik. A hétköznapra eső munkaszüneti napokra fontos munkajogi követelmények érvényesek.
Gyakran merül fel kérdésként, hogy a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget illetően mikortól és meddig lehet figyelembe venni az adott munkavállalót megváltozott munkaképességű személyként. A válasz attól is függ, hogy az érintett milyen jogcímen minősül megváltozott munkaképességűnek.
Lehetőség van a nyugellátás összegének méltányosságból történő megemelésére, a nyugdíj kivételes méltányosságból történő megállapítására, és egyszeri segély nyújtására is.
Egy uniós bírósági döntéssel összhangban új ítéletet hozott a napokban a Kúria a heti és a napi munkaidőről. Az uniós bírósági döntés kimondta: a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönítve illeti meg. A napi és a heti pihenőidőt ennek értelmében egymástól elkülönítve kell kiadni. Az uniós döntéshez igazodó kúriai ítélet értelmében akár milliós munkavállalói tömeg is indíthatna kereseteket, nem kevés elmaradt díjazásra vonatkozó igénnyel. Ennek nyomán a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók meghatározott mértékű bérpótlékra jogosultak. Így 2023-ig a legtöbb munkavállalónak joggal keletkezhetett bérpótlék igénye, mert a munkajogban 3 év az elévülés, így 2021. októberétől, 2022 decemberéig visszamenőleg a munkavállalók elmaradt díjazási igényeket formálhatnak.
Hiába bőkezű a magyar jog a 48 órás heti pihenőidővel, előtte a napi pihenőidőt ki kellene adni egy EU bírósági döntés szerint. Ennek alapján pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz - 50 százalék pótlék - járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik a napi és a heti pihenőidő kiadásának kérdése. Tavaly történt egy vitatott Mt-módosítás, a közelmúltból két Kúria-döntés abba az irányba mutat, hogy legalább a 2023-at megelőző gyakorlatért pótlékot kellene fizetni.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu