A legtöbb ember egész életében kénytelen olyan munkát végezni, amit nem igazán lehet szeretni, sőt néha már úgy tűnik, a depresszió és a kiégés korunk alapállapota. Ez a hatóságokat is egyre inkább zavarja, májusban – 45 évvel azután, hogy Herbert J. Freudenberg német-amerikai pszichológus definiálta – a kiégési szindrómát hivatalosan is felvették az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) diagnosztikai kézikönyvébe, az ICD-11-be – írja a 444.hu.

Több tartalékjárművet és több, úgynevezett hőleváltó sofőrt kér a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél működő szakszervezet. Az EKSZ szerint életveszélyes, ha a sofőrök a kánikulában nem pihenhetnek eleget a fordulók között.

A munkavédelmi felügyelőségek fokozott figyelmet fordítanak a munkavédelmi ellenőrzések során azon munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére, akik a kedvezőtlen klímakörnyezet miatt a szokásosnál is fokozottabb megterhelésnek és igénybevételnek lehetnek kitéve a szabadtéri- vagy a zárttéri munkahelyeken – írja az Origo.

A munkahelyi ártalmak miatt egyre többen tapasztalják a krónikus, légúti szűkülettel járó tüdőbetegség tüneteit. A szennyezett városi levegő meglepő módon kevésbé növeli a rizikót – írja a egeszsegkalauz.hu.

 Nem sikerült a kánikula kitörése előtt lebonyolítani a rendőrségen a nyári időszakra rendszeresített kék pólóingek beszerzését.

A hőség idején a munkáltatónak  intézkedéseket kell tenniük a dolgozók egészsége és biztonsága érdekében, az MTI által megkérdezett társaságok többek között ásványvizet, megfelelő védőfelszerelést, több pihenőidőt biztosítanak a nagy melegben a szabadban dolgozó munkavállalóknak.

Nem először szól az EKSZ: a klímaváltozás miatt egyre erősödő nyári forróságot nehezen viselik a járművezetők, s miközben naponta utasok ezreinek az életéért felelnek, maguk is rosszul lehetnek – írja a Népszava.

A vakációzók örömére végre itt a nyár, ám a robbanásszerűen beköszöntött kánikulában a munkahelyeken csorog a veríték, csökken a koncentráció, védekezni kell. Kinek mi a teendője? Az Adózóna cikke.

A hazai gyárak levegőjének olajköd-tartalmára vonatkozó magyar szabályozási határérték 16-szorosan meghaladja az egészségkárosítás szintjét, és többszöröse a más európai országokban érvényes normáknak. Mindez dolgozók ezreit betegíti meg évente, miközben ezen egy egyszerű jogszabály-módosítással lehetne segíteni.

A munkavállalók több mint fele rengeteget túlórázik, 44 százalék pedig elégedetlen a munkahelyével – írja a Világgazdaság.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ