Ki nem akarna olyan helyen dolgozni, ahol amellett, hogy megbecsülik, juttatásokat, támogatásokat is kap? A Megbízható Munkahely cím kiosztása nemcsak azért fontos, mert ezzel elismerik azokat a cégeket, ahol tényleg jó dolgozni, hanem azért is, mert így más vállalatokat is arra ösztönöznek, hogy a legjobbak legyenek.

Nincs hátránya, viszont előbb utóbb teljesítménynövekedést is el lehetne érni, ha bevezetnék a négynapos munkahetet, amit Izlandon meg is tettek. Milyen hatása lehet az emberekre, mit tehetne a kormány? Az orvos válaszol.

Idén nyáron is külön kellett kérvényezniük a helyközi buszokat vezető sofőröknek, hogy rövidnadrágban és rövidujjú ingben vezethessenek járművet: holott már előző héten kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat a vörös kódot, amely a hőségriadó legmagasabb fokának tekinthető. Az ilyen időszakokat hiába kezeli a munkajog kiemelt kérdésként. A Mércén a meleg beköszöntével már évek óta rendszeresen beszámolunk arról, hogyan kell a Volán vagy a BKK sofőrjeinek sokszor elviselhetetlen körülmények között végeznie munkájukat: legyen szó 40 fokos utastérről, vagy arról, hogy az alapvető munkaruházat még mindig műszálas ingből és maszkból áll, és az elégtelen pihenőidőről – írja a Mérce.

Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei telephelyen a főnök több munkavédelmi szabályt is semmibe vett, amikor pedig egy munkás megsérült, megtiltotta az embereinek, hogy mentőt hívjanak, inkább a fiával vitette el a haldokló férfit.

Gyakran elviselhetetlen melegben dolgoznak nyáron a gyári munkások, a szakszervezetek szerint az üzemek felében nem foglalkoznak a kánikula idején érvényes előírásokkal – írja a Népszava.

A szabadban hideg vizet és árnyékos pihenőt kell biztosítani, az irodában pedig a klímaberendezést pedig ki kell tisztítani a nyári első használat előtt.

A depresszióval összefüggő társadalmi-anyagi teher 362 milliárd forint, több mint a hipertónia, asztma, rheumatoid arthritisz és az oszteoporózis miatti kiadások összesen. Éves szinten közel 700 ezer magyar szembesül a depresszióval. Az utóbbi években a betegség kezdete egyre fiatalabb korra tolódik, 20-30 év közé, de nemritkán már a serdülőkorban jelentkezik az első epizód. - derül ki többek között ki a most megjelent, a Magyar Pszichiátriai Társaság XXIV. Vándorgyűlésén bemutatott Közpolitikai Összegző Tanulmányból.

Az elmúlt egy-másfél év elképesztő terhelést rótt az egészségügyi dolgozókra, mind fizikálisan mind mentálisan. Egy szakpszichológus véleménye szerint az egészségügyi dolgozók mentális felépülése akár ugyanannyi időt vehet igénybe, mint a terhelés alatt töltött időintervallum.

Az irodai munkát végzők a munkaidőben is 8-12 órát töltenek a számítógép előtt. Aztán hazamennek és még otthon is bekapcsolják a laptopot, átfutják a levelezésüket vagy a közösségi oldalakat. Így naponta akár 14-16 órát is eltölthetünk a különböző monitorok előtt. De belegondolunk-e abba, hogy ez milyen hatással van az egészségünkre? A kék fény és a monitorok hatása komolyan átgondolandó munkaegészségügyi kérdés.

„Nem engedhetem meg magamnak, hogy depressziós legyek” – mondta nekünk egy ápoló takarítás közben, egy 24 órás ügyelet után. Csakhogy a kiégés már a koronavírus előtt is komoly probléma volt az egészségügyi dolgozók körében, a járvány pedig nagyon nagy számban törte meg mentálisan a frontvonalban szolgálókat. Covid-osztályos orvosokat is kezelő pszichológusok szerint olyan sokan éltek át súlyos megrázkódtatást, hogy szervezett formában kellene támogatni a rehabilitációjukat, egyikük azonban inkább azt tapasztalta, hogy még önkéntes alapon sem engedik segíteni őket – írja a 24.hu.