A részmunkaidős bérből nem lehet megélni, nehéz lesz tovább javítani a magyar foglalkoztatási adatokat – írja a Népszava.

Egyre több vállalat gondolkodik a hibrid munkarend megőrzésében a járvány lecsengése utáni időszakban is – írja közleményében a WHC csoport; a CNBC által megszólaltatott szakemberek szerint azok a cégek, amelyik nem kínálják fel a hibrid munkavégzést dolgozóiknak, akár hátrányos helyzetbe is kerülhetnek a munkaerő-piaci versenyben.

Magyarországon 10-ből 7 ember váltott már pályát karrierje során, tízből négyen ráadásul több alkalommal is kerültek ilyen helyzetbe – derül ki a Profession.hu magyar munkavállalók és hazai cégek körében végzett kutatásából.

Bár a márciusi foglalkoztatási adatok javultak, két nagy társadalmi csoport érezte meg leginkább a gazdasági visszaesést a munkahelyük elveszítésével, bizonytalanná válásával: ők a kisgyereket nevelő édesanyák, és a fiatalok. A tíz fő alatti kisvállalkozásoknál is ötször nagyobb volt az állásvesztés kockázata - derül ki egy friss tanulmányból – írja a Növekedés.

A képzettségi foktól és a szolgálati idő hosszától függő bérezés bevezetésére lenne szükség a hazai vendéglátásban. Az újranyitás sikere ugyanis az elérhető munkaerőn is múlik, márpedig a pandémia miatt a dolgozóknál felértékelődött a kiszámíthatóság.

A koronavírus-járvány hatására a távmunka elkerülhetetlenül a mindennapok részévé vált, azonban a járvány után a hazai vállalatok csökkenteni tervezik a távmunkát – derül ki a GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzéséből.

Márciusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 616 ezer volt, ami 41 ezerrel több az egy évvel korábbinál, és 66 ezerrel az előző havinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Több tízezernyi informatikai szakember hiányzik a piacról, a kezdőket diploma nélkül is alkalmazzák akár 400-450 ezer forintos kezdőbérért a cégek. Alapjaiban forgatta fel a toborzást a pandémia, Filep Szabolcs, a PROGmasters alapítója szerint semmi nem lesz már olyan, mint a világjárvány előtt.

A hivatalos számok alapján úgy tűnhet, hogy a magyarországi munkanélküliség már majdnem olyan alacsony, mint a válság előtti időkben. Az adatok mögé nézve azonban láthatóvá válik, hogy a munkanélküliek száma érdemben magasabb, mint a járvány előtt volt.

A koronavírus-járvány hatásairól kérdezte a Policy Solutions az embereket: a járványtól szinte mindenki fél, de az politikai oldaltól függ, mennyire tartjuk elégségesnek az ellene hozott intézkedéseket – írja a HVG.