A tavalyinál mérsékeltebb ütemben ugyan, de idén is folytatódik a reálbérek emelkedése - prognosztizálták piaci elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott jelentése után az MTI-hez eljuttatott kommentárjukban.

A megszokottól eltérő, fix összegről szóló bérmegállapodást kötöttek a szakszervezetek a Dunaferrnél. Ennek köszönhetően a fizikai dolgozók havi ötvenezer, a szellemi foglalkoztatottak pedig negyvenezer forint emelést kapnak, de a kafetériakeret is nő. Lapunk úgy tudja, más cégeknél erős nyomásgyakorlás volt a szakszervezetek részéről a sztrájkkészültség bejelentése, mivel a munkaadó ezt követően újra tárgyalóasztalhoz ült – olvasható a Magyar Időkben.

 A magyarok 32 százaléka élt súlyos nélkülözésben 2016-ban – írja az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Ezzel az unió sereghajtói között vagyunk, csak a románoknál (50 százalék), bolgároknál (48 százalék) és görögöknél (36 százalék) él több szegény – írja az Index.

Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több mint egy évvel korábban. 2017. január-decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt év tizenkét hónapjában a bruttó és a nettó keresetek  átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

 Megtört a fiatalkorúak képzettségének javuló trendje - derült ki az MTA kutatásából, melyet  a Portfolio ismertetett. Hosszú ideig nőtt a felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok aránya és csökkent az alacsonyabb képzettségűeké, mindkét trend megállt, sőt, kissé visszafordult. További kellemetlen hír, hogy az elmúlt években nőtt a korai iskolaelhagyók aránya.

Február hónapban bért emeltünk a munkáltató, amelyet január 1-jéig visszamenőlegesen kapnak meg a munkavállalók. Ebben az esetben milyen januárban elszámolt jogcímekre kell érvényesíteni az új béreket? Különbözetet kell-e számolni például a kifizetett túlórákra, műszakpótlékra, szabadságra, betegszabadságra? Ha igen, lehet-e összevontan visszamenőleges bérfejlesztés jogcímen számfejteni a juttatásokat? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértők válaszolt.

Itthon 35 ezren, külföldön pedig 1200-an nem vették át még mindig a tavaly év végén a nyugdíjasoknak küldött, 10 ezer forint értékű Erzsébet-utalványokat. Ez mintegy 362 millió forintnyi utalványt jelent, ami összegben sok, ugyanakkor a csaknem 2,7 millió nyugdíjast nézve alig több mint egy százaléknyi „veszteséget” jelent. Ez derült ki a Magyar Posta lapunknak küldött adataiból – írja a Népszava.

Az európai foglalkoztatáspolitika célja a minél szélesebb körű aktivitás elősegítése, a befogadó jellegű munkaerő-piac kialakítása, tisztességes munkakörülmények és bérezés biztosítása, a munkaerő képzés útján történő versenyképességének fenntartása, valamint az esélyegyenlőség garantálása. Ezektől a céloktól az utóbbi években a hazai rendszer elkanyarodott, intézményeit elsorvasztotta. Fordulatra van szükség – írja a Népszavában Andor László és Kiss Ambrus.

Jelentős hátrányt szenvedtek a 2000-es években az oktatásban dolgozó pedagógusok. Bérüket tekintve nem csak európai kollégáik előzték meg őket, de még az azonos végzettséggel rendelkező, de más munkakörben tevékenykedő társaik is sokkal többet kerestek náluk – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2017” című tanulmánykötetéből – írja a Világgazdaság.

 A bérfejlesztés mellett extra béren kívüli juttatásokat, például életbiztosítást is kapnak a román Lidl dolgozói - jött le a napokban a hír. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet itthon, hogy a béreken túl a cafeteria elemeknél is előzzük-e keleti szomszédunkat – írja a Pénzcentrum.

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció