A népesedési célok hatékony eléréséhez jelentősen nagyobb nyugdíjra lenne szükség azok körében, akik aktív éveikben sok gyermeket neveltek fel – vélekedik Demény Pál demográfus. Az Egyesült Államokban élő professzor a csalad.hu-nak azt mondta: forradalmi lépésnek tartaná, ha alkotmányos garanciát igénylő javaslata Magyarországon megvalósulna.

Csütörtökön Orbán Viktor a Családok világtalálkozója című rendezvényen számos újabb kedvezményt ígért. Noha több esetben nem lehet az ígéret pontos mértékét látni, az mfor.hu megpróbálta megbecsülni ezek hatását a költségvetésre.

 A világ fejlett piacgazdaságait tömörítő szervezet megvizsgálta a feltétel nélküli, minden embernek járó alapjövedelem bevezetésének várható hatásait. Az OECD négy országot vett górcső alá: Finnországot, ahol épp zajlik egy nagyszabású kísérlet, Franciaországot, Nagy-Britanniát és Olaszországot – írja a HVG.

A magyar családok háztartási adataiból készített létminimum-index elkeserítő képet fest a magyarországi helyzetről. A családok egyharmada él a létminimum alatt, tehát a mindennapi létfenntartáshoz szükséges cikkek beszerzése is problémát jelent számukra. A problémákat csak tetézi, hogy sem a nyugdíjminimum, sem a családi pótlék összege nem nőtt évek óta. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a dolgozói szegénység leküzdésére további béremelésekre van szükség – írja a tenytar.hu.

Munkabér-emelkedés, ágazatfehérítés, munkaerő-lekötés: ezeket reméli a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) a szervizdíj kötelezővé tételétől. A Magyar Nemzet felkeresett néhány olyan vendéglátóhelyet, ahol már jó ideje benne foglaltatik a nevezett díj a számlában, de a felszolgálók tapasztalatai alapján úgy tűnik, a szándék vagy rendkívül naiv, vagy eleve azzal a céllal született, hogy a tulajdonosok malmára hajtsa a vizet.

Az egyéni eseti befizetések megkétszereződtek, a munkáltatói adományok megháromszorozódtak, a magyar munkavállalók 42 százalékának vagy van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, vagy tervezi azt az OTP öngondoskodási indexének legutóbbi adatai szerint – közölte a cég.

Jön a nyugdíjas-szövetkezet, amivel az aktív munkavállalókon kívül mindenki jó jár. De ők nagyon nem – olvasható a HVG-ben.

A járulékcsökkentés ellenére a régiós országok között még mindig a magyar munkaerő után kell a legtöbbet az államkaszába fizetni. Versenyhátrányunk e téren 2022 után sem csökken – írja a Népszava.

Jövőre indulhatnak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, amit a mostani diákszövetkezetek is támogatnak. Közben tárgyalgat a kormány arról, hogy a kistelepülések boltjai kapjanak pénzt a magas bérterhek kifizetéséhez. Kérdés persze az, ha lesz támogatás, ki állja a számlát? - Teszi fel a kérdést a Blokkk.com.

A Mazars adó- és üzleti tanácsadó idén is kiadta éves összehasonlító elemzését a közép- és kelet-európai országok adórendszeréről. Hajmeresztő változások nem történtek a régióban 2016-hoz képest, Magyarország még mindig az utolsó helyen áll, ha a munkát terhelő költségeket nézzük, azzal a kitétellel, hogy a családi adókedvezmény miatt a több gyerekesek számára kevesebbe kerül ugyanannyi nettót kifizetni – írja az Index.

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



Bill Barry, a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lők­nek szó­ló új könyv a­me­ri­ka­i szer­ző­je 2017. má­jus má­so­dik fe­lé­ben könyv­be­mu­ta­tó­kat tart Bu­da­pes­ten, Szom­bat­he­lyen, Kecs­ke­mé­ten és Mis­kol­con.

To­vábbi in­for­má­ció