Minden eddiginél magasabb szintre ért a munkavállalói bizalmi index szeptemberben, a 71 pontos érték éves alapon 1, az előző negyedévhez képest 2 százalékpontos emelkedés - BNP Paribas Cardif biztosító. Kiss Márk István, a biztosító vezérigazgatója rámutatott: az újbóli elhelyezkedés megítélésével kapcsolatos optimizmus is meredeken emelkedett az elmúlt időszakban, a két évvel ezelőtti 41, illetve a tavalyi 50 után idén szeptemberben már 56 ponton állt – olvasható az mfor.hu cikkében.

 Átlépte a 100 ezret az Ifjúsági garancia programban résztvevő fiatalok száma, a program nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok munkanélkülisége harmadára csökkent 2010 óta – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

Nehéz helyzetbe kerültek a kulturális intézmények, miután júniusban kiderült: elküldenek mintegy háromezer közfoglalkoztatottat – olvasható a Népszavában.

Bár szíve szerint több időt szánna a családra és alvásra, az átlagmagyar mindennap majdnem egy órát pazarol ügyintézésre, mely alig kevesebb, mint amennyit a gyerekeivel tud tölteni – derül ki a Nagy Időbevallás című kutatásból – írja a HVG.

Különböző számadatok keringenek arról, hogy hány embert fog a kormány leépíteni a közszférában, de Gulyás Gergely 15-20 százalékos kijelentésénél többet senki nem tud. A héten áttörés várható az ügyben, mégis megoszlanak a vélemények arról, hogy a szóban forgó 100 ezer ember hiányozni fog vagy sem az ágazatból – sőt van olyan szakszervezeti vezető, aki szerint már most is hiányzik ennyi ember. A volt VOSZ-főtitkár Dávid Ferenc szerint viszont az ország versenyképessége csak a versenyszférába való átcsoportosítással valósulhat meg, miközben Boros Péterné szakszervezeti vezető szerint olyan nagyok a terhek, amelyek már több munkahelyi halált is okoztak.

Augusztusban derült ki, hogy a kormány megszüntetné a társadalmi nemek tanulmánya szakot a felsőoktatásban. Az egyetemek 24 órát kaptak a javaslat véleményezésére. A kormánypárti politikusok azzal érveltek, hogy a társadalmi nemek kutatása nem tudomány, hanem ideológia, és amúgy sem akar senki „genderológust foglalkoztatni” – írja a 444.hu.

A cikksorozat első részében láthattuk, hogy Magyarországon az időskorúakra (65+) ugyan nem sokkal kevesebb további életév vár, mint más európai országokban, ugyanakkor további életéveiket az európai átlagnál sokkal rosszabb egészségi állapotban, illetve képességhiányos helyzetben élik le. Azt, hogy Magyarországon az időskorúak életminősége meglehetősen rossz, ami a fentiekből következik, nemrég egy nemzetközi szervezet kutatása is megerősítette. A „Research Network on an Aging Society” [1] értékelése alapján 18 fejlett ország közül (OECD országok) Magyarországon a legrosszabb időskorúnak lenni – írja a Mérce.

Információink szerint a Hír Tv-nél és az Echo Tv-nél is attól tartanak, hogy a két csatorna működésének „összehangolása” jelentős létszám-leépítéssel jár. A Hír Tv-ben egy leltár borzolja most a kedélyeket, és többen emlegetnek egy rejtélyes decemberi időpontot, amikor „nagy bejelentést” tesz a csatorna vezetése – tudta meg a Népszava.

A kormány álmokat kerget, amikor a hatékonyság javulását várja a felsőoktatás piacosításától – állítja Polónyi István oktatáskutató. Az egyetemek elveszthetik akadémiai jellegüket és autonómiájukat, kis vidéki egyetemek zárhatnak be, bölcsész- és társadalomtudományi szakok szűnhetnek meg és a hátrányosabb helyzetű fiatalok végleg kiszorulhatnak a felsőoktatásból – írja a Népszava.

A kormány szerint nincs szükség ennyi emberre a közszférában, a szakszervezet viszont úgy látja, előbb a feladatok mennyiségét kellene csökkenteni, aztán lehet beszélni létszámcsökkentésről is. A két fél egymással nem egyeztet, pedig hétfőn már bejelenthetik, hogyan bonyolítják le a beígért leépítést – írja a HVG.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ