Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.

Egy uniós bírósági döntéssel összhangban új ítéletet hozott a napokban a Kúria a heti és a napi munkaidőről. Az uniós bírósági döntés kimondta: a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönítve illeti meg. A napi és a heti pihenőidőt ennek értelmében egymástól elkülönítve kell kiadni. Az uniós döntéshez igazodó kúriai ítélet értelmében akár milliós munkavállalói tömeg is indíthatna kereseteket, nem kevés elmaradt díjazásra vonatkozó igénnyel. Ennek nyomán a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók meghatározott mértékű bérpótlékra jogosultak. Így 2023-ig a legtöbb munkavállalónak joggal keletkezhetett bérpótlék igénye, mert a munkajogban 3 év az elévülés, így  2021. októberétől,  2022 decemberéig visszamenőleg a munkavállalók elmaradt díjazási igényeket formálhatnak.

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható a közleményben.

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét.  A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

A Fővárosi Önkormányzat 27 ezer munkavállalójával Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója, ezáltal felelőssége van annak kapcsán, hogy milyen mintákat mutat a többi munkáltatónak.

Ugyan a pedagógusok beharangozott újabb béremelése örvendetes hír a közoktatás minden érintettje számára, az állami fenntartású egyetemeken dolgozók alapbére továbbra is siralmas, az egyetemeken oktatók úgy nyújtanak nemzetközi rangsorokban is elismert teljesítményt az oktatás és kutatás terén, hogy túlnyomó többségük fizetése meg sem közelíti a diplomás átlagbért, sokaknak pedig a puszta megélhetésre elegendő is alig jut.

Nem asszisztál a vasutas közösség újabb megosztásához a Vasutasok Szakszervezete. Így reagáltak az érdekvédők Lázár János előzetes egyeztetés nélkül bejelentett egyszeri 200 ezer forintos hőségpénz elosztási tervére. A VSZ megírta a miniszternek, hogy átgondolatlannak és igazságtalannak tartja az érintettek kiválasztását, mert a megkülönböztetés további belső feszültséget generál. A szakszervezet úgy véli, a MÁV-Volán dolgozói mind megérdemelnék a hőségben való helytállással „megcímkézett” pénzt, ezért azt kéri, osszák fel a rendelkezésre álló keretet. 

Első fokon a VDSZ nyerte a Mylan amerikai gyógyszergyártó elleni munkaügyi pert, amelyet azért indított, mert a Mylan-nál nem engedték a szakszervezet működését a cég területén.

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell – közölte Zlati Róbert, miután a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának legutóbbi ülésén konkrét számok nélkül szóba került a jövő évi korrekció is. A MASZSZ elnöke rossz iránynak tartja a kormány javaslatát, miszerint a VKF-en a jövőben konszenzus helyett egyszerű többséggel lehessen döntést hozni, megállapodást kötni. A szövetség nem ért egyet a kormánynak a közszférát képviselő szakszervezetek országos szociális párbeszédből való kihagyásának szándékával.

A korábbi optimista állásponttal szemben mégsem sikerült lezárni a 2024. évi bértárgyalásokat a GE Vernova Field Core Service Solutions International LLC Hungary magyarországi fióktelepén Fóton - tájékoztatja a nyilvánosságot Székely Tamás, a VDSZ elnöke.