Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében. Az elnök felhívja a figyelmet: az európai irányelv generálta kormányrendelet szerint a minimálbérnek 3 éven belül el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát. A megállapodás átültetésének határideje november 15-én lejárt, ám a munka nagyobb része még hátra van, a kötelezettségeknek legfeljebb a fele került bele a kormányrendeletbe.

Újra bizalmat kaptak a VDSZ tisztújító kongresszusának első napján a VDSZ vezető tisztségviselői, és a pénzügyi ellenőrző bizottság tisztségviselői. A titkos szavazás eredménye: további öt évre Székely Tamást az elnöki, Kovács Lászlót az alelnöki, Kádár Andreát pedig a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöki tisztére ismét megválasztották a kongresszusi küldöttek.

Minden eddiginél erősebb érdekképviseletbe tömörült öt közlekedési szakszervezet.  A tegnap - november 4-én – délután megalakult Közlekedési Dolgozók Magyarországi Uniójának célja az ágazatban dolgozó munkavállalók érdekképviselete, gazdasági és szociális helyzetének javítása, valamint közös fellépés akár már a közelgő bértárgyalásokon is. Az összefogást a Magyarországon uralkodó közlekedési válság is indokolta – közölte az egyik alapító, a Vasutasok Szakszervezete.

Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.

Egy uniós bírósági döntéssel összhangban új ítéletet hozott a napokban a Kúria a heti és a napi munkaidőről. Az uniós bírósági döntés kimondta: a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönítve illeti meg. A napi és a heti pihenőidőt ennek értelmében egymástól elkülönítve kell kiadni. Az uniós döntéshez igazodó kúriai ítélet értelmében akár milliós munkavállalói tömeg is indíthatna kereseteket, nem kevés elmaradt díjazásra vonatkozó igénnyel. Ennek nyomán a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók meghatározott mértékű bérpótlékra jogosultak. Így 2023-ig a legtöbb munkavállalónak joggal keletkezhetett bérpótlék igénye, mert a munkajogban 3 év az elévülés, így  2021. októberétől,  2022 decemberéig visszamenőleg a munkavállalók elmaradt díjazási igényeket formálhatnak.

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható a közleményben.

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét.  A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

A Fővárosi Önkormányzat 27 ezer munkavállalójával Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója, ezáltal felelőssége van annak kapcsán, hogy milyen mintákat mutat a többi munkáltatónak.

Ugyan a pedagógusok beharangozott újabb béremelése örvendetes hír a közoktatás minden érintettje számára, az állami fenntartású egyetemeken dolgozók alapbére továbbra is siralmas, az egyetemeken oktatók úgy nyújtanak nemzetközi rangsorokban is elismert teljesítményt az oktatás és kutatás terén, hogy túlnyomó többségük fizetése meg sem közelíti a diplomás átlagbért, sokaknak pedig a puszta megélhetésre elegendő is alig jut.

Nem asszisztál a vasutas közösség újabb megosztásához a Vasutasok Szakszervezete. Így reagáltak az érdekvédők Lázár János előzetes egyeztetés nélkül bejelentett egyszeri 200 ezer forintos hőségpénz elosztási tervére. A VSZ megírta a miniszternek, hogy átgondolatlannak és igazságtalannak tartja az érintettek kiválasztását, mert a megkülönböztetés további belső feszültséget generál. A szakszervezet úgy véli, a MÁV-Volán dolgozói mind megérdemelnék a hőségben való helytállással „megcímkézett” pénzt, ezért azt kéri, osszák fel a rendelkezésre álló keretet.