A Fővárosi Önkormányzat 27 ezer munkavállalója nem politikai játszmák tárgya és nem költségvetési tétel. Hosszas tárgyalások után jutottunk el oda Karácsony Gergely főpolgármesterrel, hogy legyen egy többéves bér- és foglalkoztatáspolitikai megállapodás, melynek bért illető része az egyezség érdekében elmarad a dolgozói várakozásoktól. Ennek a megállapodásnak az elfogadása és megvalósítása a Fővárosi Közgyűlés feladata.
A "Szociális partnerek kapacitásépítésének támogatása" című konstrukció keretében a Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezete által megvalósuló "Fővárosi Közlekedési Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének támogatása " című (GINOP_PLUSZ-3.2.3-24-2024-
Felháborodott a Magyar Szakszervezeti Szövetség is Tállai András államtitkár a nyugdíjasok segélykiáltásnak is beillő levelére írt válaszán, miszerint a jelenlegi nyugdíjrendszerhez még legalább 15 évig nem kell hozzányúlni, annyira jó azt válaszolta. A most aktív dolgozó emberek is tiltakoznak az ellen, hogy 10-15 év múlva éppen egy totálisan összeomló nyugdíjrendszer szerint kapják majd a havi megélhetéshez szükséges időskori ellátásukat. Az átalakításhoz haladéktalanul hozzá kell látni, hacsak nem az a cél, hogy egyre kevesebb embernek érje meg nyugdíjba menni – írja közleményében a MASZSZ.
A Spirit FM Több-kevesebb című műsorában Dr. Srádi Péterrel, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnökével beszélgettek arról, hogy a Semmelweis Egyetem új irányelvekkel korlátozná az egészségügyi dolgozók másodállásait.
Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében. Az elnök felhívja a figyelmet: az európai irányelv generálta kormányrendelet szerint a minimálbérnek 3 éven belül el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát. A megállapodás átültetésének határideje november 15-én lejárt, ám a munka nagyobb része még hátra van, a kötelezettségeknek legfeljebb a fele került bele a kormányrendeletbe.
Újra bizalmat kaptak a VDSZ tisztújító kongresszusának első napján a VDSZ vezető tisztségviselői, és a pénzügyi ellenőrző bizottság tisztségviselői. A titkos szavazás eredménye: további öt évre Székely Tamást az elnöki, Kovács Lászlót az alelnöki, Kádár Andreát pedig a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöki tisztére ismét megválasztották a kongresszusi küldöttek.
Minden eddiginél erősebb érdekképviseletbe tömörült öt közlekedési szakszervezet. A tegnap - november 4-én – délután megalakult Közlekedési Dolgozók Magyarországi Uniójának célja az ágazatban dolgozó munkavállalók érdekképviselete, gazdasági és szociális helyzetének javítása, valamint közös fellépés akár már a közelgő bértárgyalásokon is. Az összefogást a Magyarországon uralkodó közlekedési válság is indokolta – közölte az egyik alapító, a Vasutasok Szakszervezete.
Nem ért egyet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának tervével a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány tervezett engedélye ugyanis szembe megy az öngondoskodás elvével, a rendszer eredeti rendeltetésével, miközben hitelfelvételre ösztönzi az embereket – olvasható a MASZSZ közleményében. A szövetség felszólítja a kormányt, hogy a pillanatnyilag kedvezőnek tűnő megoldással ne fossza meg az embereket a nyugodt időskor megalapozásának lehetőségétől.
Egy uniós bírósági döntéssel összhangban új ítéletet hozott a napokban a Kúria a heti és a napi munkaidőről. Az uniós bírósági döntés kimondta: a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönítve illeti meg. A napi és a heti pihenőidőt ennek értelmében egymástól elkülönítve kell kiadni. Az uniós döntéshez igazodó kúriai ítélet értelmében akár milliós munkavállalói tömeg is indíthatna kereseteket, nem kevés elmaradt díjazásra vonatkozó igénnyel. Ennek nyomán a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók meghatározott mértékű bérpótlékra jogosultak. Így 2023-ig a legtöbb munkavállalónak joggal keletkezhetett bérpótlék igénye, mert a munkajogban 3 év az elévülés, így 2021. októberétől, 2022 decemberéig visszamenőleg a munkavállalók elmaradt díjazási igényeket formálhatnak.
Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható a közleményben.
© 2025 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu