Tisztelt Vezetők!

 Jelenlegi életünk legnagyobb egészségügyi, társadalmi és gazdasági sokkhatásának következményeivel nézünk szembe.

 Az elkövetkező évben a sürgősségi helyreállítási szakaszban meghatározott politikai menetrendnek mély társadalmi-gazdasági következményei lesznek, amelyek jóval a világjárvány vége után is meghatározzák majd gazdaságunk szerkezetét. Nem engedhetjük meg ugyanakkor magunknak, hogy az egyik válságot úgy kezeljük, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk a másikat, azáltal, hogy a COVID válság „serpenyőjéből kiugrunk” az „éghajlati válság tűzébe”.

 

Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a legújabb videójában fergeteges gazdasági növekedést jósolt Varga Mihály pénzügyminiszter figyelmébe is ajánlja a Magyar Szakszervezeti Szövetség a méltányos minimálbérekért és a kollektív tárgyalási rendszer javításáért – is – indított nemzetközi kampányt, amelyhez a MASZSZ is csatlakozott. Az EU-s tagállamokban a munkavállalók legalább 70 százalékára érvényes munkahelyi kollektív szerződés az elvárás, Magyarországon ez jelenleg legfeljebb 20 százalék.

A makói gyárunkban a kollektív szerződés megújítása 2020 júliusában vette kezdetét és három szakszervezet, az MGSZ (Makói Gumiipari Szakszervezet), az MTSZSZ (Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervzete) és a CDFSZ (Contitech Dolgozók Független Szakszervezete) együttműködésével folytatódtak az egyeztetések a tavalyi év végéig, amikor a MGSZ (Makói Gumiipari Szakszervezet) visszalépett a tárgyalásoktól, majd idén februárban sztrájkbizottságot alakított. Új kollektív szerződés a fent megnevezett három szakszervezet és a munkáltató közös megállapodásának eredményeként jöhet létre.

Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdettek holnapra – február 17-én délre - a makói gumigyár dolgozói. A Continental AG Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. telephelyén végső eszközként így tiltakoznak munkakörülmények ellen. A vezetőség közölte az eseményt szervező szakszervezettel, hogy a sztrájkolókat a munkabeszüntetés idejére kiutasítja a gyárból.

Aggódik az európai felzárkóztatási alap hazai felhasználása miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ minősíthetetlen színvonalúnak tartja azokat a tájékoztató dokumentumokat, amelyeket a kormány a történelmi léptékű EU-s támogatás felhasználásáról készített. A szövetség Bodó Sándor államtitkárnak írt levelében online egyeztetés helyett érdemi konzultációt sürget. A szervezet közleményben leszögezi: az éves magyar GDP 4 százalékát kitevő támogatási összegről nem dönthet önállóan a kormány, ekkora pénz nem vándorolhat a hatalomhoz dörgölődző haverok zsebébe.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) tagjai is örömmel fogadnak minden fillért, ami javítja a megélhetésüket, de az egyheti ellátásnak megfelelő összeg - amelynek szétosztását ezen a héten kezdi meg a kormány - nem pótolja az utóbbi tíz évben tőlünk elvett százmilliárdokat. A teljesen rugalmatlan nyugdíjszabályok 2011-es bevezetése óta ugyanis a kormány legalább 25 százaléknyi nyugdíjemelést nem adott meg az idős embereknek, amivel a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőkkel együtt két és félmillió magyar – 79 százalékban öregségi nyugdíjas – elszegényedéséhez járult hozzá. Miközben a többi fejlett országhoz hasonlóan a magyar társadalom is öregszik, a nyugdíjak kifizetésére 2011-ben még a GDP 11,2 százalékát fordította a kormány, 2019-ben azonban már csak 8,3 százalékát. A KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. Idén januártól az átlagos nyugdíj összege 148 450 forint, majdnem 1,4 millióan ennél kevesebb pénzből élnek, miközben növekszik a milliós ellátásban részesülők száma.

Nem tudják eldönteni a szakszervezetek, hogy cinikusan gúnyolódott vagy nagyon vicces kedvében volt a miniszterelnök tegnap az MKIK évadnyitó ünnepségén, amikor azt mondta, „amilyen a magyar munkások öntudta, olyan az ország tartása" – reagált az elhangzottakra a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ közleményben leszögezte: hiába a látszólag behízelgő megjegyzés, a „munkások" nem bocsátják meg a kormánynak, hogy a munkáltatóknak kiszolgáltatta, s megfosztotta őket a jogaiktól és munkanélküliek tömegeit hagyta magára a legnagyobb bajban, a járvány idején is. A MASZSZ elvárja, a miniszterelnök ne hangzatos kampánymondatokkal, hanem tettekkel bizonyítsa be, valóban tiszteli a kemény munkát végző embereket.

 A szakszervezethez való csatlakozás és a kollektív tárgyalásokhoz való jog alapvető emberi jog, amelyek a számos európai és nemzetközi emberi jogi eszközök között kerülnek elismerésre. A szakszervezetek elleni támadások azonban egyre gyakoribbak Európában. Az elmúlt évben a helyzet rosszabbá vált, több országból jelentették a szakszervezeti jogok megsértését, áldozattá válását és a diszkriminációt.

Az ombudsmanhoz és nemzetközi szervezetekhez fordultak a szakszervezetek az egészségügyi szolgálati törvény miatt. A Magyar Orvosok Szakszervezete, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége levélben fordult az alapvető jogok biztosához az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) két, alaptörvényt súlyosan megsértő passzusa miatt. A törvény megszünteti az egészségügyi dolgozók kollektív alkuhoz és átláthatatlanul korlátozza a sztrájkhoz fűződő alapvető jogát. A szakszervezetek kérték az ombudsmant, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az Eszjtv. és a végrehajtási rendeletek Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.

 A Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (KDSZSZ) szerint a közösségi közlekedés politikai és szakmai irányítóinak, valamint a MÁV Zrt. és a Volánbusz Zrt. vezetőinek el kell gondolkodnia azon, hogyan és milyen időtávon belül tudják érzékelhetően áthidalni a MÁV és a Volánbusz Zrt. közötti bérszakadékot. Azzal, hogy a Volánbusz része a MÁV-vállalatcsoportnak, a végtelenségig nem lesz tartható a jelenlegi széles bérolló.