Meglepő viselkedési kódexet vezettek be a Continental makói gumigyárában, éppen az új kollektív szerződést előkészítő időszakban: munkavégzés közben a dolgozókkal csak írásbeli engedéllyel válthat szót „másik üzemegységből" érkező személy. A beszélgetést, legyen az akár csak egyetlen mondat is, a munkáltató cenzúrázza és indoklás nélkül megtilthatja. Még a szakszervezet képviselőink is. Emlékezetes: a gyárban éppen a korábbi kollektív szerződés egyoldalú felrúgása miatt volt több műszakon át tartó sztrájk.

A LIGA Szakszervezetek aggodalommal látja, hogy Magyarország nem tudja elkerülni a COVID-19 vírus negyedik hullámának felfutását. Figyelembe véve azt, hogy az átoltottság mértéke nem elég magas ahhoz, hogy a lakosság körében el lehessen kerülni a fertőzések elterjedését, arra kéri a magyarországi munkáltatókat, hogy segítsenek a járvány kezelésére történő felkészülésben.

 

Kiverte a biztosítékot a munkavállalóknál Áder János 4,4 millió forintos, személyre szabott havi nyugdíja, s az évekkel ezelőtt megszüntetett lehetőség, a korhatár előtti rendszer szerinti nyugdíjazása.  A Magyar Szakszervezeti Szövetség emlékeztet: a köztársasági elnök semmibe veszi a magyar munkavállalókat, még a rabszolgatörvénytől sem védte meg őket, s ezért nem kiváltságot, hanem elmarasztalást érdemelne. A MASZSZ felszólítja Ádert: ne fogadja el a személyére szabott kiváltságokat, s csak a mindenkire érvényes törvény keretei szerint menjen nyugdíjba.

 Indokolatlannak és végtelenül igazságtalannak is tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség Áder János tervezett, kiváltságosan magas, 4,4 millió forintos – személyre szabott – nyugdíját, az egyéb beígért luxusjuttatásokat és főként az idő előtti nyugdíjazását. Ez utóbbi különösen felháborító, hiszen a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget éppen ez a kormány vette el a nehéz, egészségre káros munkát végző emberek százezreitől, s bár ígérte, azóta sem vezetett be helyette másfajta rugalmas kedvezményes rendszert – érvel Kordás László. A MASZSZ elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy Áder kiváltságként kapja azt a korengedményt, amitől éppen a Fidesz kormány fosztotta meg azokat, akiket a veszélyes munkakörben letöltött szolgálati idő szerinti arányos kedvezmény valóban megilletne. Milyen alapon? – háborog Kordás. Az elnök úgy véli, ha a kormány mégis biztosítja Ádernek a kiváltságot, akkor kutya kötelessége minden érintett munkavállaló számára is visszaállítani a rugalmas nyugdíjazási rendszert.

A jelenlegi köztársasági elnök soha, egyetlen percnyi figyelmet sem szentelt a munkavállalóknak – állítja Kordás. A szakszervezeti szövetség elnöke nehezményezi, hogy Áder még csak szóba sem állt velük vagy az őket képviselő szakszervezetekkel, pedig különféle formában számtalanszor kérték, hallgassa meg őket. Nem tette. Mint ahogy nem figyelt rájuk a rabszolgatörvény megalkotása idején sem, hiszen tömegek tiltakozása ellenére is szemrebbenés nélkül aláírta a munkavállalókat kiszolgáltató törvényt. Kordás leszögezi, Áder János nemhogy a szembetűnő és törvénytelen kiváltságokért, de még a túlzóan magas fizetéséért sem dolgozott meg.

A MASZSZ elnöke emlékeztet, Orbán Viktor miniszterelnök megdöbbentően álságos módon a közelmúltban kijelentette, ő maga is bérből és fizetésből él sőt, a munkavállalók közé sorolta magát, mint milliónyian ebben az országban. Bár ez a kijelentés Orbán szájából több mint vicces – jegyzi meg az elnök –, de vegyük komolyan, s akkor arra jutunk, hogy Áder is egy alkalmazott, akire csakúgy vonatkoznak a törvények, mint mindenkire ebben az országban. A köztársasági elnök munkáltatója közvetve a magyar nép. Márpedig ez a munkáltatói közösség jó ideje elégedetlen a köztársasági elnök teljesítményével és az elvégzett munka minőségével, ezért, ha tehetné, megvétózná az érdemtelenül magasra srófolt nyugdíját, s a korhatár előtti kedvezményt - érvel Kordás, aki szerint a köztársasági elnök is csak a törvény szerinti nyugdíjösszeget kaphatná, s akkor, amikor elérte az öregségi korhatárt.  A köztársasági elnöki fizetés egyébként is kimagaslóan magas, ami alapján Áder nyugdíja pluszok nélkül is egyedülállóan sok lenne. Ám lehet – sőt, biztos –, Orbán Viktor is pontosan tudja: a jelenlegi nyugdíjszámítási rendszer alkalmatlan arra, hogy méltó megélhetést biztosítson az idősek, főleg a luxushoz szokott politikai elit számára, ezért inkább jócskán megfejeli Áder majdani ellátását – latolgat Kordás. Szerinte így viszont a 4,4 millió forintos havi juttatás egyben beismerés is. Beismerése annak, hogy a magyar nyugdíjszámítási rendszer végtelenül igazságtalan – szögezi le a MASZSZ elnöke. Kordás László szerint Áder – esküjével ellentétben – nem szolgálta a munkavállalók milliót, ezért nem kiváltságot, hanem munkahelyi elmarasztalást érdemelne.

A MASZSZ tiltakozik az ilyen típusú kiváltságok ellen, s felszólítja a köztársasági elnököt, mint a törvényesség legfőbb őrét, hogy ne fogadja el a személyére szabott kiváltságokat, s csak a mindenkire hatályos törvény által megszabott keretek szerint menjen nyugdíjba. 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozata szerint a köztársasági elnök részére megállapított 4,4 millió forintos nyugellátás erkölcstelen és teljesen elfogadhatatlan – mondta Juhász László. A tagozatvezető szerint ugyanis ezzel a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak közötti különbség a jelenlegi – szintén példátlan – 100 szoros értékről 150 szeresre növekszik. Az ország első számú közszolgájától – aki minden állampolgárt képvisel – elvárható annyi szolidaritás, hogy erről a kirívóan magas összegről önmagától mondjon le a legkisebb nyugdíjban részesülők javára, s csak a fizetése alapján járó hivatalos ellátást vegye igénybe – jelentette ki Juhász. Ez a hatalmas jövedelemkülönbség a társadalmi igazságosság elvét sérti, ezért elfogadhatatlan. Az eset ismét ráirányítja a figyelmet a MASZSZ nyugdíjas tagozata által többször követelt nyugdíj- és járulékplafon visszaállítására, és az indokolatlan nyugdíjkülönbségek kialakulásának megakadályozására – szögezte le a tagozatvezető.

 

 

 

Hetekig tartó folyamatos internetes párbeszédet – konzultációt – kezdeményezett a munkavállalókkal a készülő új kollektív szerződés tartalmáról a Continental makói gumigyárában a Makói Gumiipari Szakszervezet. A KSZ tartalma különösen érzékeny téma a makói Continál, hiszen az emlékezetes februári sztrájkot éppen az akkori szerződés egyoldalú felrúgásával és azt követően számtalan visszaéléssel provokálta ki a munkáltató.

Mintegy 60 fő részvételével figyelmeztető demonstrációt tartottak a német Ver.di. és az IG-BCE valamint a VDSZ szervezésében a müncheni HKW erőmű előtt.

 A legnagyobb hazai gyógyászati segédeszköz (gyse) szakmai szervezet, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) támogatja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az egészségügyi szakdolgozók akcióját, jobb munkakörülményeket, biztonságos, munkaeszközöket és béremelést követelve.  A MESZK és a FESZ július 31-ére a Hősök terére hívja tagjait és a teljes gyse szakmát. A FESZ álláspontja szerint a betegek kiszolgálásában végzett munkájáért minden egészségügyi szakembernek jár a tisztességes fizetés. Felhívják a kormányzat figyelmét, hogy a gyse finanszírozásban tizennyolc éve rögzített árak és az euro árfolyamának emelkedése miatt az ágazat számos szereplője a működésképtelenség határára ért, miközben másfél millió segédeszközzel élő embert, évi négymillió receptet szolgálnak ki termékeikkel Magyarországon.

A 2021. július 31-ére összehívott nagygyűlés kitűzött céljaival szövetségünk egyetért. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy – a szakszervezetek által több alkalommal kezdeményezett konzultáció elmaradt – a Egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a szakmai szervezetek tiltakozása ellenére került elfogadásra. Bízunk abban, hogy az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) a szakszervezetek kérésének megfelelő döntést fog hozni.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szolidaritásáról biztosítja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát, támogatja a 2021. július végére szervezett nagygyűlését, a bérek emeléséért folytatott küzdelmét.

Azonnali érdekegyeztetést, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezi a Magyar Szakszervezeti Szövetség, hogy mielőbb megtárgyalják, mi indokolja Parragh Lászlónak, az MKIK elnökének a kezdeményezését, miszerint jogszabályi szinten tegyék kötelezővé egyes munkakörökben a dolgozók beoltását. Az esetleges törvényi szabályozással kapcsolatban sok a kérdés, amiket mindenképpen országos érdekegyeztetés szintjén kell tisztázni – szögezi le Kordás László elnök.

 A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 2020-ban alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz az új szakképzési törvénynek a szakképzésben foglalkoztatottak jogait és juttatásait sértő, továbbá fogalmi és szerkezeti szempontból szakmaiatlan és kaotikus rendelkezései miatt, kérve azok megsemmisítését.