Javaslatunk azt célozza, hogy egy fokozottan megterhelő munkavégzési időszak esetében kötelezően jelenjen meg az üzemi tanács (mint munkavállalói érdekképviselet) és az üzemorvosi szolgálat (foglalkozás-egészségügy) lehetősége a „kontrollra”.

A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

17 százalékkal, de legalább 70 ezer forinttal keresnek többet a vasutasok januártól visszamenőleg - közölte a Vasutasok Szakszervezete, miután ma délelőtt aláírták a 2024 - 2026-os bérmegállapodást.

Felháborítónak tartja a VDSZ, hogy az éj leple alatt a kormány suttyomban - korábbi ígéretét megszegve  - extraprofitadót vet ki a gyógyszergyárakra ráadásul január 1-re visszamenőleges hatállyal. Indoklás a Magyar Közlönyben nem olvasható, szakértők szerint kellenek a pluszbevételek a költségvetésbe az elszálló deficit megfékezése érdekében.

Mértékletességre inti a külföldi vendégmunkások ügyében nyilatkozó politikai pártokat a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ szerint szükségtelen ismert hatalmi ambíciók miatt a külföldi munkavállalók jelenlegi karanténba zárását vagy éppen mahdani elűzését ígérgetni, inkább a magyar dolgozók méltó javadalmazásának, munkakörülményeinek javítására kellene törekedni, és arra, hogy az olcsón dolgozó vendégek se húzhassák le a hazai bérszínvonalat – közölte a MASZSZ.

Egyetért a Szolidaritás Autóbusz-Közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) december 10-11-ére szervezett munkabeszüntetésével az Egységes Közlekedési Szakszervezet, s a Volánbuszos tagjai saját döntésük alapján csatlakozhatnak is a sztrájkhoz – közölte az EKSZ.

A bértárgyalások mielőbbi megkezdését, s erre rendkívüli ülés összehívását sürgetik a vasutas szakszervezetek a MÁV Zrt. vezérigazgatójának, Pafféri Zoltánnak írt közös levélben. Felszólítják, az egyeztetések halogatásával ne hátráltassa a folyamatot, mert a munkavállalók mielőbb tudni szeretnék, mennyiért dolgoznak jövőre. A szakszervezetek 15 százalékos, de legalább 70 ezer forintos béremelést és a lojalitási jutalom 50 ezerrel való növelését kérik.

Munkajogaink címmel hiánypótló kiadványt jelentetett meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség azzal a céllal, hogy egyszerű, érthető, ám a törvényhez hitelesen igazodó tartalommal segítse a munkavállalók tájékoztatását alapvető jogaikról. Erre ugyanis egyre nagyobb szükség van. A 116 oldalas, az Európai Szakszervezeti Szövetség támogatásával készült ingyenes zsebkönyv online, lapozható formában is elérhető a MASZSZ honlapján (szakszervezet.net).

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) döbbenten olvasta azt az éjszaka leple alatt Semjén Zsolt által benyújtott alaptörvény módosítás azon pontjait, amelyekben a honvédelmi törvényt megszünteti és helyette miniszteri rendeletekben kívánja rendezni a honvédek jogait és kötelezettségeit, valamint megtiltja a szakszervezetek működését a honvédelem területén.

 Az Alkotmánybíróság nyári, elutasító határozatát figyelembe véve a Kúria ismét elvégezte Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás (a PSZ alelnökeként) beadott oktatási népszavazási kérdéseinek vizsgálatát. Mellőzte azt az általa korábban fontosnak tartott (ám az Alkotmánybíróság által kifogásolt) szempontot, miszerint „kompetens választópolgár” „érdemi diskurzusban” képes dönteni egy-egy kérdésről.  A Kúria 2023. november 22-én hozott végzésében, miután részletesen elemzett két népszavazási kérdést, megállapította, hogy azok a hitelesítés időpontjában egy átlagosan tájékozott választópolgár számára is egyértelműek.