Jelentősen megnehezítheti a szakszervezetek munkáját a kormány által javasolt törvénymódosítás.

A kormány az elmúlt 12 év alatt szinte semmit sem tett a diákok esélyegyenlőségéért, a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek felzárkóztatásáért, sőt, Magyarországon az iskola még növeli is a társadalmi különbségeket a diákok származásától függetlenül. Vagyis az „integrációs nehézségekért”, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter említette a 2023. június 27-én tartott Kormányinfón, egyedül a kormány a felelős. A PSZ határozottan elítéli és visszautasítja a miniszternek a kompetenciamérés rossz eredményeiről tett kijelentését, miszerint „ott, ahol a cigány gyermekek száma nagyon magas, ezek a problémák sokkal erősebben jelentkeznek”.

Nyáron a szokásosnál egy héttel később érne véget a tanév.

 Megdöbbent a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Alkotmánybíróság gyorsaságán: bár a testületnek 30 napja volt a népszavazási kérdések hitelesítése miatt beadott alkotmányjogi panasz elbírálására, néhány nap alatt döntött, megsemmisítve a Kúria két népszavazási kérdést hitelesítő döntését. Ezáltal az AB megsemmisítette magát a népszavazási kezdeményezést is, amit a Pedagógusok Szakszervezete sajnálattal vesz tudomásul. A PSZ szakértőkkel konzultál, hogy nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhat-e.

Döbbenetes OECD jelentés igazolja a szakszervezeteket: bőven van pénz béremelésre a vállalatoknál, a magyar cégek ugyanis a nemzetközi szervezethez csatlakozott 34 ország közül a legnagyobb mértékű extraprofitot zsebelték be. Eközben a magyar munkavállalók a legdrámaibb reálbérveszteséget szenvedték el, az OECD országok átlagosan 3,8 százalékához képest a hazai bérek 15,6 százalékkal érnek kevesebbet. A Magyar Szakszervezeti Szövetség felszólítja a kormányt, megfelelő gazdasági intézkedésekkel törje le a kapzsiságinflációt, s érezze kötelességének az évközi minimálbéremelést legalább az inflációhoz igazított mértékben. A munkáltatóktól pedig azt várja a MASZSZ, hogy évközi korrekciókkal kezeljék a bérek reálértékének drasztikus csökkenését.

 Székely Tamás a VDSZ elnöke, levélben fordult mind Orbán Viktor miniszterelnökhöz, mind a parlamenti pártok frakcióvezetőihez.

Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték ugyanis olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti végtelenül hátrányosan – írta közleményében a MASZSZ. A VKF legutóbbi egyeztetésén a szakszervezetek együttesen emlékeztettek: a felek a 2023-as bérmegállapodásban vállalták a reálbérek megőrzését, s ha szükséges, akkor az évközi emelést. A MASZSZ Szövetségi Tanácsa reméli, a megállapodásból senki nem próbál kihátrálni.

A Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete szomorúan vette tudomásul, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálati jogviszonyáról szóló törvény lényeges módosításait társadalmi egyeztetés nélkül, a jogalkotási törvényt és a jogszabályok előkészítésének társadalmi részvételéről szóló jogszabályokat "megtrollkodva", érdemi egyeztetés nélkül nyújtották be.

Az IndustriALL Global félidős kongresszusán megállapodást kötött a VDSZ a Fülöp-szigeteki ipari szakszervezetek képviselőjével, hogy

 A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) már 2020-ban előre jelezte, hogy a szakképzési törvény kapkodva összeállított, belső ellentmondásokkal és fogalmi zavarokkal teli végrehajtási rendelete állandó módosítást igényel majd. Idejében megkezdett érdemi párbeszéddel nagyon sok felesleges kitérő és az iskolákat sújtó többletteher megtakarítható lett volna.