Német mintát alkalmazott a magyar jogalkotó, amikor 2012-ben a Munka törvénykönyve (Mt.) módosításával bevezette a munkaidőkeret és az elszámolási időszak fogalmait - ezek eddig maximum egyéves időtartamúak lehettek, ám most a rabszolgatörvényként emlegetett rendelkezéssel három évre tolták ki a felső határt. A nyugati modell azonban egy munkavállaló-barát, korengedményes nyugdíjazáshoz kötődő rendszer, amelyet a magyar törvényhozás egy "ügyes" csavarral úgy osztott ketté, hogy az kizárólag a munkáltatóknak kedvezzen. A szabályok értelmezéséhez Fodor T. Gábor munkajogász, ügyvédet hívtuk segítségül – olvasható a napi.hu-n.

Az Európai Bizottsághoz fordulnak a szakszervezetek, ha hatályba lép a túlóratörvény. Egy ilyen eljárás azonban évekig is eltarthat, addig pedig a munkaadóknak kedvez a most elfogadott szabályozás. Sőt, már most is van olyan cég, amelyik igyekszik kihasználni, hogy három évre elhúzhatja a túlmunka kifizetését.

A pótlékokat pedig 36 hónapon belül köteles kifizetni a munkáltató - kaptunk egy szerződésmódosítást a rabszolgatörvény jegyében. A munkáltató eddig is 250 óra túlórát írt elő, a gyerekeket többször nem tudták emiatt időben elhozni az óvodából – olvasható a HVG-ben.

Összesen 1063 vizsgálati eljárást indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) adatvédelmi ügyekben az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének (GDPR) május 25-i alkalmazhatóvá válása és október vége között, s számos alkalommal állapított meg jogsértést – tudta meg a Népszava.

Az év vége közeledtével számos cégvezető szembesül azzal a problémával, hogy az egyes munkavállalók részére ki nem adott szabadság mértéke megközelíti vagy – ad absurdum – meg is haladja az évből hátralévő munkanapok számát. Van lehetőség a szabadnapok „átcsúsztatására” a 2019-es naptári évre? Mit mond a kérdésről a hazai szabályozás? Ezeket a kérdéseket járta körbe a piac és Profit dr. Nyitrai Tiborral, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével.

A polgármester arra kéri országosan az önkormányzatokat és a munkáltatókat, kövessék Szeged példáját! – olvasható a szeged.hu-n.

 Újabb dokumentum került az Index birtokába, ami azt bizonyítja, hogy a mai napig pénz helyett szinte kizárólag szabadidővel váltják ki a szabolcsi rendőrök túlóráit. Bár a szabolcsi túlórabotrányról már több cikket írtunk, a megyei főkapitány által folytatott gyakorlat következmények nélkül maradt, a rendőrség pedig tagadásban van. Úgy tudjuk, szabolcsi rendőrök már az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felé is jelezték a visszaéléseket.

Jogellenes, hogy a rendőrök tényleg nem engedték el a tüntetőket addig, amíg kamerába nem mondták a nevüket, írja a TASZ a Facebook-oldalán.

Minden munkavállalónak ki kell adni az év vége előtt minden szabadságot. Ha ez elmarad, főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha a munkavállaló sem akart szabadságra menni – írja a Piac és Profit.

Az Országgyűlés elfogadta az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól szóló, a közigazgatási bíráskodás miniszteri igazgatás alá rendeléséről szóló törvényt. Az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság is arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvény - amellett, hogy szakmailag nem indokolt - nemcsak a magyar állampolgárokat, de a gazdaságot is hátrányosan érinti – írja a napi.hu.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ