A nők kedvezményes nyugdíjának három alapfeltétele van, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell. Ezek: legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell munkával szerezni, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára. Továbbá biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának) - olvasható az elemzésben.

Az atipikus munkajogviszonyokkal kapcsolatban számos monográfia látott már napvilágot hazánkban és külföldön egyaránt. E kiadvány annyiban speciális, hogy a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működése során felmerülő, az atipikus munkajogviszonyokhoz kapcsolódó kérdéseket tárgyalja. Ezeket a jogviszonyokat a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat tevékenysége számos ponton érinti: gyakran felmerül az atipikus munkajogviszonyok kollektív szerződésben történő szabályozhatósága és az ezzel kapcsolatos alkufolyamat. A tanácsadási eljárások során az atipikus munkajogviszonyokra vonatkozó kollektív szerződéses szabályok megítélésével, azok érvényességével, a szabályozás továbbfejlesztésével (módosításával) kapcsolatos kérdések merülnek fel. A vitarendezési eljárások során sokszor érinti a Szolgálat tevékenységét az atipikus jogviszonyokban álló munkavállalók kollektív érdekkonfliktusainak feloldása, az ilyen jogviszonyban álló munkavállalók helyzetének rendezése. E tárgykörök mellett a kötet felvázolja a szociális partnerek érdekeit, tárgyalási pozícióit az atipikus munkajogviszonyok körében.

 A végelszámolás összetett folyamatában segít eligazodni cikksorozatunk, melynek második részében a végelszámolás időszaka alatti teendőket vesszük sorba.

 Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe – írja az ado.hu.

Gyakran előfordul, hogy munkavégzés közben megsérül valaki, vagy a körülmények miatt megbetegszik, ezért az ezzel kapcsolatos perek egységes ítélkezési gyakorlata érdekében összefoglaló véleményt készített a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma.

A bérek, a munka díjazásának kérdései speciális helyet foglalnak el a kollektív tárgyalások tematikájában, hiszen rendszeresen ismétlődő tárgyalásokról van szó, amelyek tárgya minden érintett számára rendkívül fontos. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi rendelkezések egy sor kérdésben szabad kezet adnak a szociális partnereknek, a bérezés, a munka javadalmazása jelentős részben az erre irányuló kollektív tárgyalások sikerén múlik. Éppen mert nagy a tét, a bértárgyalások során sokszor alakul ki konfliktus, kollektív munkaügyi vita, melynek megelőzésében és rendezésében a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendezői Szolgálat hathatós segítséget nyújthat. Kiadványunk célja, hogy a főbb jogszabályi rendelkezések és a hozzájuk kapcsolódó fogalmak ismertetésével segítse a tárgyaló feleket, a tárgyalások folyamatának bemutatásával felhívja a figyelmet arra, hogy mire kell különösen ügyelni egy „éles” helyzetben, illetve hogy milyen szolgáltatásokkal támogathatja a tárgyalókat a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendezői Szolgálat.

 Ha a munkabalesetnek nemcsak az az oka, hogy a munkavállaló nem megfelelő megoldást választott a munka elvégzéséhez, hanem ahhoz hozzájárult a munkáltatónál kialakult következetlen gyakorlat és a nem egyértelmű utasítás is, a munkáltató nem mentesül a kárfelelősség alól – írja a kuria-birosag.hu.

 Számos gyakorlati kérdést vet el az az egyszerű technikai szabály, miszerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy a munkavállaló éves szabadságából 14 napot kötelező lenne egybefüggően kiadni – olvasható az ado.hu-n.

Tekintsük át, hogyan érinti a nyugdíjhoz jogosító szolgálati időt a gyermekszülés, gyermeknevelés – írja az ado.hu.

A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályozás egyike a munkajog legérzékenyebb területeinek, az ezzel összefüggő szabályok ugyanis mindkét fél – mind a munkáltató, mind a munkavállaló – alapvető érdekeiket érintik. Ezért nem véletlen, hogy a kérdés a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt kap a munkaügyi kapcsolatokban is. A kollektív tárgyalások és a munkaügyi konfliktusok is igen gyakran ezt a jogterületet érintik. Épp erre figyelemmel a kiadvány – a munka- és pihenőidő szabályainak ismertetésén és magyarázatán túl – részletesen bemutatja, hogy a felek számára milyen lehetőségek adódnak a munka- és pihenőidő törvénytől eltérő vagy azon túlmenő, az adott munkáltató sajátosságainak megfelelő önálló kollektív szerződéses szabályozására.

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció