Jelen cikkben röviden ismertetem a közös megegyezéssel történő megszüntetés lehetséges módját, az alkalmazandó rendelkezéseket és a közös megegyezés megtámadására vonatkozó határidőket és szabályokat, annak érdekében, hogy munkavállalóként megérthessük, hogy miért olyan kedvező a Munkáltató számára a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése.

A cikksorozat második részeként a családos munkavállalókat illető személyi jövedelemadó kedvezmények szabályaiba szeretnék egy rövid betekintést nyújtani.

 Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján 2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232 000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik (296 400 forintról.

Jelen cikk célja, hogy röviden bemutassa, hogy az egyenlő bánásmód követelményének miképpen kell érvényesülnie a munkahelyeken. Továbbá arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon megilleti-e valamilyen speciális védelem a szakszervezeti tagokat.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra - írja az ado.hu.

A szakszervezetek elsődleges célja a dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme. Éppen ezért a munkajogi szabályok számos jogosultságot fogalmaznak meg a szakszervezetek és a szakszervezet munkájában részt vevő munkavállalók számára, valamint a jogok érvényesülését elősegítő kötelezettségeket állapítanak meg a munkáltatók felé. Ilyen például a munkaidő-kedvezmény is, amely a szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében illeti meg a munkavállalót. Az ado.hu szakmai cikke.

 Munkaviszony esetén a bruttó munkabérünk egy jelentős részét különböző adóterhek megfizetésére kell, hogy fordítsuk. Azonban nem csak minket munkavállalókat, hanem a munkáltatónkat is jelentős mértékű adófizetési kötelezettség terheli. Sokan azonban nem is tudják, hogy munkaviszony esetén munkavállalóként számos adókedvezményt vehetünk igénybe, amellyel kicsit növelhetjük a nettó munkabérünk összegét. Jelen cikksorozat több részben próbálja majd összeszedni a munkavállalókat illető adókedvezményeket, melyet a személyi jövedelemadó kedvezmények egy részének bemutatásával szeretnék kezdeni.

A munkaviszony megszűntetése a munkajog egyik legfontosabb kérdése. Jelen többrészes sorozat célja, hogy áttekintse azokat a szabályokat, amelyekre egy munkavállalónak tekintettel kell lennie amennyiben munkaviszonyát meg kívánja szűntetni. Jelen cikk a felmondás egyes eseteivel fog foglalkozni, míg a sorozat második része az azonnali hatályú felmondással A sorozat harmadik részében pedig áttekintjük a legfontosabb gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.

A KSH legutóbbi jelentése alapján ismét emelkedett, már 108 ezer volt azok száma, akik magyar háztartásukat megtartva ideiglenesen külföldön dolgoztak. Mellette pedig rengetegen vannak, akik nem ideiglenesen vállalnak munkát külföldön, hanem hosszabb távra, vagy végleg kiköltöztek. Leginkább Németországba mentek a magyarok, ahol már mintegy 190 ezren élnek, vagy az Egyesült Királyságba, ahol 2022 végén a regisztrált kint élő magyarok száma meghaladta a 170 ezret. Ausztriában is 100 ezer körülire teszik a magyarok számát. És akkor még a többi országot nem is említettük. Sokakat érinthet tehát a kérdés, hogy hogyan kapnak majd nyugdíjat a kinti munka után. Ezt foglalta össze Farkas András nyugdíjszakértő blogjában.