Az ügy előzménye, hogy a magyar készenléti rendőrség egyik tagja túlszolgálatot, és a rendes szolgálati időn felüli készenlétet teljesített – írja a ma.hu.

A veszélyhelyzet idején sok munkavállaló próbál élni a módosított 105/2020. kormányrendelet biztosította bértámogatás lehetőségével. A számolás azonban nem mindig egyértelmű. Olvasónk is elbizonytalanodott és szakértőnkhöz fordult. Horváthné Szabó Beáta adószakértő segített a számpéldán keresztül feltett kérdés megoldásában, megválaszolásában. Az Adózóna cikke.

Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt az adozona.hu-n.

E nem kötelező erejű iránymutatások célja, hogy segítséget nyújtsanak a munkáltatók és a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzésében egy olyan munkakörnyezetben, amely jelentősen megváltozott a Covid19-világjárvány miatt. A következő kérdésekkel kapcsolatban nyújtanak tanácsot.

A közelgő Anyák napja alkalmából tekintsük át, hogyan érinti a nyugdíjra jogosító szolgálati időt a gyermekszülés, gyermeknevelés. Az ado.hu cikke.

Május elsején lép hatályba az a rendelkezés, amely a korábbiaknál nagyobb szabadságot ad a munkaügyi szabályok alkalmazásában. Tényleg élni fognak a cégek a rabszolgatörvény adta lehetőségekkel? Egyáltalán milyen lehetőségeik vannak? És persze: mehetek nyáron szabadságra? – munkajogi kérdéseket tisztázott a HVG munkatársa Kéri Ádám ügyvéddel.

Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.

Mikor és hogyan lehet azonnali hatállyal felmondani a munkavállalónak? Mik az azonnali hatályú felmondás jogi szabályai? Hogyan szabályozza a Munka Törvénykönyve az azonnali hatályú felmondást? Fel lehet-e mondani azonnali hatállyal határozott idejű munkaszerződést? A Profitline cikke.

A dolgozó 2021 májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A koronavírus-járvány miatti helyzetben az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaidejét. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Befolyásolják-e ez a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés, a kifizetett bér beleszámít-e a nyugdíjalapba? – kérdezte az Adózóna olvasója. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.

 A veszélyhelyzet, illetve a 47/2020. kormányrendelet 6. paragrafusának (4) bekezdésében rögzített szabály sok esetben arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy teljes mértékben tegyék félre a munkajogi szabályokat és szükségleteik függvényében térjenek el a hatályos munkajogi szabályozástól. Tekintettel arra, hogy az említett felhatalmazó rendelkezés nem kellően körülhatárolt, valamint annak jogszerűsége is kérdéses, ajánlott bizonyos alapszabályok betartása, cikkünkben ezekre hívjuk fel a figyelmet. Az Adózóna cikke.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ