Munkahelyi konyhák, cigarettaszünetben kialakult small talkok vissza-visszatérő témája, hogy ki milyen megállapodást kötött a céggel, amelynél dolgozik. Ezek a munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodások a munkavállaló és a munkaadó között korántsem egyértelműek, és mint kiderült, a munka világában hosszú ideje óta kialakult szabályok, keretek értelmezése olykor a bíróságoknak is dilemmát okoznak. Ezeket a részben vagy egyáltalán nem szabályozott területeket mérte fel a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja – írja az Index.

A munkáltató egyik legfontosabb jogosultsága a munkaviszonyban, hogy a munkavállalónak utasítást adhat a munkavégzés körében. Az utasításokat a dolgozó főszabály szerint köteles követni és betartani. Egyes esetekben előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló megtagadhatja, vagy akár köteles megtagadni az utasítást. Milyen következményekkel jár, ha a munkavállaló nem tesz eleget az utasításnak? Megtagadhatja a munkavállaló az utasítás teljesítését? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol az uzletem.hu oldalán.

Ki és hogyan számláz az építési-szerelési munka során az Adózóna olvasója által vázolt esetben? Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A szakszervezetek az önkéntes tagság elve mentén működnek, azaz minden munkavállaló jogosult eldönteni, hogy szeretne-e szakszervezet tagjává válni, avagy sem. A munkavállalók e jogát a munkáltató köteles tiszteletben tartani, szakszervezetbe történő belépésre vagy az abból való kilépésre egy foglalkoztatottat sem szabad kényszeríteni, a munkaviszony létrejöttét, illetve egyes juttatások kifizetését nem lehet szakszervezeti tagságtól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 271. § (2)-(4) bekezdések]. Hiába érthető érdeke tehát a munkáltatónak, hogy munkavállalói alacsonyabb, illetve magasabb létszámban legyenek tagjai egy adott szakszervezetnek, a munkáltatónak nincsenek olyan eszközök a kezében, melyekkel a munkavállalók csatlakozási, illetve kilépési szándékát döntően befolyásolhatná – írja a magyar gazdasag.hu.

Szűk körben ugyan, de a Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a bíróság mentesítse a munkavállalót az általa okozott kár megtérítése alól. Ennek legújabb bírói gyakorlatát a Rátkai Ügyvédi Iroda ismerteti.

Szakértők egyértelműsítették, hogy a nyugdíjba vonuláskor a felmondási időt miképpen kell kitölteni, valamint azt, hogy hátrányos megkülönböztetés esetén milyen kompenzációt kérhet a munkáltatótól a nyugállományba tartó alkalmazott – írja a napi.hu.

 „Van egy munkavállalónk, aki 2016.01.01-jétől dolgozik cégünknél. Ez a munkavállaló 2018.09.15-étől táppénzen van folyamatosan, és ennek 1 éves időtartam letelte után szeretne visszajönni cégünkhöz dolgozni. Átszervezések, valamint egészségi állapota miatt nem tudunk neki munkát biztosítani. Ezért felmondanánk neki. Kérdésem, hogy ha az üzemorvos nem engedi dolgozni, felmondás esetén jár-e neki végkielégítés? A táppénzes időszak miatt mennyi végkielégítés jár neki, és a kiszámítás módja is érdekelne.” Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt az Adózóna oldalán.

Szabó Imre Szilárd tanulmányában néhány olyan, a gyakorlatban felmerülő jogértelmezési kérdést tesz elemzés tárgyává, melyek plasztikusan világítanak rá arra a kérdésre, hogy a tételes magyar munkajogi szabályozás egyes elemei milyen gyakorlati problémákat vetnek fel, és eltérő értelmezési lehetőségeket nyitnak meg a szakszervezetek jogállásával, illetve jogaik gyakorlásával összefüggésben. Ennek keretében vizsgálja a szakszervezetek jogi természetét, így magát az (elsősorban jogi) meghatározást és a szakszervezet célját, különös tekintettel a „munkaviszonyon túli” szervezkedési lehetőségekre. Ezt követően a jogálláshoz kapcsolódó státuszkérdések és polgári jogi tartalommal is bíró, ugyanakkor munkajogi szempontból idejétmúlt fogalmakat mutatja be. Végül a kollektív szerződés megkötéséhez kapcsolódóan a szakszervezeti szövetség kollektív szerződéskötési lehetőségeit vizsgálja meg, úgy, hogy az egyes vizsgált kérdésekhez de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg.

 Ha egy vállalatnál a munkavédelmi megbízott munkakört – figyelembe véve a jogszabályi előírásokat is – nem munkaköri leírás alapján látják el, hanem megbízási szerződéssel, egy külső fél, akkor ez a tevékenység adatfeldolgozásnak minősül, vagy mivel a munkavédelmi megbízott munkatársak személyes adatait is kezeli, módosítja a munkavédelmi szabályzatot, így ez már inkább közös adatkezelői tevékenység? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő szakértőnk válaszolt.

A retorziótól való félelmet idővel legyőzi a felháborodás. A mentősök is egyre nyíltabban beszélnek a problémáikról. Legutóbb például arról, hogy kénytelenek otthon, a családi szennyessel együtt mosni a véres (és egyéb testváladékos) munkaruháikat, amelyek nyáron elviselhetetlenül melegek, télen pedig fáznak bennük. Ám ez csak a jéghegy csúcsa. Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke lapunknak beszélt a 24 órás ügyelet kockázatairól, a bántalmazásokról és a rendszerhibákról – olvasható a Népszavában.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ