Az 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján 2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232 000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedik (296 400 forintról.

1. Különbséget kell tenni a munkajogviszony módosulása és a munkaszerződés módosítása között. A munkaszerződés és a munkajogviszony tartalma ugyanis nem azonos, hiszen a jogviszony tartalmához tartoznak a munkaszerződésben foglaltakon túl a munkaviszonyra vonatkozó szabályokból származó jogok és kötelezettségek is. A munkaviszony módosulásakor annak tartalma a felek akaratától függetlenül, automatikusan következik be (kvázi „kívülről”).
2. Ilyen esetnek tekinthető az is, amikor a munkaszerződésben alapbérként a minimálbérben vagy a garantált bérminimumban állapodtak meg a felek (akár összegszerűen rögzítve a 2023. január elsejétől hatályos mértéket, akár csak utalva arra, hogy a munkavállaló alapbére a mindenkori minimálbérnek vagy garantált bérminimumnak megfelelő összeg). A minimálbér és a garantált bérminimum emelése (változása) esetén tehát automatikusan módosul a munkavállaló alapbére. Az előző évekkel ellentétben ez most 2023. december 1-jén történik meg, tehát a munkavállaló a megemelt összeget először 2024. januárjában kapja meg.
3. Mivel a fentiekben rögzítetteknél alacsonyabb alapbérben való megállapodás érvénytelen (jogszabályba ütközik), így az a munkáltató, aki nem hajtja végre a szükséges változásokat, jogellenesen jár el!
4. A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a szükséges arányosításokat értelemszerűen el kell végezni, ahogyan a számítási alap is növekedik az óra-, napi és hetibérek esetében (ez hetibér esetén 61 340, napibérnél 12 270, órabér alkalmazásánál 1 534 forintot jelent).
5. A minimálbér vagy a garantált bérminimum összegéhez kötött juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások esetében 2024. január 1-ig a 2023. november 30-ig hatályos rendelet, vagyis a 232 ezres minimálbér és a 296 ezres garantált bérminimum a mérvadó!

Összegezve a fentieket: a munkáltató köteles az új kormányrendeletben megállapított minimálbér vagy garantált bérminimum összegét megfizetni, attól függetlenül, hogy ezt kedvezőnek vagy éppen kedvezőtlennek tartja. Praktikusan ez azt jelenti, hogy a munkaszerződés módosítását (az alapbér változását) írásba kell foglalni, amennyiben az alapbér összege tételesen szerepel abban. Amennyiben viszont ez (véletlenül) elmaradna, az nem jár együtt azzal a következménnyel, hogy a munkáltatónak az emelést megelőző (tehát novemberi) összegeket kellene fizetnie december hónapra a januári számfejtéssel.

Hova fordulhatunk akkor, ha nem teljesülnek a fentiek? Milyen jogérvényesítési lehetőségeink vannak?

Amennyiben a munkahelyünkön működik szakszervezet, akkor érdemes ott jelezni a jogszerűtlen munkáltatói eljárást. Munkajogi igénynek minősül a munkaviszonyra vonatkozó szabályból eredő igény (pl. jogellenesen ki nem fizetett munkabér). A munkajogi igény általános szabály szerint három év alatt évül el.

Lehetőség van továbbá arra is, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz forduljunk (korábbi nevén: munkaügyi hatóság), amelynek ellenőrzése kiterjed – többek között – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kötelező tartalmi elemeire, valamint az elszámolás megtörténtére vonatkozó szabályok megtartására. A munkavégzés helye vagy a munkáltató érintett telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatalnál lehet bejelentést tenni a munkáltatóval szemben személyesen, írásban és telefonon is.

Dr. Szabó Imre Szilárd, PhD

ügyvezető alelnök, ügyvéd