Munkaviszony esetén a bruttó munkabérünk egy jelentős részét különböző adóterhek megfizetésére kell, hogy fordítsuk. Azonban nem csak minket munkavállalókat, hanem a munkáltatónkat is jelentős mértékű adófizetési kötelezettség terheli. Sokan azonban nem is tudják, hogy munkaviszony esetén munkavállalóként számos adókedvezményt vehetünk igénybe, amellyel kicsit növelhetjük a nettó munkabérünk összegét. Jelen cikksorozat több részben próbálja majd összeszedni a munkavállalókat illető adókedvezményeket, melyet a személyi jövedelemadó kedvezmények egy részének bemutatásával szeretnék kezdeni.

A munkaviszony megszűntetése a munkajog egyik legfontosabb kérdése. Jelen többrészes sorozat célja, hogy áttekintse azokat a szabályokat, amelyekre egy munkavállalónak tekintettel kell lennie amennyiben munkaviszonyát meg kívánja szűntetni. Jelen cikk a felmondás egyes eseteivel fog foglalkozni, míg a sorozat második része az azonnali hatályú felmondással A sorozat harmadik részében pedig áttekintjük a legfontosabb gyakorlatban felmerülő kérdéseket is.

A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától. Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár – a Kúria eseti döntése.

A KSH legutóbbi jelentése alapján ismét emelkedett, már 108 ezer volt azok száma, akik magyar háztartásukat megtartva ideiglenesen külföldön dolgoztak. Mellette pedig rengetegen vannak, akik nem ideiglenesen vállalnak munkát külföldön, hanem hosszabb távra, vagy végleg kiköltöztek. Leginkább Németországba mentek a magyarok, ahol már mintegy 190 ezren élnek, vagy az Egyesült Királyságba, ahol 2022 végén a regisztrált kint élő magyarok száma meghaladta a 170 ezret. Ausztriában is 100 ezer körülire teszik a magyarok számát. És akkor még a többi országot nem is említettük. Sokakat érinthet tehát a kérdés, hogy hogyan kapnak majd nyugdíjat a kinti munka után. Ezt foglalta össze Farkas András nyugdíjszakértő blogjában.

A jogalkotó számos esetben korlátozza vagy egyenesen tilalmazza a meghatározott helyzetben vagy meghatározott alanyi körbe tartozó munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését. Ilyen felmondási védelem illet meg az érdekképviseleti szervek védett tisztségviselőit is, amelynek pontos feltételeit és szabályait jelen cikk hivatott összefoglalni.

Milyen munkaügyi iratokat kell megőrizni a nyugdíj jogosultsághoz? Mennyi ideig kell ezeket az iratokat megőrizni a nyugdíjhoz?

A nyugdíjigény bejelentése során talán a legnehezebb annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen időponttól kérjük a nyugdíj megállapítását. Több tényezőt kell egyszerre figyelembe venni ahhoz, hogy a nyugdíj várható összege szempontjából jól válasszunk. Jó tudni azt is, hogy mit lehet tenni akkor, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíj igény benyújtását. Van-e „mozgástér” egy már meghozott döntésünk megváltoztatására?

 Jelen cikk célja, hogy röviden bemutassa, hogy A munka törvénykönyve alapján kik minősülnek vezető állású munkavállalónak és milyen eltérő munkajogi szabályokat kell alkalmazni az esetükben.

A „Belső visszaélés bejelentési rendszerek a vállalatoknál” című kétrészes sorozat első részének célja, hogy bemutassa az olvasóknak, hogy pontosan mit is jelent a belső visszaélés-bejelentési rendszer kifejezés, valamint milyen szabályok alkalmazandóak használatuk esetében. A második részben kitérek arra, hogy pontosan milyen bejelentés megtételére van lehetőség és a bejelentőket milyen védelem illeti meg.

Keddenként megjelenő cikkekkel új sorozatot indítunk munkajogi, kollektív munkajogi, adatvédelmi, TB és adózási témákban. A cikkek öt percben, átfogó jelleggel mutatják be a legfontosabb tudnivalókat a kiválasztott témákról, felhívják a figyelmet az alkalmazandó szabályokra és azok változásaira.