A nemzeti adóhatóságok megosztják egymással adataikat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) is befutnak az információk a Magyarországon élők más országban szerzett, de Magyarországon adóköteles jövedelméről – hívta fel a figyelmet az adóhatóság.

Az illetmény megfizetésének akár néhány napos elmulasztása az adott jogviszonyból származó lényeges kötelezettség súlyosan gondatlan és jelentős mértékű megszegésének minősül, amely megalapozza a közalkalmazott rendkívüli lemondását.

Elfogadta a Parlament, és június 1-jén ki is hirdették a Magyar Közlönyben az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvényt. A törvény június 2-án hatályba lépett, azonban záró rendelkezései alapján nyári igazgatási szünet ebben az évben még nem rendelhető el, téli azonban igen: abban az esetben lehetséges, ha a Kormány erről külön rendeletet hoz, és azt a törvény hatályba lépésétől számított 90 napon belül, azaz szeptember 2-ig kihirdeti. Az ado.hu írása.

A jövő héten beköszönt a nyári szünidő, ami a diákmunka kezdetét is jelenti a tanulók tízezrei számára. A részben anyagi megfontolásból, részben szakmai gyakorlat szerzése céljából végzett munkából származó jövedelem után a diákok többsége nem fizet SZJA-t a 25 év alatti fiatalok kedvezményének köszönhetően. Ugyanakkor nem árt figyelni, hogy milyen jogviszonyban történik a foglalkoztatás, mert az eltérő formákhoz tartozó különféle adózási kötelezettségek jelentős hatással vannak a nettó jövedelem alakulására. A főbb lehetőségeket járja körül a Moore Hungary alábbi elemzése.

A 2023. január 1-től hatályba lépett Mt.-módosítás a munkajog egyik leggyakrabban alkalmazott, igen széles körben alkalmazott jogintézményét, a próbaidőt is elérte. A próbaidő első látásra igen egyszerű, a legtöbb munkaszerződésben kikötött konstrukció. Közismert célja az, hogy a munkaviszony első néhány hónapjában, mikor a felek még csak tapasztalják, mennyire működőképes a munkaviszony keretében való együttműködésük, könnyen, gyorsan (azonnali hatállyal történő, indokolás nélküli felmondással) megválhassanak egymástól. Ha azonban a munkaviszonyt megszüntető fél a próbaidő néhány egyszerű szabályát nem ismeri, vagy nem vagy alkalmazza jól (pl. rosszul számolja ki annak utolsó napját, és arról egy nappal lemaradva közli a megszüntetést), könnyen a jogellenesség mezejére tévedhet, annak minden következményét magára vonva. Az év eleji törvénymódosítás néhány fontos új részletszabályt vezetett be a próbaidőhöz kapcsolódóan, melyek a törvényben elszórtan helyezkednek el, így a módosítás nem annyira szembeötlő. Az ado.hu cikkében

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj leteltét követően özvegyi nyugdíjra jogosult az, aki házastársa halálakor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte.

Öregségi résznyugdíjra az a személy jogosult, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és legalább húsz helyett legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Az ado.hu cikke.

A munkába járás költségtérítésének feltétele-e, hogy a munkavállaló saját gépjárművel oldja meg a munkába járást? Ha ugyanazon gépjárművel több munkavállaló együtt egy járművel oldja meg a munkába járást, minden dolgozó külön-külön jogosult a költségtérítésre? Budapesten belüli munkába járásnál fizethet-e költségtérítést a munkavállaló dolgozójának? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt az Adózóna oldalán.

Ma már nem ritka az a jelenség, hogy a diákok, különösen a felsőfokú tanulmányok idején tanév közben is dolgoznak tanulmányaik mellett. Az igazi diákmunka-szezon azonban mégiscsak a nyári szünidő.

Valószínűleg már mindenkivel előfordult, hogy munkaidőben megcsörrent a telefonja és el kellett intéznie egy magánjellegű ügyet, vagy egyszerűen csak „nyomkodta” a mobilját, esetleg elolvasott egy cikket vagy megnézett egy videót az interneten. Ezek az apróbb szünetek jellemzően nem mennek a munka rovására, mégis előfordulhat, hogy a munkáltatót zavarja az ilyen jellegű tevékenység, vagy úgy látja, hogy a biztonságos munkavégzést veszélyezteti. Szigorúan véve ezek a cselekedetek a munkavégzési kötelezettség megszegését jelentik, amelyet a munkáltató akár felmondással is szankcionálhat.