A jogi helyzetet tisztázó pert indítanak a Tesco brit anyavállalatának alkalmazottai, hogy kiderítsék: milyen tágan értelmezhető az a szabály, hogy a nő alkalmazottaknak a különböző munkakörökben ugyanolyan bért kell kapniuk, mint férfi kollégáiknak.

Nem ismerünk reprezentatív kutatást arról, hogy mely feladatokat végzik a munkáltatók a legkevésbé szívesen, de talán nem tévedünk, hogy ezek sorában a munkaköri leírások elkészítése (annak ellenére, hogy jogszabály szerint szükséges) valószínűleg élenjáró lenne. Ezért az sem ritka, hogy a feladat végül magánál a munkavállalónál köt ki. Pedig ez nem jó gyakorlat.

Baksai Zoltán: A munkaköri leírás című könyvét (Publio Kiadó, 2019) olvasva úgy tűnik, jelentős változás érhető el e téren, ha az alapoktól átgondoljuk e dokumentum célját, rendeltetését és azokat a munkajogi, HR-es és adminisztratív területeket, amelyekkel kapcsolatban van, amelyekre kihat. A könyv megteszi ezt, ráadásul az egyszerű olvasó nyelvén.

Összesen 4749 adózó szerepel a NAV be nem jelentett munkavállalót foglalkoztatók júliusi listáján – olvasható az Adózóna cikkében.

 A nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe nem beszámítható időtartamokról nagyon sok érintett hölgynek nincs információja. Csalódásuk megelőzése érdekében készítettem ezt a rövid összefoglalót – írja a nyugdijguru.hu-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Kft.-nek két ügyvezetője van, férj és feleség. Mindegyik önállóan eljárhat. A férj tagsági, a feleség munkaviszonyban látja el a feladatait. A férj főállású katásként egyéni vállalkozó lett. Kérdésem: lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya, vagy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő jogász válaszolt az Adózóna oldalán.

Munkavállaló az önéletrajzában budapesti címet tüntetett fel, s az állásinterjú során is elmondta, hogy Budapesten él. A személyes dokumentumai bemutatásakor derült ki, hogy vidéki az állandó lakcíme, a tartózkodási helye budapesti. Nem a mi állásajánlatunk miatt költözött Budapestre, igazolhatóan az előző munkahelyei is Budapesten voltak. Kötelező a munkáltatónak a hazautazás költségét megtéríteni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

 Gyakori, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni: a körülményektől függően a NAV átminősítheti az ezekre vonatkozó szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat – uzlet.hu.

Mesterházy Attila, az MSZP képviselője négy kérdést tett fel Varga Mihály pénzügyminiszternek arról, hogy a jelentős mennyiségű állami támogatásokat, kedvezményeket elnyerő esztergomi Suzuki gyárral kapcsolatban az utóbbi időben több probléma gyanúja merült fel a munkavállalókkal való bánásmód terén.

A munkaerő-kölcsönzés ma már transzparens és szigorúan szabályozott tevékenység, ahol nem éri meg trükközni, a korábbi negatív tapasztalatokból fakadó előítéletek már nem állják meg a helyüket - hívja fel a figyelmet a Prohuman, az ország legjelentősebb, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalata. A vállalatoknak mégis egyre inkább megéri HR szolgáltatóval dolgozniuk – írja a Pénzcentrum.

A régiót sújtó krónikus munkaerőhiány kezelésére gyakori megoldás manapság, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat – írja a napi.hu.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ