Olvasónk egy nyári munkától esett el a védettségi igazolvány hiánya miatt, egy másik olvasónk pedig az évtizedek óta meglévő állását félti. Kérheti a munkáltató a védettségi igazolványt? Jogosult-e egyáltalán arra, hogy megtudja: rendelkezik-e védettséggel a munkavállaló? Az Azonnali munkatársa Adatvédelmi Hatóság elnökével és munkajogásszal járta körbe a kérdést.

A járvány lecsengőben van, de még nem múlt el, ez pedig egészen új kérdéseket is felvet a munka világával kapcsolatban is. Pál Lajos munkajogászt kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról – írja a HVG.

Amikor valaki nyugdíjba megy, akkor a nyugdíjának a megállapításakor az egyik legfontosabb paraméter az un. szolgálati évek száma. Minél több szolgálati évvel rendelkezik valaki, annál nagyobb nyugdíjra számíthat (ceteris paribus a többi tényező változatlansága mellett). Így különösen fontos az a kérdés, hogy nyugdíjbavonuláskor szolgálati időnek minősül-e a szakmunkástanuló idő vagy éppen a szakközépiskolai tanulmányok ideje? A Profitline.

Május végétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csaknem 450 ezer gazdálkodónak küld értesítést az adószámla egyenlegéről. Június végétől már a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók is várhatják a tájékoztatásokat. A küldemény elején mindenki megtalálja a számára legfontosabb információt: kell-e fizetnie, illetve igényelhet-e vissza – olvasható a NAV weboldalán.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság hatásköre nem csak azokra az esetekre terjed ki, amikor a Magyarországon letelepedett munkáltató, magyar állampolgárt alkalmaz belföldön. Többféle olyan nemzetközi tényállás elképzelhető, ahol a magyar hatóság számon kérheti a magyar szabályok betartását. Ezek között a legnehezebben értelmezhető kategória az, amely szerint minden esetben vizsgálhatóak a kógens és az imperatív munkajogi szabályok. De vajon mit jelentenek ezek a kifejezések? Az ado.hu írása.

A veszélyhelyzet meghosszabbításával párhuzamosan marad a felmondási tilalom az egészségügyi dolgozók számára a Független Egészségügyi Szakszervezet Facebook bejegyzése szerint, noha más kérdésekben történtek változások. A Mérce cikke.

Heti 40 órás munkaidőben foglalkoztatja az üzlet az eladókat. A tulajdonos azt szeretné, hogy egy dolgozó vigye végig a 12 órát, reggel 6-tól este 6-ig. Szombaton és vasárnap is nyitva van a bolt, ugyancsak ilyen munkarendben. Ebben az esetben mennyi pihenőnapot kell adni a dolgozóknak, és jár-e nekik túlórapótlék? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértő válaszolt.

Akik 2021-ben vonulnak nyugdíjba, azoknak időskori ellátása 35 százalékkal magasabb lesz, mint azoké, akik ugyanolyan életpályát követően 2016-ban mentek nyugdíjba. Az eltérést már az Európai Bizottság legutóbbi országjelentésében az egyik legnagyobb kockázataként emelték ki, lépéseket is sürgetnek – írja a napi.hu.

A 2020. július 1-jén hatályba lépett társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) számos újítást vezetett be, amelyek közül kiemelendő az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés szabályrendszerének változása. Ennek a sokakat érintő témának a megfelelő kezelése komoly jártasságot igényel, s a mindennapi gyakorlatban számos probléma vetődik fel, ezért az alábbiakban röviden összefoglaljuk e járulékfizetési kötelezettség legfontosabb szabályait, illetve a kapcsolódó eljárási tudnivalókat – írja az ado.hu.

 

5500-an nem írták alá év elején az új egészségügyi szolgálati munkaszerződést, ők Asbóth Márton jogász szerint alkotmányellenesen és nekik jelentős kárt okozva a vártnál kisebb végkielégítéssel távoztak a közszférából. Az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie.