Orbán Viktor a Bloomberg kérdésére beszélt a munkaerőhiányról is. Azt az illúziót Orbán szerint fel kell adnunk, hogy a mai gazdasági növekedésünk új emberek munkába állításával érhető el. Nem akarunk bevándorlást, meg külföldi munkavállalókat – mondja Orbán.

A magyarországi versenyszférás munkaerőpiacot irányukban, eredményükben eltérő gazdasági ciklusok rázták meg az elmúlt három évtizedben. Talán még emlékszünk a közvetlenül a rendszerváltást követően hirtelen lesújtó, zömmel az ipari dolgozókat érintő munkanélküliség „ostorára”, majd egy átmeneti, 10 éves felfutásra, mely pénzügyi és világgazdasági válsággal ért véget, amikor is a munkanélküliség ismét hirtelen és jelentősen megugrott. A Mérce cikke.

A kereskedelemben jelentős a munkaerőhiány, kapóra jöhetnének a rabszolgatörvény elfogadásával elérhető plusztúlórák. Kíváncsiak voltunk, mennyire hozta lázba a multi boltláncokat a lehetőség, hogy januártól akár évi 400-ig is ki lehet tolni a túlórák számát, illetve három évesre nyújtani a munkaidőkeretet. Miközben a szakszervezetek igyekeznek rábírni a cégeket, hogy ne éljenek a rabszolgatörvény adta lehetőséggel, és a Magyar Idők már arról cikkezett, hogy a Tesco lehet az első multi, amelyik erről megállapodást is köt, a 24.hu talált olyan társaságot, amelyik bevállalhatónak tartja a 400 túlórát. Igaz, csak akkor, ha a dolgozó írásban igényli ezt.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) azt közölte, hogy négy céggel tárgyalnak arról, hogy ne alkalmazzák a rabszolgatörvény néven elhíresült új, 400 órás túlóraszabályozást. Állítják, közel a megállapodás – írja a napi.hu.

December 28-án kezdeményezte a baloldali Éljen Szombathely-frakció a rendkívüli közgyűlést, annak érdekében, hogy a szombathelyi önkormányzat intézményei, száz százalékos tulajdonú cégei ne alkalmazzák a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvényt – írja a Nyugat.hu.

Számos olyan szabály van, amely rendelkezik arról, mit köteles biztosítani a munkáltató nagy hidegben. Márpedig most nagy hideg van, lesz – írja a 24.hu.

A Henkel szerint nélkülözhetetlen a rugalmasság a versenyképesség fenntartása érdekében, és a munkaidőkeretről mindig konstruktív egyeztetés zajlik. Közleményükben hangsúlyozzák, hogy a munkavállalók milyen juttatásokat és anyagi támogatásokat kapnak. A cég azt követően adott ki közleményt, hogy a Portfolio megírta: a cégnél akár heti 68 órára is beoszthatják dolgozni a munkavállalókat.

Az tudott, hogy januártól nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a saját jogú nyugdíjas dolgozók után, és a bérükből sem kell járulékokat levonni, csupán a személyi jövedelemadót, 15 százalékot. Abban viszont volt némi bizonytalanság, hogy be kell-e jelenteni a NAV-nak a különböző helyeken foglalkoztatott saját jogú nyugdíjasokat. Ebben a a kérdésben az elmúlt fél évben többször is volt változás, hívta fel a 24.hu figyelmét Ruszin Zsolt adószakértő.

Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat – egy munkavállaló sokféle okból lehet távol, s ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető szabályszerűen a munkavállaló, és milyen anyagi áldozattal jár ez a munkáltató oldalán? Az ado.hu cikke.

Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vette sorra a Piac és Profit szakértője.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ