Munkaviszony esetén a bruttó munkabérünk egy jelentős részét különböző adóterhek megfizetésére kell, hogy fordítsuk. Azonban nem csak minket munkavállalókat, hanem a munkáltatónkat is jelentős mértékű adófizetési kötelezettség terheli. Sokan azonban nem is tudják, hogy munkaviszony esetén munkavállalóként számos adókedvezményt vehetünk igénybe, amellyel kicsit növelhetjük a nettó munkabérünk összegét. Jelen cikksorozat több részben próbálja majd összeszedni a munkavállalókat illető adókedvezményeket, melyet a személyi jövedelemadó kedvezmények egy részének bemutatásával szeretnék kezdeni.

 Az utóbbi években a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (továbbiakban: Szja tv.) számos új adókedvezménnyel találkozhattunk, amelyek egy része mentesítheti a munkavállalókat akár a teljes személyi jövedelemadó megfizetési kötelezettség alól. A családos munkavállalókat számos adókedvezmény illeti meg, emellett azonban kedvezményben részesülhetnek a 25 év alatti fiatalok, az első házasok és a súlyosan fogyatékos magánszemélyek is.

 Első házasok kedvezménye

 Az a házaspár, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti az Szja tv. 29/C. §-a alapján az összevont adóalapját első házasok kedvezményével csökkentheti. A kedvezményt a házastársak akár közösen az összeg megosztásával, vagy a házaspár egyik tagja a teljes kedvezményt önállóan is érvényesítheti a házassági életközösség fennállása alatt, legfeljebb a házasságkötést követő 24 hónapig.

A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33.335.-Ft, tehát ezen összeg után nem kell megfizetnie a 15%-os mértékű személyi jövedelemadót a friss házastársaknak, ami lényegében havi nettó 5000.-Ft-os adómegtakarítást eredményez.

2. Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékos magánszemélyek részére is elérhető egy összevont adóalapot csökkentő személyi kedvezmény, amelynek szabályait az Szja tv. 29/E. §-a rögzíti. Ennek a személyi kedvezménynek az ismertetése során elsősorban azt kell definiálnunk, hogy pontosan kit is tekintünk súlyosan fogyatékos magánszemélynek.

Az Szja tv. 29/E. § (2) bekezdése szerint „Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.”

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek taxatív felsorolását a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendeletben találjuk. Súlyos fogyatékosságnak minősül – és így adókedvezményre jogosít – többek között a laktózintolerancia, a cukorbetegség és az endometriózis is.

Az adóelőleg alapja jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével, azaz 2023-ban havi 77.300.-Ft-al csökkenthető, amivel így nettó 11.595.-Ft-al több marad a kedvezményt érvényesítő magánszemély zsebében.

A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető.

3. 25 év alatti fiatalok kedvezménye

A fentieknél sokkal ismertebb személyi kedvezmény a 25 év alatti fiatalókat illető adókedvezmény, amelyet nevéből is adódóan a 25. életévüket be nem töltött magánszemélyek, azaz fiatalok vehetnek igénybe munkaviszonyból és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmük esetében, utoljára abban a hónapban, amelyben betöltik a 25. életévet.

A 25 év alatti fiatalok kedvezménye a 25. életévét be nem töltött fiatal összevont adóalapjába tartozó egyes jövedelmeit csökkenti.

Munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kedvezmény összege az összevont adóalapba tartozó bérnek minősülő jövedelem összege, de adóévenként legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata. 2023-ban így a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 499.952.-Ft, ami havonta nettó 74.993.-Ft adómegtakarítást jelent az érintettek számára.

 dr. Eszterle Alexandra

Ügyvédjelölt, munkajogi szakjogász

Az írás egy szakmai cikksorozat része, a szakértőkről itt olvasható bővebb információ.