A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (ReSzaSz) üdvözli a kormány bátorságát és őszinteségét az egészségügy helyzetét feltáró tanulmánnyal kapcsolatban.

A Zala Volán Dolgozói Demokratikus Szakszervezetének (ZVDDSZ) tagjai egyre gyakrabban kérdik: mi van az üzemi tanácsokkal?

2017 május 16-i hatállyal a LIGA Szakszervezetek kizárta soraiból a korábban még kabaláinak tartott kéményseprőket.

Az elmúlt öt évben Magyarország kormánya 32 különböző bér- és jogállási intézkedéssel szétzilálta a közszolgálatok korábbi áttekinthető rendszerét, amely minden szakterület és azon belül minden foglalkoztatási csoport munkavállalói helyzetét, előmenetelét, minősítését, továbbképzését kiszámíthatóan szabályozta. Az előzetes egyeztetések nélkül hozott, ellentmondó, a jogi bizonytalanságot fokozó változtatások nem alakítottak ki a társadalom céljait eredményesen szolgáló új rendszert. Fél évtized alatt mindössze négy szakterület életpálya modellje került bevezetésre, és ezek sem minden szempontból megfelelőek. Továbbá ezen ágazatokban sem terjed ki az életpálya és a bérrendezés a gazdasági, műszaki, adminisztratív és különböző háttérfeladatokat ellátó dolgozókra, a fegyveres testületek közalkalmazottjaira.

„Munka alapú társadalom.” A mi munkánk társadalmon kívüli? „Mindenki lép egyet előre.” Akkor mi miért csúszunk egyre hátrább?

Az EVDSZ  2017. május 22-én tiltakozását fejezte ki a munkáltatói önkény, arrogancia ellen, amely a szakszervezetek, a tisztségviselők ellehetetlenítésére, eltávolítására irányul; az esetnek egy szakszervezeti tisztségviselő elbocsátása adott szomorú aktualitást. 

Az elmúlt hét évben 32 bérintézkedési jogszabálycsomag született, ám a béremelésre váró 691 ezer dolgozóból ezek csupán 540 ezer főt érintettek. Tehát 150 ezer fő helyzete és fizetése 2008 óta változatlan.

Tisztelt Frakcióvezető Úr/Asszony!

2017. április 4-én levélben fordultunk Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrhoz, hogy mint a kormány közigazgatásért felelős tagja kezdeményezze a közszolgálati tisztviselők keresetének 2017. évi rendezését. A levélben megírtuk javaslatunk előzményeit és részletes indoklását. A levélhez két csalódott kormánytisztviselő hozzánk eljuttatott levelét is csatoltuk. A miniszter úrhoz írt levelünket és két csatolmányát mellékeljük.

A városi közösségi közlekedés napjainkban nehéz időket él meg. A Közlekedési Központok megalakulásával jelentősen megváltozott az önkormányzatok (mint megrendelők) és a Volán-cégek (mint szolgáltatók) viszonya. A korábbi, együttműködésen alapuló, a közös felelősségvállalás mentén kialakult kapcsolatot számos érdekellentét árnyékolja be. Az önkormányzatok egyre nehezebben tudják kiegyenlíteni a szolgáltatások ellenértékét, a Közlekedési Központok pedig egyre küzdelmesebben tudják kielégíteni a differenciálódó igényeket. A korábban megegyezésre törekvő partnerek, most egymást hibáztatják a szolgáltatások színvonalának esetleges csökkenéséért.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) örömmel értesült, hogy Palkovics államtitkár úr magáévá tette az „egyenlő munkáért járó értékarányos, lehetőség szerint egyenlő juttatás követelményének" elvét. Azt azonban nem értjük, hogy miért pont a minisztériumi főosztályvezetők és osztályvezetők bérével méri össze a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó, magasan kvalifikált egyetemi oktatók bérét?!