Egy budapesti McDonald’s dolgozóját jobban sújtja a bérkülönbség a berlini kollégájához képest, mint történik ez az Audi győri és wolfsburgi kollégái esetében – hangzott el egyek mellett a Friedrich Ebert Alapítvány által szervezett budapesti konferencián tegnap, amelyen részt vett Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára, valamint a Magyar szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László is.

A tanácskozáson egyebek mellett olyan kérdésekre keresték a válaszokat, mint hogy mi a bérek szerepe a globális versenyben, melyek az európai unió lehetséges potenciáljai, miért szükséges a bérek emelése, illetve a tőke- és a munkajövedelmek közötti egyensúly megteremtése. Elhangzott többek között, hogy a nyugati és a keleti bérek között akár négy-ötszörös különbség is lehet.

Az uniós szabályok szerint a bérek alakításának kérdése egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozik, ugyanakkor egyre inkább előtérbe kerül, hogy az egységes piac, s az egységes valuta okán, illetve a gazdasági folyamatok kezeléséhez szükség lenne a bérek meghatározásának egységesítésére is.

Erre irányul a Szociális Jogok Európai Pillérének 6. pontja, amely megfogalmazza, hogy a „munkavállalóknak joguk van tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezésben részesülni”. Ugyanakkor „meg kell akadályozni, hogy azok, akik dolgoznak, szegénységben éljenek.” Ez különösen a magyarországi szegénységi adatok és az igazságtalan egykulcsos adórendszer fényében érdekes.

 A konferencián Luca Visentini bejelentette, hogy az európai munkavállalók tisztességes és méltányos bérezése érdekében a szakszervezetek júniusban indítják útjára a bérkonvergencia-kampányukat azért, hogy a fizetések GDP-hez viszonyított aránya a sokéves csökkenés után újra emelkedni kezdjen. Ez biztosíthatja a szociális Európa megvalósulását.