A Magyar Szakszervezeti Szövetség – az ÉSZT és a SZEF nevében is – mindenkit vár a hagyományos május 1-jei rendezvénysorozatára, amelynek helyszíne Budapest  XIV. kerület Városligeti nagysátor.

 10:00 óra                                Koszorúzás az első magyarországi szabad majális helyszínén felállított Városligeti Szakszervezeti Emlékkőnél.

Beszédet mond Nagy Viktória, a Szakszervezetek Ifjúsági Tagozatának vezetője.

 

11:00 óra                     Fórumbeszélhetés: mit várunk a kormánytól?

Résztvevők: Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke, valamint Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.

Moderátor: Szűcs Viktória, a MASZSZ elnökségi tagja

 

13:00óra                                 Fórumbeszélgetés: kérdezz Andor Lászlótól, foglalkoztatásért, az Európai Bizottság szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős volt biztosától.

Moderátor: György Károly, a MASZSZ nemzetközi titkára.

 

A MASZSZ ifjúsági szervezetének programja

10:00 -14.00 óra                     Kérdőíves felmérés a fiatalok körében, minden kitöltő tombolajegyet kap cserében. A nagyszínpadon 14 órakor sorsolást tartanak, s a fődíj egy kétszemélyes napijegy a Sziget Fesztiválra.

11:00.15.00 óra           Arcfestés, csillámtetoválás, lufihajtogatás.

14.30                                      Zumba.

Kiáltvány

 

Magyar Szakszervezeti Szövetség Fehér könyvben foglalta össze, mit vár az új kormánytól: gyors választ a munkavállalókat érintő legsúlyosabb problémákra. A szövetség elnöke ezt május 1-jén ismerteti.

        Követeljük, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére magasabb legyen, mint a mindenkori létminimum. A régi szakszervezeti követelés, hogy a nettó minimálbér és a létminimum összege azonos legyen, megvalósulni látszik. Ezzel azonban a dolgozói szegénység nem csökkent, a kisgyermeket nevelő családok 51 százaléka tartozik a létminimum alatt élők táborába.

        A MASZSZ álláspontja szerint a következő lépésben meg kell határozni egy olyan társadalmi minimumot, amely a XXI. századi életvitelnek megfelelő jövedelmi szintet biztosít.

        A következő időszakban olyan társadalom- és gazdaságpolitikára van szükség, amely ezt a társadalmi minimumot a bérszínvonal emelése révén biztosítja, hogy a dolgozói szegénységet fel lehessen számolni.

        Követeljük a munkaügyi kapcsolatok terén az érdekegyeztetési mechanizmusok átalakítását, hogy valóban érdemi párbeszédet lehessen folytatni. Elvárjuk, hogy munkavállalókat érintő döntéseket ne hozzanak meg nélkülünk, s erősödjék az ágazati érdekegyeztetés rendszere is.

        Csökkenteni kell az egzisztenciális félelmet, s a munkáltatók korlátlan és következmények nélküli hatalmát, ezért első lépésként erősíteni kell a kollektív alku, a sztrájkjog és az önszerveződés intézményeit, erre építve szélesíthetők az egyéni jogok.

        Követeljük a munka világát alapvetően meghatározó törvények, így a munka törvénykönyve, illetve a sztrájktörvény újragondolását. Ezek a jelenlegi kormány által elfogadott, illetve módosított jogszabályok fokozzák ugyanis a munkavállalók kiszolgáltatottságát, s lehetővé teszik a még nagyobb kizsákmányolásukat.

        A hatályos szabályok szerint a közszolgáltatásokban dolgozók a még elégséges szolgáltatások meghatározása miatt gyakorlatilag nem tudnak élni a sztrájkjogukkal. Ez tarthatatlan!

        Követeljük a foglalkoztatás valódi állami felügyeletének visszaállítását. A munkaadók erőfölénye az utóbbi években még nőtt is, amiért jelentős részben a kormány a felelős a munkavédelmi és a munka-egészségügyi ellenőrzés rendszerének lebontása miatt.

        A MASZSZ a jelenleginél jóval rugalmasabb nyugdíjrendszer bevezetését követeli. A korkedvezményes és a korengedményes nyugdíj megszüntetésével olyan emberek visszavonulását is megakadályozták, akik fokozottan veszélyes munkát végeznek, de egészségi állapotuk miatt az eredeti munkakörük betöltésére már alkalmatlanná váltak. Meghatározott területeken tehát a nyugdíj-korkedvezményt továbbra is biztosítani kell.

        Lehetővé kell tenni, hogy amennyiben a munkáltató az idősebb foglalkoztatottak esetében az elbocsátás helyett kész előre kifizetni a járulékokat, ez a réteg is korábban visszavonulhasson. Csökkentett mértékű ellátás mellett pedig bárki a korhatár elérése előtt nyugdíjba mehessen, ha rendelkezik megfelelő szolgálati idővel.

        A szövetség követelései között szerepel az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása is. Az egészségügy helyzetének problémái alapvetően hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához: akinek van pénze, megvásárolja magának a minőségi szolgáltatást. Mások, akik „rossz helyre” születnek, még háziorvoshoz sem tudnak eljutni, annyi a betöltetlen praxis. Így évekkel, akár évtizeddel rosszabbak az életkilátásaik. A MASZSZ követeli a járulékfizetők által befizetett pénzek feletti szakszervezeti kontroll visszaállítását!

Kordás László elnök

Magyar Szakszervezeti Szövetség

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció