Idén nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem a járvány visszaszorítása nyomán újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős plusz munkaerőt fognak igényelni, amelynek kielégítésében kiemelt szerep jut a diákmunkának – jelzi előre a Trenkwalder.
2020-ban az előzetes adatok szerint a munkaerő-ráfordítás nagysága 5,9 százalékkal elmaradt az előző évitől, és 338 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. A fizetett alkalmazottak száma az évtized első felében még nőtt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a mérséklődő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltotta fel – írja az agroforum.hu.
A mostani válság nem hasonlít a 2008-ashoz: mélyebb, ugyanakkor sokkal gyorsabb lesz a kilábalás. Bizonyos problémáktól viszont nem szabadulhatunk: a munkaerőhiány például már újra itt van velünk, csak más formában - mondta el Porfolio HR Revolution 2021 Konferenciájának nyitóelőadója, Madár István, a Portfolio vezető elemzője. Baja Sándor a Randstad Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a konferencia második előadásában azokról a demográfiai kihívásokról beszélt, melyekkel szembe kell néznie az országnak, de szót ejtett 2021 legfontosabb toborzási eszközeiről, ahogy az elmúlt hónapok főbb munkaerőpiaci folyamatairól is.
A gazdasági nyitással számos munkaerőpiaci bizonytalansággal szembesülhettek a cégvezetők, ám úgy fest, nem várt helyről kapnak segítséget. Az akadályok sikeres leküzdésében nagy szerepük van az atipikus foglakoztatás egyik legnépszerűbb szereplőinek, a diákoknak – írja a napi.hu.
A legrosszabb a bizonytalanság érzése – válaszolták a legtöbben a HR Portál friss online felmérésében, amelyben a munkavállalók a koronavírus-járvány munkahelyi megéléséről nyilatkoztak. Minden nyolcadik válaszadónak felmondtak egy évvel ezelőtti munkahelyén. Az otthonról dolgozók mindössze 45 százaléka elégedett munkaadója támogatásával. A jelenlegi munkakedv magasabb pontszámokat kapott, mint az energiaszint, azaz többeknek lenne kedvük dolgozni, csak nincs hozzá erejük – írja a 24.hu.
Februárban 104 ezerrel kevesebb magyarnak volt munkája, mint egy évvel ezelőtt. A KSH adatai alapján decemberről januárra 97 ezren vesztették el az állásukat, februárban azonban 14 ezren vissza tudtak térni a munkába. Ez azt jelenti, hogy a háromhavi átlagos foglalkoztatottság 50 ezres csökkenést mutat az egy évvel korábbihoz képest. Az ATV Híradó riportja.
A technológiai területen dolgozó nők több mint fele (56 százaléka) úgy látja, hogy az elmúlt két évben javult a helyzet a nemek közötti egyenlőség terén a munkahelyükön – írja a Világgazdaság.
A koronavírus-járvány az egész világon hatalmas változásokat idézett elő a munkaerőpiacon 2020-ban, a vállalatoknak ugyanis rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodniuk a megváltozott munkafeltételekhez és a fizikai távolságtartás új szabályaihoz. A McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, melyek lesznek a pandémiának a munka világára kifejtett hosszú távú hatásai – írja az Origo.
A koronavírus-járvány egyértelműen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, és a technológia teljes mértékben átalakította a vállalatok működését,és ebben az új világban kell boldogulnia a munkavállalóknak is. Nagy kérdés ugynakkor, hogy a gyorsan jött változás mennyire lesz tartós.
A települések egyharmadában élőket hosszú távon is csak a közfoglalkoztatás menti meg az éhezéstől – derült ki Kóti Tibor, a Debreceni Egyetem kutatójának értékeléséből – olvasható a Népszavában.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu