Március elején élesedik az új „évad” a közfoglalkoztatásban, napokon belül kell eldönteniük a polgármestereknek, kit menesztenek és ki maradhat. Nem mindenhol fáj majd egyformán, a jobban teljesítő járásoknak kell kiszórniuk több közmunkást. Az biztos, hogy a speciális közmunkát nem tervezik elindítani – írja a HVG.

 Ötvennyolc éves vagyok, huszonkét éve mindig itt kötök ki

– mondja az egyik asszony, aki három másik hódmezővásárhelyi közmunkással éppen pakolja össze a seprűt, szemeteszsákokat. Csapdahelyzet ez, magyarázzák, hiszen keresnek ők állást, de gyakran éppen a közmunkás „referencia” miatt utasítják el őket, aztán nincs más út, mint vissza ugyanide, ezzel pedig a kör bezárult. De lehet, hogy most már ez sem ennyire biztos.

Március elsejétől a tavaly 180-ról 140 milliárdra csökkentett közfoglalkoztatási kereten kell osztozkodniuk a megyéknek, és a napokban derül ki, hova, mennyi pénz jut a központi forrásból. Merthogy az elosztás nem egyforma. Csongrádban például szerdán tartottak munkaértekezletet a polgármestereknek, jegyzőknek. Nem volt sajtónyilvános az esemény, de úgy tudjuk, a hatvan településen a tavalyi összeg felét költhetik el: 1,1 milliárd forintról 642 millióra nyesték a közfoglalkoztatásra fordítható pénzt a megyében. Szegeden például éppen pénteken fogadták el az idei költségvetést, két nappal azután, hogy - mint Szécsényi Rózsa gazdasági alpolgármester megjegyezte - tulajdonképpen ultimátumot kaptak: vagy az eddigi felére csökkentik  a közmunkások számát, akik így megkaphatják a korábbi támogatást, vagy ragaszkodnak a létszámhoz, ám akkor felére csökken a pénz.

A hvg.hu megkereste a belügyminisztériumot a kérdéssel, hogy milyen szempontok szerint döntötték el, hol, mennyi pénzt költhetnek el, de konkrét számokat csak a Start mintaprogramokról írtak.

Azt már tudjuk tehát, hogy utóbbiban országos szinten több mint 39 ezer főt finanszírozhatnak a központi keretből, az országos, illetve az úgynevezett általános, hosszú idejű közmunka költségeiről  azonban nem kaptunk információt. A válasz szerint az elkövetkező hetekben derül ki az, hogy a Startra szétosztott pénzből mennyi marad, illetve mennyien kerülnek majd be a járásokban az általános közfoglalkoztatásba. De egyébként is - hangsúlyozták - a minisztérium csupán ajánlásokat tett, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe az egyeztetéseken. Kicsit másképpen látják ezt a településvezetől, akik közül a munkaértekezlet után többen is erősen fogták a fejüket.

Hogy mondjam meg, hogy döntsem el, hogy kit küldök el?

– mondja Molnár Róbert, a Szeged melletti kis falu, Kübekháza polgármestere. Náluk például Start mintaprogram sem indult, mert a nagyváros közelsége miatt eredetileg nem sorolták be őket a hátrányos helyzetű települések közé. Kübekháza végül kitalált olyan programot, amelyben a közfoglalkoztatási indulás után egy szociális szövetkezet alakult (a Kübecker Manufaktúra azóta is jól működik), ettől azonban a faluban hosszú idejű, általános közmunkára is szükség van. Egyfelől a rászorultak helyzete ezt diktálná, másfelől a település működtetésének feladata is igényli. Az utcák, közterek kezelésére például legalább tíz főre lenne szükségük, ám már eddig is bőven alatta voltak ennek a számnak, most pedig  szinte lenullázódnak. Már tavaly is beállt a polgármester füvet nyírni, közben állandóan írni akart a a belügyminiszternek, ám ez valahogy mindig elmaradt - volt például olyan, amikor azért, mert éppen fát ültetett a közmunkásokkal. De lehet, hogy ezután már teljesen egyedül áll majd ott reggelente.

De nem csak erről van szó. Molnár szerint az is gond, hogy a közfoglalkoztatásból kikerülők a szociális irodán jelennek majd meg, pedig az önkormányzatok erre fordítható kerete is jelentősen csökkent azzal, hogy a kormány 2015-ben átszabta a támogatások rendszerét.

Most úgy állnak, hogy a közösen fenntartott kistérségi szociális intézmények működtetéséhez is hozzá kell még tenniük a tavalyról maradt adósságukat, ami önmagában ötmillió forint. Ahhoz pedig, hogy a három fő megmaradhasson a faluban közmunkásként, még ötmilliót kellene a falunak kigazdálkodni, amit az 1700 lelkes település büdzséjéből lehetetlen.

Alternatívakeresés

Röszkén egyszerűen úgy döntöttek, egyelőre minden marad a régiben, augusztus végéig kötnek szerződést az általános közfoglalkoztatásban, és abban reménykednek, hogy talán majd lesznek visszacsurgó pénzek, abból pedig újabb fél évre tudnak szerződni azokkal, akik az évek során bent ragadtak a rendszerben, és nagy valószínűséggel esélyük sincs onnan kitőrni. Tény, ez elég bizonytalan megoldás, hiszen a legtöbb megkérdezett polgármester szerint a "visszacsurgásra" - éppen a feszített büdzsé miatt - nem sok remény van.

A másik "kíméletesebb" út az lehet, ha hat órában foglalkoztatják tovább a közmunkásokat. Ekkor viszont azzal kell szembesülniük a bent maradtaknak, hogy az eddigi 54 ezer forint helyett nagyjából 42 ezer ezer lesz a bérük.

És végül ott van a drasztikus lehetőség: a közmunkások felét hazaküldik.

Ezeket mérlegelik most szélsebesen a csongrádi önkormányzatok, hiszen a jövő héten már elő kell állni a konkrét számokkal, és ha azokat a járási hivatalok jóváhagyják, akkor a döntést az érintettekkel is közölni kell.

A rendszeren kívül

Mindig jelentkezem, meg noszogatnak is, hiszen a munkaügyisek kiközvetítenek, de nem egyszer addig tartott a munkahely, amíg kitartott a támogatás. Amikor az kifújt, akkor megint itt kötöttem ki

– meséli az egyik már említett hódmezővásárhelyi asszony. A másik már mondja is a maga történetét, ő úgy járt, hogy tavasszal felvették bejelentett állásba, aztán ősszel azzal küldték el, hogy télire már nem tudnak neki munkát adni. „Pedig tényleg jó volt, igaz, keményen kellett dolgozni, de háromszor is többet fizettek, mint itt, szívesen maradtam volna” – teszi hozzá. A munkáltatóról csak annyit árul el, hogy mezőgazdasággal foglalkozó cég volt. Nevet nem említ, hátha lesz ott még egyszer egy jó kis állás, nem esne el a lehetőségtől.

Az ötven feletti nők mellett fiatal lány áll, róla kiderül, hogy huszonhat éves, van érettségije és biztonsági őr-képzésről papírja is. Azt mondja, ő is próbálkozott állást találni, lett is volna valami, de a testalkata miatt eltanácsolták - valójában nem is a munkáltató, mert ő rábólintott, hanem az orvos, aki az alkalmassági vizsgálatot végezte. Azzzal indokolta, hogy ilyen ducin semmilyen munkát nem tud elvégezni.

„Kicsi pénz, alig lehet kijönni belőle, de ez is valami, meg fizetik a tébét utánunk. Nekem egy beteg nagylányom van otthon, egyedül nevelem, hova mehetnék?” – magyarázza az egyik asszony, hogy miért vannak már a szerződés lejárta után mindig álmatlan éjszakái.

A számok alátámasztják a kurtítást, de az élet kevésbé

Az elmúlt három évben, országosan 117 ezerrel csökkent a közmunkások száma, míg az üres álláshelyeké a 2016-os 55 526-ról 2019 harmadik negyedévéig 78 315-re duzzadt. A nyilvántartott állástalanok száma pedig 62 ezerrel lett kisebb. Ha csak összeadjuk a számokat, akkor az jön ki, hogy 179 ezer ember elhelyezkedett, de ez lehetetlen, hiszen nem is volt annyi üres álláshely. Ez pedig azt jelenti, hogy valahol a munkanélküli státusz és a "sehol nem nyilvántartott", vagy az "átmenetileg foglalkoztatott" állapot között keringhet több tízezer ember. A nagy közfoglalkoztatási keret csökkentését több polgármester is kommentálta már, az ő tapasztalataik is azt mutatták, hogy akik az elmúlt években nem találtak munkát, már nem is fognak. Többen mentálisan nem képesek egy munkahelyen helytállni, de sokan egyedi családi körülmények miatt nem tudnak elhelyezkedni. Azokban a térségekben pedig, ahol eleve kevés a munkahely, ott a szegénység a gátja annak, hogy valaki az ország másik felében vállaljon munkát, hiszen az utazgatásnak is költségei vannak. Ráadásul, a közmunkába beragadtak között mind több a nyugdíjhoz közelítő, akikkel már szóba sem állnak a munkáltatók.

Mindeközben az önkormányzatok jelentős része a települési feladatokat sem tudja ellátni, sok helyen a közétkeztetés konyhai munkáit, vagy a művelődési házak működtetését is közfoglalkoztatással oldották meg. Ám mivel a kulturális közfoglalkoztatás teljesen megszűnik márciustól, ez utóbbinak is lőttek. Arra pedig, hogy alkalmazottként felvegyék a kipörgőket, aligha van pénz az önkormányzatoknál.

És hogy aztán minden kerek legyen: a Belügyminisztérium arról is tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy a mentális és beilleszkedési, valamint egyéb gondokkal küszködők számára kísérleti jelleggel elindított speciális közfoglalkoztatást, ami 2016-ban startolt el, majd később kapott még egy esélyt, nem élesztik fel. Ezzel pedig egyesek előtt talán a leges-legutolsó menekülési út aki lezárult - kész, vége: ők mindenből kimaradnak.

Forrás: HVG