Az Országgyűlés 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat minősített többséget igénylő részeit, 136 igen, 58 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az egyszerű többséget igénylő részeit, így a státusztörvény 2024. január elsejétől hatályba lép.

A pedagógusok a hatálybalépés előtt megkapják a tájékoztatást arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnik, és nyilatkozniuk kell, szeretnének-e átlépni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. Eddig közel ötezren jelezték, ha bevezetik a státusztörvényt, felmondanak. Azok, akik nem írják alá az új jogállást, a jövőben nem dolgozhatnak pedagógusként. Akik idén szeptember 15–29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egyhavi, 20-30 év között kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak, ami lényegesen kevesebb, mint amennyi a jogállás aláírása után járna nekik. Reggeltől tüntetnek a Kossuth téren a státusztörvény elfogadása ellen.

Hogyan jutottunk idáig?

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A Belügyminisztérium június 6-án az Országgyűlés elé terjesztette a státusztörvényről szóló javaslatot. A Parlamentben június 16-án több mint 18 órán át vitáztak az ellenzéki pártok és a kormány a javaslatról, de nem közelítettek egymáshoz az álláspontok.

A kulturális bizottság fideszes többsége pár nappal később, június 22-én már elfogadta a törvényjavaslat végső verzióját. Az ellenzéki pártok több mint negyven módosító javaslatot nyújtottak be, de ezeket egytől egyig leszavazták a bizottság kormánypárti tagjai. Az összegző módosító javaslat vitáját hétfőn este tartották meg a parlamentben, ahol felszólalt Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár is, de itt már valódi vitára nem volt lehetőség.

Mit tartalmaz a státusztörvény?

De mit tartalmaz a törvény, ami ennyi port kavart az utóbbi hónapokban? A státusztörvény leglényegesebb pontja, hogy megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be.

A törvényben ezen kívül szerepel például az, hogy a tanév július 15-ig meghosszabbítható, ha előre nem látható és el nem hárítható okból nem lehet átadni a tantárgyi követelményeket. Illetve az intézményeknek eltérő „feladatellátási helyet” jelölhet ki a fenntartó, ha az állami fenntartású iskola működése bármely okból nem biztosítható. Vagyis ezek alapján a pedagógusokat és akár a diákokat is átvezényelhetik más iskolába.

Mindkét változtatás válasz lehet a tanárok több mint másfél éve tartó tiltakozására, ugyanis a módosításokkal a sztrájk és a polgári engedetlenség még kevésbé nyerne értelmet. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti tagjai később enyhítettek az utóbbi változtatáson: azt javasolták, hogy egy tanárt egy járáson belül a belegyezése nélkül akkor lehessen a félév végéig más iskolába átirányítani, „ha az új feladatellátási hely és a lakóhely között − tömegközlekedési eszközzel − történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát nem haladja meg”, és ha kollégái között nem akadt önként jelentkező.

A törvényből az is látszik, hogy az intézmények és a nevelőtestületek kevesebb joggal fognak rendelkezni a jövőben az iskolájukat érintő kérdésekben, és több jogot kapnak a fenntartók. Például eddig a pedagógiai program, az SZMSZ elfogadásáról a nevelőtestület döntött, de mostantól csak a véleményüket kell kikérni és a döntést a fenntartó hozza meg. Az általános teljes napi munkaidő az eredeti törvényjavaslat szerint a napi 8 órát meghaladhatta volna azzal, hogy a napi munkaidő mértéke a 12, a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg. Továbbá a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt nem állapíthat meg. Később kivették a tervezetből a felső határt, így az elfogadott törvény szerint akár még több is lehet a heti elrendelhető munkaidő, mint 48 óra.

Másik sokat kritizált pont a törvényben a helyettesítések elrendelése. Korábban a teljes munkaidő 55–65 százalékában tanórai és egyéb foglalkozások megtartására lehetett helyettesítést elrendelni. Azonban a törvény hatálybalépése után ha a feladat ellátása más munkaszervezéssel nem oldható meg, a pedagógusnak a munkáltató a munkakörére irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértékéig bármely okból, annak legfeljebb 110 százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást. Ezzel a módosítással a pedagógusoknak több órában rendelhető el helyettesítés, mint eddig. Feltehetően ez is egyfajta válasz lehet részben a tanárok pályaelhagyására, részben pedig az elmúlt év sztrájkjaira és polgári engedetlenségi akcióira.

Arról pedig már szintén sokat lehetett hallani, hogy a státusztörvény bevezetésével teljesítményalapú bérezés jön a közoktatásban, évente lesz teljesítményértékelés, ezáltal a jobban teljesítők magasabb fizetést vihetnek majd haza. Korábban a Belügyminisztérium egy online kérdőívben mérte fel a pedagógusok véleményét, ahol a nagy többség (84 százalék) egyetértett azzal, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a magas arányban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak indokolt többletjuttatást biztosítani. A státusztörvénybe is bekerült az a rész, hogy hátrányos helyzetű gyermekkel, tanulóval foglalkozó pedagógusnak, illetve a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóknak a jövőben 20 százalékkal magasabb illetmény jár.

Egy fideszes képviselő javaslatára az eddigi 22-26 tanóra helyett heti 24 órában fixálják a pedagógusok óraszámát. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a hétfői parlamenti vitán azt mondta: a módosítás kizárólag azokat érinti, akikre eddig a 22-26 óra vonatkozott, ahol eddig alacsonyabb óraszám volt érvényben, ott nem változik a heti óraszám.

A 24 órás heti óraszámot már a 2023/24-es tanév kezdetének első napján, azaz szeptemberben bevezetik, hiszen tanév közben az óraszámok nem változhatnak.

Hónapokig tüntettek a visszavonásáért

Szakmai és érdekvédelmi szervezetek hónapok óta tiltakoznak a törvény bevezetése ellen, a tervezet megjelenése után diákok, tanárok és szülők közösen többször is tüntettek a visszavonásáért. A törvénytervezet eredetileg azért kapta a „bosszútörvény” nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.

A szakszervezetek szerint a státusztörvény nem tartalmazza az eredeti sztrájkköveteléseiket: vagyis például az azonnali, nagymértékű fizetésemelést, a munkaterhek csökkentését. És azt is nehezményezték, hogy nem volt érdemi, szakmai egyeztetés a törvény elfogadása előtt. Például Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom tagja egy közoktatás problémáiról szervezett beszélgetésen azt mondta: „Az új státusztörvény csak súlyosbítja a pedagógusok leterheltségét, a helyettesítésekkel elfedi a tanárhiányt. Ez a törvény a halálba fogja hajszolni a pedagógusokat, nagyon rossz pszichés állapotban vannak a kollégák”.

„Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség”

– írta korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményében.

A kormány szerint a cél a pedagógus hivatás elismerése

A kormány végig azt kommunikálta, hogy a változásokkal a pedagógusoknak jobb lesz, éppen ezért nem számítanak tömeges felmondásokra a státusztörvény miatt. Azt is sokszor mondták, hogy az ellenzék politikai célokra használja fel a státusztörvényt és az ezzel járó tiltakozásokat, és valójában nem a pedagógusok érdekeit veszi figyelembe. A parlamenti vitán a kormánypárt hangsúlyozta: eljött a nap, amikor színt kell vallani, hogy ki választja a megoldások keresését, és ki a kaméleonpolitikát. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új pedagógus-életpályáról szóló törvény célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése javuljon. Rétvári Bence az MTI-nek azt mondta: a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, az, hogy legyen egy önálló, az ő tevékenységükre szabott jogállásuk a pedagógusoknak, ahogyan az orvosoknak, az ápolóknak is van. A másik cél a béremelés alapjainak megteremtése.

A tárca cáfolta, hogy ne lett volna érdemi egyeztetés a törvényről, Maruzsa Zoltán államtitkár hétfőn a parlamentben azt mondta: 20-szor tárgyaltak a tervezetről. Rétvári Bence államtitkár szerint a szakszervezetekkel „paragrafusról paragrafusra végigmentek” a javaslaton. A Belügyminisztérium kommunikációja szerint az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet 34 területen változott. Erre Rétvári példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni.

Forrás: Telex