A koronavírus-járvány az egész világon hatalmas változásokat idézett elő a munkaerőpiacon 2020-ban, a vállalatoknak ugyanis rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodniuk a megváltozott munkafeltételekhez és a fizikai távolságtartás új szabályaihoz. A McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, melyek lesznek a pandémiának a munka világára kifejtett hosszú távú hatásai – írja az Origo.

A munka világa a koronavírus után címet viselő tanulmány az első eleme annak a járvány hosszú távú hatásait elemző tanulmánysorozatnak, amelynek további részeit az MGI a következő hetekben jelenteti meg. A tanulmány korábbi kutatások eredményeire támaszkodva írja le, miért lesz tartós a koronavírus hatása a munkaerőpiaci keresletre, az álláshelyek összetételére és az elvárt készségekre abban a nyolc országban – Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban – ahol a világ munkaerő-állományának közel fele dolgozik, ésAHOL A GLOBÁLIS GDP TÖBB MINT 60 SZÁZALÉKÁT ÁLLÍTJÁK ELŐ.

A tanulmány rámutat, hogy a világjárvány a három nagy horderejű változást gyorsított fel – eltérő mértékben – a fogyasztói magatartás és a vállalati működés terén: a távmunka; az e-kereskedelem és virtuális interakciók; valamint az automatizáció és a mesterséges intelligenciára épülő technológiák penetrációját. Ezek a tendenciák még inkább hozzá fognak járulni a munkaerőpiac átrendeződéséhez az elkövetkező évtizedben.A VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZTÉBEN PEDIG TÖBB MINT 100 MILLIÓ ALKALMAZOTT, MINDEN TIZENHATODIK DOLGOZÓ MÁS MUNKAHELYET KERES MAGÁNAK 2030-IG.Mivel a munkahelyváltáshoz új készségeket kell elsajátítaniuk, a felnőttképzés és átképzés egyre nagyobb feladatokat fog jelenteni.

Magasabb elvárások jöhetnek a munkavállalókkal szemben

Susan Lund, a McKinsey Global Institute partnere és a tanulmány egyik szerzője azt állítja:

A koronavírus-járvány hosszú távú hatásaként csökkenhet az olyan, alacsony bért kínáló munkahelyek száma, amelyek korábban egyfajta biztonsági hálóként szolgálhattak azok számára, akik hirtelen elveszítették a munkájukat

Hozzátette: "A jövőben ezeknek a dolgozóknak arra kell felkészülniük, hogy olyan területeken kell új munkát találniuk maguknak, ahol magasabbak ugyan a keresetek, viszont komplexebb tudásra van szükség, mint például az egészségügy, a technológiai ipar, az oktatás és képzés, vagy a szociális munka."

A pandémia rávilágított a fizikai távolság fontosságára a munkahelyeken, és épp azokban a foglalkozási körökben idézett elő gyors és radikális átalakulást, amelyek leginkább igénylik az ügyfelekkel vagy munkatársakkal való fizikai kontaktust olyan terekben, ahol egyszerre sokan tartózkodnak. A kutatás új megközelítést alkalmaz, amely a különböző foglalkozási köröket az általuk megkívánt fizikai közelség mértéke szerint osztályozza. Mivel bizonyos fogyasztói magatartások és üzleti modellek megváltozása tartós marad, azokban a foglalkozási ágakban várható a legnagyobb átalakulás a járvány után, amelyekben a leginkább szükség van fizikai kontaktusra - mint például a bolti pénztárosok, éttermi dolgozók és szakácsok, szállodai recepciósok munkakörei.

Egyre megszokottabbá válhat a távmunka

A távmunka hosszú távon is velünk marad. A vállalatok már most elkezdtek átállni a hibrid munkavégzésre, és az MGI becslése szerint a fejlett gazdaságokban a dolgozók körülbelül 20-25 százaléka el is tudja végezni a munkáját otthonról. Amennyiben viszont kevesebben fognak bejárni a munkahelyükre, ez bizonyára befolyással lesz a karbantartói, tisztítói feladatkörökben, a tömegközlekedésben, éttermekben, belvárosi üzletekben dolgozók foglalkoztatására.

Az üzleti utak száma várhatóan csökkenni fog.

A VIRTUÁLIS TALÁLKOZÓK AZ ÜZLETI UTAK 20 SZÁZALÉKÁT VÁLTHATJÁK KI, AMI KÖZVETLENÜL FOGJA ÉRINTI AZ ÉTTERMEK, HOTELEK, ÉS A LÉGITÁRSASÁGOK ALKALMAZOTTJAIT.

Változhat a munkavégzés helye. A járvány előtt a magasan képzett szakemberek a világ metropoliszaiba költöztek a nekik megfelelő munkáért. Most, hogy a digitális eszközökkel lehetővé vált a távolról való munkavégzés, a munkavállalók bárhol élhetnek, a munkaadókat pedig nem korlátozza a kiválasztásban a földrajzi távolság.

Az e-kereskedelem és a virtuális tranzakciók új utakat nyitnak meg a gazdaságban. A járványhelyzet arra kényszerítette a fogyasztókat és a vállalatokat, hogy gyorsan nyergeljenek át a digitalizáció által támogatott „kiszállításra épülő gazdaságra", amelynek következtében az üzletek és vendéglátóhelyek alacsony béreket kínáló munkahelyei fokozatosan átkerülnek a raktárakba és a kiszállítás területére.AZ E-KERESKEDELEM A VIZSGÁLT ORSZÁGOKBAN ANNYIT BŐVÜLT 2020-BAN, MINT AZ ELMÚLT 3-5 ÉVBEN EGYÜTTVÉVE, AZ ÉLELMISZER- ÉS ÉTELKISZÁLLÍTÁS, AZ ONLINE BANKOLÁS, A TELEMEDICINA ÉS A STREAMINGRE ÉPÜLŐ SZÓRAKOZTATÁS VALÓSÁGGAL SZÁRNYALT.A McKinsey felméréseiben a fogyasztók 50-80 százaléka mondta azt, hogy a megtapasztalt kényelem miatt a jövőben is használni fogják ezeket az értékesítési csatornákat.

Várhatóan több lesz a független, szabadúszó munkavállaló. A „kiszállításra épülő gazdaság" és a távmunka tovább bővítette a szabadúszók lehetőségeit. A McKinsey által világszerte megkérdezett 800 vállalatvezető mintegy 70 százaléka mondta azt 2020 júliusában, hogy várhatóan több független, külsős munkatársat fognak alkalmazni különböző projektekben az elkövetkező két évben.

Nő az automatizáció, természetes lesz a mesterséges intelligencia

Az automatizáció és a mesterséges intelligencia jelentősége tovább nő. A vállalatok a munkahelyeken dolgozók számának csökkentése és a keresletben mutatkozó hirtelen ingadozások kezelése miatt kezdték el nagyobb mértékben alkalmazni az automatizációt és a mesterséges intelligenciát. Ez a tendencia tovább erősödhet a gazdasági kilábalást követően. A húsfeldolgozó üzemekben már egy ideje robotokkal helyettesítik az emberi munkaerőt a zsúfoltság mérséklése érdekében, a call centerekben pedig részben chatbotok szolgálják ki az ügyfeleket.

Az automatizáció a legnagyobb mértékben az ipari termelésben és raktározásban nyerhet teret, hiszen a vállalatok szeretnék növelni a fizikai távolságot a dolgozóik között, és arra törekszenek, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni a kereslet ingadozásaihoz. A McKinsey júliusi felmérésében a vállalatvezetők 68 százaléka mondta azt, hogy a jövőben további területekre tervezik kiterjeszteni az automatizációt és a mesterséges intelligencia alkalmazását, miközben a válaszadók jelentős hányada szerint a jövőben digitális munkaeszközöket, e-kereskedelmi és digitális beszállítói platformokat is kiterjedtebben fognak használni.

A koronavírus-járvány által elindított folyamatok eredményeként, a pandémia előtti állapotokhoz képest valószínűleg jóval kevesebb alacsony béreket kínáló munkahely lesz a vendéglátóiparban, az ügyfélszolgálati munkakörökben és a szállodaiparban, amit csak részben fognak tudni ellensúlyozni a kiszállításban és a kapcsolódó területeken létrejövő új állások.MÁSFELŐL, AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, VALAMINT MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI TERÜLETEKEN MINDEN BIZONNYAL NAGY SZÁMBAN KELETKEZNEK MAJD ÚJ, JÓL FIZETŐ ÁLLÁSHELYEK.Ahhoz azonban, hogy ezekre a pozíciókra az alacsony vagy közepes fizetést kínáló munkakörökből kieső emberek eséllyel pályázhassanak, másfajta és nagyobb tudásra kell szert tenniük: az érintetteknek a magasabb bérek elérése érdekében speciális szakértelemre és készségre lesz szükségük.

Az MGI partnere és a jelentés társszerzője, Anu Madgavkar elmondta:

A járvány nemcsak a pályaváltások számában hoz majd emelkedést, hanem ezzel párhuzamosan az átképzés is égető szükségként fog jelentkezni. A változás a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőit érinti a legsúlyosabban

Hozzátette:

Egyre sürgetőbbé válik, hogy a munkaadók és az államok segítséget nyújtsanak ezeknek a munkavállalóknak ahhoz, hogy képesek legyenek elsajátítani azt az új tudást és azokat a képességeket, amelyekre leginkább szükségük lesz a jövőben."

A jelentés számba veszi azokat az intézkedéseket is, amelyeket a vállalatvezetőknek, döntéshozóknak és oktatási szakembereknek érdemes lehet megfontolni ahhoz, hogy érdemben kezelni tudják az átképzéssel kapcsolatban a közeljövőben felmerülő kihívásokat.A VÁLLALATOK PÉLDÁUL A MUNKAERŐTOBORZÁS SORÁN ELŐNYBEN RÉSZESÍTHETIK A KÉPESSÉGEKET AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉGGEL SZEMBEN,a döntéshozók pedig úgy alakíthatják át a munkavállalók érdekében a járvány idején megalkotott intézkedéseiket, hogy azok jobban ösztönözzék az átképzést és felnőttképzést. Ez társadalmi szinten is előnyt jelentene: a több jól képzett és jobban megfizetett dolgozó segíti a gazdaság gyorsabb talpraállását és a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését.

Forrás: Origó