Elfogytak a fizetett szabadságok, ezért egyre több cég fizetés nélküli szabadságra küldené dolgozóit. A gyárak már a saját állományukba tartozókat is kezdik elbocsátani – olvasható a Népszava cikkében.

 Megdöbbenés, csalódottság, káosz – ezekkel a szavakkal jellemezte a kormány gazdaságmentő csomagjának, illetve a "Kurzarbeitnak" a fogadtatását László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Mint mondta: a munkáltatók és a munkavállalók is nagyon várták a bejelentéseket, de az eddig hallottak alapján csak még tanácstalanabbakká váltak, és nem tudják, hogyan tovább. Egyelőre ugyanis egyáltalán nem világos például a cégek számára, hogy hogyan kell értelmezni a "Kurzarbeit" szabályait, az állam pontosan mit pótol ki a bérekből és milyen feltételek mentén? Mi számít majd a kötelezően előírt hasznos tevékenységnek, és mit tudnak majd tanulni a dolgozók? – sorolja a nyitott kérdéseket László Zoltán. Ha pedig a támogatást csak május 1-jétől lehet igényelni, az már késő lesz, hiszen addigra a cégek már biztosan csoportos létszámleépítésekbe kezdenek - tette hozzá.  

A fém- és gépiparban, illetve a járműgyártásban a koronavírus-járvány miatti korlátozások nyomán sorra álltak le a gyárak, vagy csak minimális fordulatszámon működnek.

Az itt foglalkoztatottak tehát nem vagy csak alig tudnak dolgozni. Az első hetekben a kölcsönzött munkavállalóktól szinte azonnal megváltak a cégek, a saját állományt azonban igyekeztek megtartani. A dolgozókat fizetett szabadságra küldték, vagy fizetett állásidőt adtak. Már akkor látszott azonban, hogy hosszabb leállásokra kell felkészülni, és ezekre nem jelent megoldást a fizetett szabadság, hiszen azok száma véges. Miután gyors kormányzati segítség eddig nem jött, számos cég most már nem akar vagy már nem tud a dolgozóinak bért fizetni - mondja László Zoltán. 

 A Vasas jelenleg is féltucatnyi nagy, összesen mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztató gyár vezetőivel tárgyal ez ügyben.

Van, ahol a fizetés nélküli szabadsággal próbálkoznak, holott azt a munka törvénykönyve szerint csak a dolgozó kérhetné.  (Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben egyetlen dolgozó sem kérné önként a fizetés nélküli szabadságot, a kormány azonban úgy tűnik, ezt a megoldást megfelelőnek tartja, hiszen bejelentették: a fizetés nélküli szabadság idején sem maradnak TB-ellátás nélkül a dolgozók. Hogy az ehhez szükséges egészségügyi hozzájárulást ki fizeti, a cégek vagy az állam, az a kormányzati nyilatkozatokból egyelőre nem egyértelmű.) Másutt vis maiorra hivatkozva nem akarnak állásidőt fizetni. László Zoltán szerint azonban nincs szó vis maiorról, a járványveszélyről már jó ideje lehetett tudni.

A Vasas ezért ezeket a döntéseket később bíróságon fogja megtámadni, most pedig azt kérik a dolgozóktól, ne írjanak alá semmit a fizetés nélküli szabadságokról. Van ugyanakkor olyan cég is, amelyik kijelentette: ha nem fogadják el a dolgozók a döntéseket, akkor a 2400 munkavállaló felét el fogják bocsátani. Az utóbbi napokban megkezdődött a saját állományú dolgozók leépítése is, a Vasas területén eddig mintegy 2 ezer embert bocsátottak el. Vannak példák felelős munkáltatói hozzáállásra is, ahol az állásidőre a teljes alapbért magától értetődő módon kifizetik minden dolgozónak, vagy igyekeznek megegyezni a dolgozókkal arról, hogy mekkora terhet – azaz hány nap fizetés nélküli szabadságot - tudnak elviselni. László Zoltán szerint sajnos azonban ezekből van kevesebb.   

Forrás: Népszava