Az Európai Bizottság ma nagyívű stratégiát terjesztett elő a fogyatékossággal élő emberek jogainak témájában. A 2021–30-i időszakra szóló stratégia azt a célt szolgálja, hogy a fogyatékkal élők teljes mértékben, minden területen egyenrangú polgárként vehessenek részt a társadalom életében az EU-n belül és kívül egyaránt.

Az oktatás átköltözött az internetre a koronavírus-járvány miatt, de mi van azzal a több százmillió gyerekkel, akik nem tudnak a világhálóra kapcsolódni? A HVG cikke.

Egyre több vállalatnál kísérleteznek a négynapos munkahéttel nem is sikertelenül. A korábbi próbálkozásokkal szemben nem csökken a munkavállalók fizetése, csupán lehetővé teszik nekik, hogy jobban osszák be a munkaidejüket – írja a napi.hu.

A nagyobb munkaerő-mobilitás segíthet az Európai Uniónak kielégíteni az egészségügyi felügyeletre és a tartós gondozásra szorulók ellátását végző munkavállalók iránt növekvő igényt – közölte csütörtökön közzétett jelentésében az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja.

Megalakult a múzeumi macskák és gondozóik szakszervezete Szentpéterváron - közölte csütörtökön az Ermitázs sajtószolgálata.

Az iparban és építőiparban dolgozók többet isznak a többieknél, de kiderült az is, kik számítanak kvázi absztinensnek – írja a napi.hu.

Komoly problémákkal szembesült a Volkswagen wolfsburgi üzeme, Bernd Osterloh, a vállalat szakszervezeti vezetője szerint ugyanis miközben erős a kereslet a Volkswagen Golf hibrid változatai iránt, a chiphiány miatt akadozik a termelés.

A jelenleginél csak jobb lehet - gondolják erre sokan, de valóban átveszi az irányítást a mesterséges intelligencia? Mi lesz ennek a gyakorlati és etikai következménye? Erről kérdezett szakértőket a BBC.

A COVID-gócponttá vált németországi húsüzemek felfedték az embertelen munkakörülményeket, amelyben a ‘keletről’ érkezettek Németországban gondoskodtak az olcsó húsárúról. A kormány ezért a vállalkozási szerződéssel és munkaerő közvetítéssel történő foglalkoztatás tilalmát tervezi. Egyre több német úgy nyilatkozik, hogy nem kér az olcsó húsból, ha azért a munkavállalók embertelen kizsákmányolása a valódi ár – írja az azuzlet.hu.

Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás. A HVG cikke.