Az alapjövedelem tesztelésében részt vevő 122 fő 1200 eurót kap három éven keresztül. Menetközben nem kell igazolniuk a szociális helyzetüket, és azt sem, hogy dolgoztak-e. Lényegében semmi mást nem kell csinálniuk, minthogy hét kérdőívet kitöltenek online ezalatt a három év alatt. A HVG cikke.

Ma megkezdi munkáját az Európai Unió intézmény-rendszerének újonnan létrehozott szervezete, a luxembourgi székhelyű Európai Ügyészi Hivatal, angol rövidítéssel EPPO (The European Public Prosecutor’s Office), amelynek az a feladata, hogy felderítse az uniós támogatási pénzekkel való visszaéléseket. Mennyire lesz független ez a hatóság a tagállamok befolyásától? – kérdezi a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A magángazdaságban már felismerték, hogy az agyonhajszoltság csökkenti a teljesítményt. Az állami szektorban (is) gyakoriak az öngyilkosságok és a túlhajszoltság miatti halálesetek, a “karoshi”-k. A pandémia tovább rontott a helyzeten. Az új kormány reformokat ígér. Az azuzlet.hu írása.

Sikertelennek nyilvánította az egészségügyi miniszterrel folytatott február óta zajló tárgyalásokat, és június 7-re figyelmeztető sztrájkot hirdetett az egyik legnagyobb lengyel egészségügyi szakdolgozói szakszervezet, a 80 ezer tagot számláló Ápolók és Nővérek Nemzeti Szövetsége (Ogólnopolski Związek Zawodowy Pielęgniarek i Położnych – OZZPiP). A g7.hu cikke.

Az EP a nemzeti helyreállítási lépésekkel kapcsolatos összes információt meg akarja kapni, mert így biztosítható a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz demokratikus ellenőrzése, közölte az Európai Parlament – írja a 24.hu.

Az a tény, hogy az EU parlamentje és a tagországok tanácsa közelebb került az amerikai mintájú szabad munkavállalási engedély (EU esetében „kékkártya”) egyszerűsítéséhez, egyaránt illeszkedik a formálódó közös menekültügyi politikába, és a szakképzett munkaerőért folyó globális versenyben az EU-pozíció javításába.

A cél az lenne, hogy a tagállamok teljes munkaidőben a jövő kihívásaival foglalkozó minisztereket nevezzenek ki – ettől azonban még nagyon messze vagyunk.

A német autóiparral kapcsolatos hírekben gyakran említik az IG Metall nevű szakszervezetet. Az utóbbi időben elsősorban a Tesla óriásgyára körül kialakult vita miatt hallani sokat róluk.

Amikor a huszadik század elején a nyugati világ nagy részén bevezették a nyolcórás napokból álló 40 órás munkahetet, a megváltás erejével hatott a szabad szombat ígérete és az, hogy véget értek a több mint tízórás munkanapok, legalábbis papíron. Az emberek életét alapjaiban átformáló új munkatörvényeket az ipari forradalom termelést megkönnyítő vívmányai tették lehetővé, így a nagy gondolkodók joggal hihették, hogy a jövőben a további technológiai fejlődés további emberimunka-csökkenéssel jár majd. Így gondolta a századelő meghatározó angol közgazdásza, John Maynard Keynes is, aki egy 1930-as esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ban már csak heti 15 órát kell majd dolgoznia az embereknek – más kérdés, hogy a tavaly elhunyt amerikai anarchista antropológus, David Graeber bullshitmunka-elmélete szerint ez sok esetben meg is valósult, még ha papíron nem is. A Qubit cikke.

Az európai munkavállalók negyede tart attól, hogy tovább romlik háztartása pénzügyi helyzete, ugyanakkor számuk alacsonyabb volt idén tavasszal, mint tavaly nyáron. Összességében a tavaly nyári helyzethez képest jelentősen romlott az európai állampolgárok mentális jólléte, érdemben visszaesett az intézményekbe vetett bizalmuk, és az oltást elutasítók száma is magas. A Magyar Nemzet cikke.