Miért ne vehetnénk számba évtizedünk, tehát a 2020-as évek új kihívásait már most, a koronavírus válság remélhetőleg lecsengő szakaszában? Az írás a Növekedés oldalán jelent meg.

Minden évtized más, de mindegyik hoz új kihívásokat, amelyek mindig kettősek: kockázatokat és lehetőségeket rejtenek. Egy nemzet, közösség, vállalkozás vagy család akkor jár jól, ha kivédi a negatív kockázatokat és él a pozitív lehetőségekkel. A legtöbbet az nyeri, aki képes a kockázatokat kiaknázott lehetőséggé alakítani.

Ezt segíti, ha tisztában vagyunk a kockázatok és a lehetőségek természetével: a vakrepülésnél jobb a megbízható radar.

A közeljövőt fürkésző radarunk megszerkesztését segíti, ha megtaláljuk a 2020-as évek időbeli rokonait. Az 50 éves ciklusok alapján ezek az 1970-es évek, míg a 80 éves szakaszok szerint az 1940-es évek is rokonaink. Az első rokonság energiaár-robbanást, pénzforradalmat és a digitális korszak elindítását hozta magával. A második rokonság pedig egy háborús világot a hadiipari technológiák forradalmával, melyből a következő évtizedek békésebb tömegtermelése lépett elő.

Időbeli rokonaink öröksége tehát az energia, a pénzügyi rendszer és a technológiák széles körének teljes átalakulása. Érdemes felismernünk, hogy az 1970-es évtized az olajárrobbanások és az arany-alapú pénzrendszer megszűnése következtében valójában háborús évtized volt. Alapvetően nem fizikai, hanem kereskedelmi és pénzügyi háborúk dúlták fel az akkori kettős világrendszert.

Az 1940-es évtized már nyíltan háborús jellegű, erre az időszakra a második világháború és a kettős világrendszert létrehozó hidegháború a jellemzők.

Milyen kockázatok láthatók előre a 2020-as évtizedben?

1. Felgyorsulhat az EU bomlása

Mára világossá vált, hogy az USA és Kína kettős világrendszerében nem jön létre egy harmadik, hasonlóan erős hatalom. Az EU még megpróbálja pénzzel egyben tartani a közösséget, de már nem jöhetnek létre azok az integrált mega-programok, óriás-projektek, európai multinacionális vállalatok, technológiai áttörések, amelyek a „harmadik hatalom” kialakulását megalapoznák.

Ebből lép elő az EU legnagyobb kockázata: hogyan élik meg a tagállamok, választók és üzleti szektorok az egyre láthatóbb lemaradást?

2. Felrobbanhatnak az európai adósságok

Az új pénzelmélet hívői szerint már nem számít az államadósság nagysága, mert az alacsony kamatok miatt minden adósság finanszírozható. Az EU és az eurozóna áttérhet a japán útra, ahol a GDP-arányos államadósság átlépte a 260 százalékot, aminek közel fele a jegybank mérlegében van. Csakhogy az infláció már kismértékű, de folyamatos emelkedése is hirtelen megváltoztathatja az európai jegybankok politikáját, a kamatemelések gyorsan „nehézkessé” tehetik a felhalmozott adósságok, ezek között az államadósságok finanszírozását.

3. A pénzforradalom feleslegessé teheti az EU bankrendszerét

Korunkban a pénzügyi közvetítő halott, aki még nem, arról rövidesen hírt kapunk. Az EU bankrendszere – éppen a legnagyobb gazdaságokban – eddig kivédte a digitális forradalmat, így azonban lemaradt az amerikai és kínai pénzforradalom mögött. Még néhány technológiai áttörés, szabályozási lazítás és az EU bankrendszere helyére közel nulla költséggel működő digitális pénzügyi cégek lépnek.

4. Az új energia-forradalom megszüntetheti a ma ismert energia rendszereket és járműipart

Az EU felismerte a zöld átmenet, a megújuló energiák és a nem-fosszilis energiával működő járműipar jelentőségét. Kína mega-programjait azonban nem képes hasonlóan kreatív módon, óriási méretekben és gyorsan megvalósítani. Az USA is képes lesz hasonló mértékű zöld átmenetre, így az EU mai zöld előnye az előttünk álló évtized során eltűnhet.

Az új technológiák minden hagyományos területen csak néhány szereplőt hagynak a piacon, döntő többségük kihal. Kérdés, hogy a nyertes kínai és amerikai cégek mellett maradnak-e európai vállalatok?

5. A digitális forradalom új üzleti rendszereket hoz létre

Nem csupán a pénz, az energia és a járműipar hagyományosan erős európai ágazataiban jönnek törésszerű változások a digitális forradalom következtében, hanem az üzleti élet minden területén. Ha valaki a digitális átállás terén hátrányba kerül, akkor minden területen lemarad. Ez a mai európai történet, néhány balti és skandináv EU tagállam kivételével.

6. Regionális integráció lép a globális kereskedelem helyére

Az EU – Kína mellett – a világkereskedelem legnagyobb nyertese volt az elmúlt évtizedekben. Az euro bevezetése után döntően a német és a holland gazdaság maradt a nyertesek között, de az uniós és jegybanki „visszaosztások” révén a többi tagország is valamilyen mértékben részesült a globalizáció hasznából.

Évtizedünkben azonban felgyorsulhat az óriás-régiók (Kína, Észak-Amerika, India, ASEAN-országok) integrációja és a világkereskedelem alaposan átalakul. Ez Európa, különösen az EU gyorsuló térvesztését hozhatja magával, annak minden következményével együtt.

A 2020-as évtized – mint minden történelmi korszak – a kockázatok mellett hasonlóan erős lehetőségeket is magában hordoz. A kihívás az, hogy ki képes az elsők között kiaknázni az új lehetőségeket, mert az elsők most könnyen egyetlenek is lehetnek az évtized végére.

Melyek is ezek a lehetőségek?

1. A digitális átmenet felgyorsítása

Azt már mindenki tudja, hogy a kulcsszó a digitális átmenet, de sokkal kevesebben képesek ezt gyorsan és az élet minden területén végrehajtani. Az államnak kell vezetnie az átállást, mert egy országban a közszféra, az oktatás, az egészségügy, a védelmi ipar és biztonsági rendszerek nagyon gyorsan hátrányba kerülhetnek a többi állam hasonló rendszereivel szemben, ami végül a teljes gazdaság lemaradását eredményezheti.

2. A fenntarthatóság követése az élet minden területén

Először divatnak tűnhetett, mára azonban a versenyképesség legfontosabb iránytűje a hosszútávú fenntarthatóság. A kötelező recept egyszerű. Ha egy ország valamennyi állami, üzleti és családi fejlesztésénél kötelezően belepillant a fenntarthatóság tükrébe, eleresztve a régit és megragadva az újat, akkor nyer. Méghozzá sokat, mert csak néhány országra és vállalatra támaszkodnak majd az új ágazatok.

3. Ellenállás helyett befogadni a pénzforradalmat

Ahogy 1971 után hirtelen megszűnt az aranyalapú pénzügyi rendszer, ugyanígy jöhet egy új pénzügyi rendszer évtizedünkben. Európa nem áll jól, védi a régi rendszert, ezért az eurozónán kívül lehet majd gyorsan befogadni az új pénzügyi világot.

4. Részvétel Ázsia, ezen belül Kína felemelkedésében

Bár egy ideig egyre nehezebb lesz, de Európának és az EU-nak nem szabad kimaradnia a 21. század legnagyobb üzleti lehetőségéből, tehát Ázsia, ezen belül Kína felemelkedéséből.

5. Részvétel a kevert korszak kialakításában

A robotok, az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia, a virtuális világ megteremtése és a többi technológiai áttörés egy irányba mutat: az ember és egy vele összeolvadó új, mesterséges világ közös működése felé.

6. A technológiai forradalommal lépést tartó társadalmi átalakítások kezdeményezése

Az 1940-es és az 1970-es évek alapvetően átalakították a társadalmak működését. Most a koronavírus-járvány jelezte már az évtized elején, hogy hasonló erejű átalakulás következik. Az ember-mesterséges ember, a valóság-virtuális világ vagy az új kettős világrendszer kialakulásának mélyén a 0-1 digitális kód kettőssége húzódik meg. Az új társadalom mindenben kettős lesz, ezért a maihoz képest sokrétűbb, színesebb, ellentétekre épülő, erősebb versenyt és erősebb együttműködést igénylő évtized jöhet.

Ahogy a DNS kettősspirál az élet üzenete, úgy a 0-1 digitális kód az új, kevert világ üzenete. Ahogy McLuhan mondta:

A médium, a folyamat, maga az üzenet.

Forrás: novekedes.hu