Az Európai Parlament ragaszkodik hozzá, hogy a nemzeti helyreállítási tervek teljes mértékben megfeleljenek az igazságos és zöld átmenetre és digitális átalakulásra vonatkozó előírásoknak, az Európai Bizottságot pedig arra ösztönzi, hogy alapos értékelés után csak olyan terveket fogadjon el, amelyek megfelelnek ezeknek az uniós céloknak – írja a napi.hu.

Az Európai Bizottságnak június 8-ig 23 tagállam adta le a nemzeti helyreállítási tervét. Mint ismert a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egy ideiglenes válságkezelési megoldás, amelynek segítségével az uniós tagállamok összesen 672,5 milliárd eurónyi, támogatásként vagy kölcsönként felvehető összegből kezelhetik a koronavírus-járvány hatásait. Az Európai Parlament a nemzeti tervek értékeléséről szóló állásfoglalást fogadott el csütörtökön 514 szavazattal, 163 ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett.

A képviselők úgy vélik, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz történelmi jelentőségű uniós megoldás, amely nem csak a koronavírus-járvány negatív hatásait enyhíti, hanem tartós hatással lesz Európa jólétére és segít igazságosan elosztani a gazdasági növekedés eredményeit. A képviselők ezért felszólítják az Európai Bizottságot: ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a rendeletben szereplő céloknak.

Az EP-képviselők az állásfoglalásban arra kérik a Bizottságot, hogy gondosan értékelje, hogy az egyes nemzeti tervek valóban kiegyensúlyozottan járulnak-e hozzá a rendeletben említett hat terület mindegyikéhez: a zöld és a digitális átmenethez, a versenyképességhez, a társadalmi kohézióhoz, az intézmények válságkezeléséhez és felkészültségéhez, és a következő generációhoz, amely az oktatás és készségek területét is magába foglalja.

A költségvetés legalább 37 százalékát az éghajlat védelmére, többek között a biológiai sokféleségre kell fordítani. A zöld átmenet során végig szem előtt kell tartani, hogy a projektek sehol se okozzanak jelentős károkat - hangsúlyozzák a képviselők.

A teljes büdzsé 20 százalékát kitevő digitális átmenetre szánt forrásokat pedig olyan projektekre kell elkölteni, amelyek az EU biztonságát és digitális infrastruktúráját erősítik - teszik hozzá az állásfoglalás szerint.

Igazságos növekedést

A forrásokat igazságosan kell elosztani az ágazatok és a társadalmak között, fejben tartva a következő nemzedékeket és a nemek közötti egyenlőséget - jegyzik meg a képviselők. Az Európai Bizottságot pedig arra is kérik, hogy ne fogadjon el valódi hozzáadott érték nélküli, újracsomagolt projekteket, és ragaszkodjon hozzá, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és ellenőrzött célok, lépések és költségszámítások szerepeljenek. A korrupció, csalás és összeférhetetlenség csak így előzhető meg.

A képviselők végül az új jogállamisági mechanizmusra hivatkozva hangsúlyozzák: egyetlen projekt sem lehet ellentétes az uniós értékekkel. Biztosítani kell, hogy a tervek végrehajtása és ellenőrzése során a kormányok érdemben egyeztetnek a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, és a helyi és regionális hatóságokkal.

Merénylet

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint az EP teljes szereptévesztésben van. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a plenáris felszólalásában úgy vélte, az EP baloldali többsége mélyen át akarja politizálni, pártpolitikai és ideológiai vita tárgyává akarja tenni a nemzeti helyreállítási tervek jóváhagyását, ahelyett, hogy a Bizottság, majd a Tanács szakmai szempontok alapján végezze el ezt a munkát. Ez a törekvés merénylet a helyreállítási tervek pártatlan jóváhagyása ellen.

Deutsch szerint „a tervezetben a fukar országcsoport ismert politikai támadásai is szerepelnek az uniós forrásokat állítólag felelőtlenül felhasználó déli tagállamok ellen, ez a nyugati tagállamok lenéző politikai támadása a közép- és kelet-európai országokkal szemben. Az ilyen parlamenti szövegek merényletet jelentenek az európai összefogás ellen is”.

A koronavírus-járvány sújtotta európai gazdaságok talpra állítása érdekében a tagállamoknak mihamarabb forráshoz kellene jutniuk - mondta Győri Enikő fideszes EP-képviselő, aki szintén kiemelte, hogy a Bizottság feladata a fejlesztési tervek értékelése, az elfogadásuk pedig a Tanácsé. A képviselő úgy véli, a Parlament szereptévesztésben van, a Bizottság helyébe akar lépni és politikai alapon maga akarja értékelni a nemzeti helyreállítási elképzeléseket. Győri Enikő szerint az Európai Parlament tájékoztatáshoz való joga teljes mértékben biztosított, hiszen az Európai Bizottság rendre megosztott minden információt, amit a vonatkozó rendelet előír. Most viszont az EP minden jogalap nélkül egy új értékelőredszert erőltet a Bizottságra.

Ezek az ismétlődő, öncélú és képmutatóan “demokrácia-akcióknak” nevezett lépések nem segítik, sokkal inkább csak akadályozzák, hogy az európai gazdaság mihamarabb magára találjon - vélekedett az EP-képviselő.

Magyarország május 11-én nyújtotta be a saját tervét, amely itt érhető el.

Forrás: napi.hu