A cél az lenne, hogy a tagállamok teljes munkaidőben a jövő kihívásaival foglalkozó minisztereket nevezzenek ki – ettől azonban még nagyon messze vagyunk.

A német autóiparral kapcsolatos hírekben gyakran említik az IG Metall nevű szakszervezetet. Az utóbbi időben elsősorban a Tesla óriásgyára körül kialakult vita miatt hallani sokat róluk.

Amikor a huszadik század elején a nyugati világ nagy részén bevezették a nyolcórás napokból álló 40 órás munkahetet, a megváltás erejével hatott a szabad szombat ígérete és az, hogy véget értek a több mint tízórás munkanapok, legalábbis papíron. Az emberek életét alapjaiban átformáló új munkatörvényeket az ipari forradalom termelést megkönnyítő vívmányai tették lehetővé, így a nagy gondolkodók joggal hihették, hogy a jövőben a további technológiai fejlődés további emberimunka-csökkenéssel jár majd. Így gondolta a századelő meghatározó angol közgazdásza, John Maynard Keynes is, aki egy 1930-as esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ban már csak heti 15 órát kell majd dolgoznia az embereknek – más kérdés, hogy a tavaly elhunyt amerikai anarchista antropológus, David Graeber bullshitmunka-elmélete szerint ez sok esetben meg is valósult, még ha papíron nem is. A Qubit cikke.

Az európai munkavállalók negyede tart attól, hogy tovább romlik háztartása pénzügyi helyzete, ugyanakkor számuk alacsonyabb volt idén tavasszal, mint tavaly nyáron. Összességében a tavaly nyári helyzethez képest jelentősen romlott az európai állampolgárok mentális jólléte, érdemben visszaesett az intézményekbe vetett bizalmuk, és az oltást elutasítók száma is magas. A Magyar Nemzet cikke.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint az elveket elfogadják, de azt nem, hogy ez ne a tagállamok kezében maradjon – írja a Népszava.

A Polsky Instytut Ekonomiczny (PIE, Lengyel Közgazdaságtudományi Intézet) felmérést készített arról, hogy milyen gazdasági hatása és társadalmi fogadtatása lenne egy olyan feltétel nélküli alapjövedelemnek, amely havi 1200 zlotyt (csaknem 100 ezer forintot) ad minden felnőttnek, és havi 600 zlotyt juttat a családoknak minden kiskorú után - írja a G7.hu. A felmérés szerint a lengyelek az alapvető megélhetés elvesztésének kockázatát szeretnék csökkenteni az alapjövedelemmel – írja a napi.hu.

A Capital Economics a magyar gazdaságban az idei év egészére 4 százalékos, 2022-ben 6 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, ugyanakkor a magyar hazai össztermék értéke 2022 végén még így is 2 százalékkal elmarad majd számításaik szerint a koronavírus-járvány előtti szintektől.

Rendeletet adott ki Joe Biden amerikai elnök arról, hogy a jelenlegi 10,95-ről 15 dollárra emelik fel a állami dolgozók minimálórabérét. Ez mintegy 37 százalékos emelésnek felel meg, a magasabb bért jövő márciustól kaphatják a munkavállalók – írja a Világgazdaság.

14 oldalas közleményben hívta fel az európai országok figyelmét az Európa Tanács egyik szervezete arra, hogy a járvány utáni válságkezelés során milyen szociális szempontokat kell érvényesíteni - írja a HVG.