Kamionok állták el a belgiumi Kortrijk és a franciaországi Lille közötti autópálya határszakaszát, a sofőrök a pihenőidőre vonatkozó új uniós jogszabálytervezet ellen tiltakoztak – közölte a helyi sajtó hétfőn.

A berlini Tegel reptér biztonsági emberei hétfő reggel, a spanyol Ryanair-személyzet a hét három napján, pénteken pedig Olaszország-szerte teszik le a munkát a reptéri dolgozók. Mindez igen sok európai, sőt tengerentúli gépet is érinthet – késések, járattörlések várhatóak – olvasható a HVG-ben.

Év elején hamar beüt Nagy-Britanniában a felháborodás napja: január negyedikén érkezik a fat cat friday, azaz a nap, amikor a legnagyobb vállalatok vezetői már megkeresik mindazt a pénzt, amiért egy átlagos munkás egész évben robotol – írja a Privátbankár a GuardianBloomberg nyomán.

Rengeteg belga polgárnak vannak befektetései, ingatlanjai, amelyekből még a relatíve kisfizetésű emberek is nagyon kényelmes nyugdíjas éveket élhetnek meg. Tehát a bankszektor Belgiumban az egyik legsikeresebb ágazat. De a technika fejlődése, a digitalizáció miatt már a nyugdíjasok sem járnak be a bankfiókokba ügyeket intézni. Ezt megteszik a neten. Így hatalmas, jól képzett, de fölösleges munkaerő halmozódott fel a belga bankoknál – olvasható a HVG-ben.

Budapest most már látványosan küszködik az egekbe szökő ingatlanárak problémájával: egyre inkább kiszorulnak a városból azok az emberek, akik saját ingatlan híján az albérletpiacra kényszerülnek. A szinte nem létező szociális bérlakásállomány mellett majdhogynem lehetetlen a fővárosban úgy lakást találni, hogy a bérleti díjra ne menjen el a háztartás jövedelmének 40 százaléka. A problémával nem vagyunk egyedül Európában, de a budapestivel ellentétben a tőlünk nyugatra lévő városok vezetése legalább próbál valamit kezdeni vele. A bécsi önkormányzati lakásállományt Budapesté soha nem érheti utol, de a meglévő lakásállományát a magyar főváros is kezelhetné bölcsebben, az albérletpiacon a leginkább kitett bérlők segítésébe pedig akár rendszerszintű változtatások nélkül, már holnap is bele lehetne kezdeni. Az Abcug cikke.

 2018 volt az az év, amikor a világ üzleti szféráját domináló, termékeiken keresztül pedig lassan az élet minden apró szegmensét befolyásolni képes techóriások dolgozói először mutattak igazán jelentős, kollektív kiállást azokért az értékekért, amelyeket cégeik annak idején hangzatos küldetésnyilatkozataikban rögzítettek, de azóta egyre kevésbé tisztelnek – legalábbis ezt a tanulságot vonja le a magunk mögött hagyott esztendő munkásmegmozdulásaiból a Wired.com online techmagazin egyik évi végi összefoglaló írása a Mércén.

A rendes fizetésük dupláját, de szerencsés esetben akár a 3-4-szeresét is ki tudják alkudni azok a külföldön dolgozó magyarok, akik nem jönnek haza karácsonyozni. Arról meséltek: nem könnyű ilyenkor a családtól távol, de legalább új oldaláról ismerhetik meg a várost, ahol élnek, és még a munkahelyükön is kikapcsolhatják a karácsonyi zenét – írja a HVG.

A Brexit rengeteg változást hoz Európára, mi pedig különösen érintettek vagyunk, hiszen becslések szerint 350 ezer magyar él életvitelszerűen a szigetországban – írja a Blikk.

Helyszíni tudósítót küldött Budapestre a Reuters, de a Bloomberg, a Wall Street Journal és a New York Times is kiemelt cikkben foglalkozik a magyarországi történésekkel – írja a napi.hu.

Most, hogy az Orbán-kormány 400 órára emeltette az elrendelhető éves túlórák számát a magyarországi dolgozók részére, vagyis lényegében elfogadták a rabszolgatörvénynek nevezett törvényt, kijött egy ez elé tükröt állító német adat. (Nem mellékes: a túlóraszám növelésével az itt működő német cégek jól járnak.)


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ