Amikor a huszadik század elején a nyugati világ nagy részén bevezették a nyolcórás napokból álló 40 órás munkahetet, a megváltás erejével hatott a szabad szombat ígérete és az, hogy véget értek a több mint tízórás munkanapok, legalábbis papíron. Az emberek életét alapjaiban átformáló új munkatörvényeket az ipari forradalom termelést megkönnyítő vívmányai tették lehetővé, így a nagy gondolkodók joggal hihették, hogy a jövőben a további technológiai fejlődés további emberimunka-csökkenéssel jár majd. Így gondolta a századelő meghatározó angol közgazdásza, John Maynard Keynes is, aki egy 1930-as esszéjében azt jósolta, hogy 2030-ban már csak heti 15 órát kell majd dolgoznia az embereknek – más kérdés, hogy a tavaly elhunyt amerikai anarchista antropológus, David Graeber bullshitmunka-elmélete szerint ez sok esetben meg is valósult, még ha papíron nem is. A Qubit cikke.

Az európai munkavállalók negyede tart attól, hogy tovább romlik háztartása pénzügyi helyzete, ugyanakkor számuk alacsonyabb volt idén tavasszal, mint tavaly nyáron. Összességében a tavaly nyári helyzethez képest jelentősen romlott az európai állampolgárok mentális jólléte, érdemben visszaesett az intézményekbe vetett bizalmuk, és az oltást elutasítók száma is magas. A Magyar Nemzet cikke.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint az elveket elfogadják, de azt nem, hogy ez ne a tagállamok kezében maradjon – írja a Népszava.

A Polsky Instytut Ekonomiczny (PIE, Lengyel Közgazdaságtudományi Intézet) felmérést készített arról, hogy milyen gazdasági hatása és társadalmi fogadtatása lenne egy olyan feltétel nélküli alapjövedelemnek, amely havi 1200 zlotyt (csaknem 100 ezer forintot) ad minden felnőttnek, és havi 600 zlotyt juttat a családoknak minden kiskorú után - írja a G7.hu. A felmérés szerint a lengyelek az alapvető megélhetés elvesztésének kockázatát szeretnék csökkenteni az alapjövedelemmel – írja a napi.hu.

Két minapi hír kapcsán fejtem ki észrevételeimet, nyíltan vállalt szándékaim szerint az érintett munkavállalók szempontjából - írja Lajtai György közgazdász.

Egy romániai lap a napokban tréfásan arról írt, hogy a menekülthullámot a 21. században voltaképpen Románia indította el. Ezzel nyilván arra utalt, hogy évek óta milliókra tehető azoknak a román állampolgároknak a száma, akik külföldön próbálnak szerencsét, keresnek munkát. Mindinkább valószínűnek látszik az is, hogy a román vendégmunkások külföldön telepednek le, nem térnek vissza országukba – írja a kitekinto.hu.

Németországban manapság, ha valakinek van munkája, egyáltalán nem biztos, hogy meg is tud élni belőle. Egyre több a szegény, és ezek a dolgozók egyre kevésbé jutnak hozzá alapvető javakhoz. Eközben a munkanélküliség csökkent, a bevándorlásból pedig szépen profitál a német állam – írja a 24.hu.

Egy teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó bruttó átlagjövedelme különjuttatások nélkül a második negyedévben 3616 euró volt.

Szakszervezeti gyűlés miatt péntek délelőtt turisták ezrei nem tudtak bejutni a Colosseumba. Az olasz belügyminiszter határozott lépéseket ígért, hogy ez többé ne fordulhasson elő.

Országos sztrájkot hirdettek a finn szakszervezetek a kormány reformintézkedései ellen. A május óta regnáló kabinet csökkenteni akarja a béreket, hogy javítsa a recesszióval küszködő gazdaság versenyképességét. Hasonlót élt át az ország az 1990-es években – írja a napi.hu.