A szerző alábbi cikksorozatában feltérképezi, miként jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi perekben vagy nemperes eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
A kollektív munkajog alanyai, úgymint a szakszervezet és az üzemi tanács a munkajog szabályai szerint speciális jogosultságokkal vannak felruházva annak érdekében, hogy a munkavállalók közösségeinek érdekképviseletét, a munkáltatói döntéshozatalban való részvételét biztosítsák. Ezek közül a legfontosabbak: a szakszervezet – megfelelő reprezentativitás esetén – kollektív szerződést köthet, sztrájkot szervezhet, az üzemi tanácsnak meghatározott kérdésekben együttdöntési joga van. Emellett mindkét szervet kiterjedt információs és konzultációs jogok illetik meg. E jogok sérelme esetén a szakszervezet és az üzemi tanács bírósághoz is fordulhat, sőt a szakszervezet meghatározott feltételek mellett a munkavállalók jogai, érdekei védelmében is felléphet bíróság előtt munkaügyi peres vagy nemperes eljárásokban. Cikksorozatunkban feltérképezzük, miképpen jelenhet meg a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi bírósági eljárásokban akár saját jogaik védelmében, akár a munkavállalók képviseletében.
Milyen szabályok szerint válhat féllé tehát a szakszervezet és az üzemi tanács bírósági perben vagy nemperes eljárásokban?
A munka törvénykönyve (Mt.) biztosítja, hogy a munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Ennek kerete többnyire a polgári perrendtartás (Pp.) – általános és munkaügyi perekre vonatkozó speciális – rendelkezései alapján folytatott munkaügyi per. A kollektív munkajogi alanyok jogvitáit azonban egyes esetekben – azok tárgya szerint – munkaügyi tárgyú nemperes eljárásban kell lefolytatni. A bírósági nemperes eljárások rövid határidők mellett, tárgyalás nélkül, szűk körű (okirati) bizonyítással lefolytatott bírósági eljárások, amelyek eljárási szabályainak hátterét alapvetően ugyanúgy a Pp. adja, azonban egyes speciális szabályokat külön törvényben (2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról) találjuk. Munkaügyi nemperes eljárások például a szakszervezet vagy az üzemi tanács tájékoztatási és konzultációs jogának megsértésével kapcsolatos eljárások, továbbá a sztrájk jogszerűségének, jogellenességének megállapítására vagy a sztrájkban a még elégséges szolgáltatás megállapítására irányuló eljárások.
Munkaügyi perben vagy nemperes eljárásban a Pp. szerint fél az lehet, akit a polgári jog (munkajog) szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek. Ezt a képességet hívják perbeli jogképességnek. Aki ez utóbbival nem rendelkezik, nem indíthat pert, és ellene sem lehet peres vagy nemperes eljárást indítani, vagyis félként nem lehet ilyen eljárás alanya.
Szakszervezet esetén a perbeli jogképesség nem szokott megkérdőjeleződni. Az Mt. definíciója szerint szakszervezet a munkavállalók minden olyan szervezete, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése. A szakszervezet a jogállását illetően az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) tartalmaz pontosabb rendelkezéseket: a szakszervezet az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, s annak is különös formája. A polgári törvénykönyv (Ptk.) pedig az egyesületeket jogi személyiséggel ruházza fel. Eme okfejtést követve a szakszervezet perbeli jogképessége jellemzően fennáll. A munkáltatói érdekképviseleti szervezetek is többnyire egyesületi formában működnek, ilyen esetben a perbeli jogképességük hasonlóképpen nem vitás.
Hirdetés
A XXI. Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között rendezik Visegrádon. Biztosítsa helyét már most, május 15-ig még kedvezményes áron!
Szakszervezet vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet működhet szövetség formájában is. Ez olyan egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet. A szövetség szintén az egyesület különös formája a Civil tv. alapján. Szövetségi jogállás esetén a perbeli jogképesség alapját hasonlóképpen az egyesületi minőséghez kötődő anyagi jogi jogalanyiság biztosítja.
Ilyenformán tehát a szakszervezet esetén általában nem fér kétség ahhoz, hogy munkaügyi perek (pl. kollektívszerződés-kötési képesség megállapításával, kollektív szerződés érvényességével kapcsolatos perek) vagy nemperes eljárások (pl. sztrájk jogellenességének megállapítása iránti eljárások) alanya lehet.
Más a helyzet az üzemi tanács vonatkozásában. Az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre – az Mt. XX. fejezete alapján – a munkavállalók által választott szerv, melynek az Mt. nem biztosít jogalanyiságot. Erre tekintettel perbeli jogképességük sem lenne. Annak érdekében azonban, hogy az üzemi tanács jogai is bírósági úton érvényesíthetők legyenek, a Pp. munkaügyi perekre irányadó speciális rendelkezése biztosítja a bíróság előtti eljárás lehetőségét: eszerint munkaügyi perben (s ez irányadó a nemperes eljárásokra is) fél lehet az a szakszervezet, munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy üzemi, közalkalmazotti tanács is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. Így az üzemi tanács például munkaügyi nemperes eljárásban kérelmezőként saját maga léphet fel konzultációs jogai megsértésének megállapítása érdekében.
Előfordul azonban, hogy nem maga a szakszervezet vagy az üzemi tanács akar bírósági eljárást indítani (vagy indulna ellene eljárás), hanem egy-egy szervük. A bírói gyakorlat ilyen esetekben a perbeli jogképesség megállapításával kapcsolatban szigorúnak mondható. Az eseti döntésekben megjelenő gyakorlat szerint az üzemi tanács választására irányuló eljárásban alakuló választási bizottság perbeli jogképességgel nem rendelkezik, munkaügyi peres vagy nemperes eljárásnak alanya nem lehet [a Kúria Mpk.II.10.294/2019/5. sz. határozata]. Hasonlóképpen a megbízatásának lejárta folytán már megszűnt üzemi tanács sem kezdeményezhet munkaügyi peres vagy nemperes eljárást, a volt elnöknek adott meghatalmazás útján sem [Mfv.III.10.092/2012/5.]. A sztrájkkal kapcsolatos nemperes eljárásokban a sztrájkbizottság sem rendelkezik perbeli jogképességgel sem a Pp., sem egyéb jogszabályi rendelkezés alapján, ezért a Sztrájk tv. hatálya alá tartozó nemperes eljárásnak nem lehet alanya. A sztrájkbizottság tagjai azonban mint munkavállalók perbeli jogképességgel rendelkeznek, és indíthatnak ilyen eljárást [ld. a Kúria Mpk.X.10.017/2021/4. határozata].
A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy az eljárás alanya rendelkezik-e perbeli jogképességgel, és ennek hiányában le kell vonnia a megfelelő eljárási jogkövetkezményeket. A nem természetes személy fél (felperes, alperes, nemperes eljárásban a kérelmező és a kérelmezett) perbeli jogképességét alátámasztó adatokat már keresetlevélben (nemperes eljárást megindító kérelemben) is fel kell tüntetni és a szükséghez képest okirattal igazolni, ha arra nincs közhiteles nyilvántartásban (pl. cégjegyzékben, civil szervezetek névjegyzékében) elérhető azonosító adat. Ha ez a keresetlevélből hiányzik, a bíróság hiánypótlást ír elő. Ha a hiánypótlás nem történik meg, vagy annak eredményeképpen – illetve a keresetlevél, a kérelem adataiból kitűnő módon már hiánypótlás nélkül is – az derül ki, hogy valamely félnek nincs perbeli jogképessége, ez olyan perakadályt jelent, amely a keresetlevél, kérelem visszautasításával jár. Ha az eljárás későbbi szakaszában derül fény a perbeli jogképesség hiányára, az eljárás hivatalból való megszüntetése válik szükségessé.
A cikksorozat második részében azzal foglalkozunk, hogy szakszervezet miképpen képviselheti bírósági eljárásban a munkavállalókat.
Forrás: ado.hu
