A csapatépítő kiváló lehetőség arra, hogy a dolgozók munkahelyi környezeten kívül is megismerjék egymást, erősítsék a csapatszellemet, közösen tudjanak lazítani vagy programokon, tréningeken részt venni. Ezeken az eseményeken a munkavállalók játékos, sportos kihívásokban vehetnek részt – szórakoztató, de korántsem kockázatmentes formában. Ha valaki megsérül egy ilyen tréningen, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy ki a felelős érte – és hogy ki viseli-e ennek a következményeit.

– 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
– 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Munkabaleset fogalma és minősítése

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerint munkabalesetnek minősül minden olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri – függetlenül attól, hogy az hol és mikor történt, illetve attól is, hogy a sérült mennyiben járult hozzá annak bekövetkezéséhez. A „szervezett munkavégzés” alatt a munkáltató által irányított, ellenőrzött tevékenységet kell érteni, míg a „munkavégzéssel összefüggésben” kitétel arra utal, hogy a baleset nem feltétlenül munka közben, de a munkához kapcsolódó helyzetben történt. Ilyen lehet például a munkahelyre való közlekedés, az anyagmozgatás, a tisztálkodás műszak után, az üzemi étkezés vagy akár egy munkáltató által biztosított orvosi vizsgálat is [Mvt. 87. § 3. pont].

Egy bekövetkezett munkabalesetet a munkáltató köteles bejelenteni a munkavédelmi hatóságnak, aki az esetet kivizsgálva munkavédelmi bírság (vagy egyéb szankció) kiszabásáról határozhat. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a munkavédelmi hatóság által megállapított jogkövetkezmény és az elmarasztaló határozat még nem eredményezi a munkáltató kártérítési felelősségének fennállását is.

A munkáltató kártérítési felelősségével összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános jelleggel kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt [Mt. 166. § (1) bekezdés]. Ezen objektív felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bekezdés].

A munkavállalót ért baleset szempontjából érdemes megvizsgálni a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) szabályait is. Az Ebktv. 52. § (1) bekezdése kimondja, hogy üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Amennyiben a dolgozót ért baleset egyúttal üzemi balesetnek is minősül, úgy a munkavállaló baleseti ellátásra lesz jogosult. Baleseti ellátásként a sérültet baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg [Ebktv. 51. § (2) bekezdés]. Ezek a jogosultra kedvezőbb ellátások, mint amelyek akkor elérhetők, ha az egészségsérelem nem üzemi balesetből ered.

Baleset a csapatépítőn

A csapatépítőn bekövetkezett baleset kapcsán elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a tevékenység a szervezett munkavégzés keretei között zajlott vagy az összefüggésbe hozható a munkaviszonnyal. Amennyiben a programot a munkáltató szervezte vagy jóváhagyta, a részvétel elvárt vagy ösztönzött volt, valamint a munkavállalók részvétele idején a munkáltató irányítása, felügyelete megvalósult, úgy nagy valószínűséggel megállapítható az Mvt. szerinti munkabaleset. Ebben az esetben nem csupán munkavédelmi, hanem munkajogi következmények is felmerülhetnek és az üzemi balesetként való minősítés sem kizárt. Amennyiben a csapatépítőn való részvétel önkéntes volt, nem állt fenn semmilyen munkáltatói elvárás vagy szervezés, úgy a baleset munkaviszonnyal való kapcsolata megkérdőjelezhető, ami kizárhatja a munkabaleseti (és/vagy üzemi baleseti) minősítést és a munkáltató kártérítési felelősségét is.

Fontos kiemelni, hogy a munkáltatót az Mvt. alapján megelőzési kötelezettség terheli: köteles minden szükséges intézkedést megtenni a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmében – ez a csapatépítő rendezvényekre is kiterjedhet, ha azok a munkaviszonyhoz kapcsolódnak. Ha baleset történik, a munkabalesetként való elismerés és a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása során döntő jelentősége van a bizonyításnak: a munkavállalónak kell igazolnia, hogy a baleset a munkaviszonyával összefüggésben következett be, míg a munkáltatónak azt, hogy nem mulasztott a megelőzés terén, vagy hogy a balesetet olyan körülmény idézte elő, amely kívül esett az ellenőrzési körén.

A bíróságok több alkalommal is elismerték munkabalesetként a csapatépítőn történt sérüléseket. A Kúria egy ügyben (Mfv. I. 10.318/2004.) munkabalesetnek minősítette azt a síbalesetet, amely egy munkáltató által szervezett csapatépítőn történt. Az eseményre munkaidőben került sor, a költségeket a munkáltató állta, a munkavállalók pedig bérüket megkapták erre az időre is. A döntés rámutat arra, hogy nem feltétlenül a tevékenység szabadidős jellege, hanem sokkal inkább annak munkaviszonyhoz való kapcsolódása a döntő a baleset minősítése szempontjából.

Annak érdekében, hogy a munkáltató minimalizálni tudja kockázatait és felelősségét, célszerű előzetes kockázatértékelést végezni, tájékoztatni a munkavállalókat az esetleges veszélyekről, illetve biztosítani a megfelelő munkavédelmi feltételeket, védőfelszereléseket, különösen sportos vagy kalandos programok esetén. Írásos részvételi szabályzat, beleegyező nyilatkozat, illetve biztosítás megléte szintén hozzájárulhat a felelősség korlátozásához – ám ezek önmagukban nem mentesítik a munkáltatót a jogszabályban rögzített kötelezettségei alól.

Forrás: ado.hu