Május utolsó hetére az érintett cégek többsége már meghirdette, mely pozíciókra keres diákmunkásokat az idei nyári szezonban. Az ELTE-Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai szerint a munkáltatók mezőgazdasági idénymunkára átlagosan 1400 forintos órabért kínálnak, míg gyártási, logisztikai, vendéglátási és kereskedelmi feladatok ellátása során 1600-1750 forint közötti órabérre számíthatnak a jelentkezők. Kétezer forintot elérő órabérre főként azok a diákok számíthatnak, akiket üzleti kiszolgáló központokban, call centerekben vagy IT-területen alkalmaznak.

Abban az esetben, ha idén nagyobb lesz az infláció a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének mértékénél, a szakszervezetek a tárgyalóasztalnál vitatják meg a helyzetet a kormány képviselői társaságában – írja a 24.hu

Az egészségügyi szakdolgozók a 18 százalékos idei béremelést nem tekintik olyan nagy elismerésnek, de még felzárkóztatásnak sem – tudta meg a Hírklikk Soós Adriannától, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnökétől. Emlékeztetett rá, hogy mivel nem januártól, hanem augusztus 1-jétől kapják, éves szinten a nyolc százalékot sem éri el, miközben az infláció húsz százalék körül lesz. Úgy vélte, a szakdolgozóknak el kellene érniük az orvosi átlagbérek 44-46 százalékát. Ám a szakdolgozói átlagbér a megígért jövő évi béremelést is figyelembe véve, ettől még messze lesz. 

A havi megélhetési kiadások jóval nagyobb mértékben nőttek a bevételeknél – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a 30-59 éves korosztály helyzetét vizsgálta. A válaszadók 92 százaléka havonta átlagosan 64 ezer forinttal költ többet a mindennapi életre, mint egy évvel korábban. A bevételek emelkedésével együtt 46 ezer forinttal rosszabb helyzetben vannak, mint egy évvel ezelőtt.

A vállalkozások idén átlagosan 13-17 százalék között emelték a munkavállalók fizetését, vagyis az infláció mértékével korrigáltak – számoltak be a Napi.hu kérdésére az érdekképviseletek vezetői. A fizikai munkakörökben előfordult a fizetés akár 20 százalékot is meghaladó emelése is, miközben a szellemi alkalmazottak jelentős része hosszú évek óta nem részesült bérrendezésben, a rekordinfláció ellenére sem - írja a napi.hu.

A lakosság nagy része további jelentős áremelkedésre számít, a háztartások már tavaly elkezdték visszafogni a fogyasztásukat. Ezzel együtt a lakosság 76 százaléka sokkal több pénzt költ, mint korábban – derül ki az OTP kutatásából.

A pénzügyi biztonság, az anyagi függetlenség megteremtése ugyan tízből kilenc embernek fontos, ugyanakkor megtakarításuk nem éri el azt a szintet, amely biztonságot jelentene a váratlan helyzetekre – derül ki a Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatásból.

Nem látja olyan pozitívan a kormány a következő évet, mint eddig, még a jegybanki szakértőknél is pesszimistábbak.

Civilek és önkéntesek segítenek az emberi élethez méltatlan, akár életveszélyes épületben élő családoknak, miközben ez az állam feladata lenne – hívta fel a figyelmet egy friss tanulmányában a Habitat for Humanity Magyarország. A Népszava cikke.

Az áremelkedések hatására a magyarok döntő többsége igyekszik csökkenteni kiadásait (86%) és az otthoni energiafogyasztását (85%) – mutat rá az EY reprezentatív kutatása. A szárnyaló infláció ellenére ugyanannyi gyógyszert és okostelefont vásárolunk, inkább az a ruházatunkon és az utazásokon spórolunk. A gyengülő piaci kereslet mellett a hazai vállalkozásoknak kiemelkedő fogyasztói élményt kell nyújtaniuk vevőiknek, ha versenyben akarnak maradni.