Érdemi kompenzációra lesz szükség jövőre, ha a vártnál magasabb infláció miatt idén nem kerül sor évközi minimálbér-emelésre – mondta a Bruttó legújabb adásában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Augusztus 30-án a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keretében újra napirendre kerül a minimálbér kérdése.

Jogos és indokolt elvárás minden munkavállaló és szakszervezet részéről, hogy ha a reálbérek nem is, legalább a reáljövedelmek emelkedjenek idén – mondta a Világgazdaság Bruttó című makrogazdasági podcastsorozatában Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, akivel a hamarosan elinduló minimálbér-tárgyalások apropóján beszélgettünk. 

A munkavállalói oldal képviselője bizakodó abban a tekintetben, hogy a béren kívüli juttatások emelésével ha minimálisan is, de jobb helyzetbe tudják hozni a munkavállalókat. Ezt a célt szolgálta a SZÉP-kártyán lévő keretösszeg 450 ezer forintról 650 ezer forintra emelése.

Augusztus elsejével már az alapvető élelmiszerek vásárlására is fordítható a SZÉP-kártya, ami a szakszervezeti vezető szerint az alacsonyabb és átlag alatti jövedelmű munkavállalók esetében egy nagyon fontos kiegészítő elem.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a bérek vonatkozásában, ami egy szűkebb kör, „komoly problémáik vannak 2023-ban”, a keresetek ugyanis nem tudták lekövetni az inflációt, sem az átlagfizetések, sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum esetében. 

Már akkor tudtuk, hogy kiszámíthatatlan pályán van az infláció. Az inflációs várakozások még biztatóbbak voltak, de pár hónap elteltével 16,5–18,5 százalék közötti éves átlagos értékek körvonalazódtak

– emlékezett vissza a 2023-as bérmegállapodás körülményeire, hozzátéve: annak ellenére, hogy a következő hónapokban az infláció számottevően csökken, az éves átlagos mérték nagyjából az említett sávban alakulhat. Ez viszont azt jelenti, hogy ha nem kerül sor a két kötelező bérelem vonatkozásában korrekcióra, reálbércsökkenéssel kell számolni.

Mészáros Melinda egy esetleges évközi emelésnek az esélyét ugyanakkorának látja, mint ha végül a jövő évi bértárgyalások során veszik figyelembe, és akkor próbálják kompenzálni a 2023-as veszteséget. 

Hangsúlyozta, ha ez utóbbi valóban érdemi kompenzáció lesz, akkor el tudják fogadni, a lényeg, hogy reálpozíciójukból ne veszítsenek a munkavállalók.

Viszont ezzel az a gond, hogy ha 2024. január elsejével történik, akkor 2023-ra nem fog bázist képezni, tehát olyan mértékűvé kell tenni a 2024-es bérmegállapodást, hogy kompenzálni tudja ezt a fajta báziscsökkenést is.

Elértük a teljes foglalkoztatottságot, szükség van a külföldi vendégmunkásokra

Mészáros Melinda szerint viszont kifejezetten jól állta a sarat a munkaerőpiac az elmúlt időszakban, aminek köszönhetően ma már lényegében elértük vagy súroljuk a teljes foglalkoztatottságot. Szerinte ahhoz, hogy ki tudják elégíteni a vállalkozások munkaerőigényét, további intézkedésekre lesz szükség, erről szól a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó novemberben életbe lépő új jogszabály is, a szakszervezetek egyébként számos érdemi javaslatot is megfogalmaztak ennek a korrekciójára. 

Ha őszintén beszélünk, akkor Magyarországon is vannak olyan munkakörök, ahol nem szívesen helyezkednek el a magyar munkavállalók

– mondta a szakszervezeti vezető. Mint hozzátette, sok munkáltató már nem is tudná másképp kiadni a műszakokat, tehát vendégmunkások nélkül akár veszélybe is kerülhet a magyar munkavállalók foglalkoztatása.

Forrás: Világgazdaság