Az idei év minden szempontból kedvezőtlen volt a hazai gyümölcstermésnek, miközben a koronavírus-járvány okozta válsághelyzet miatt anyagilag is nehezebb helyzetbe kerültek a magyarok. A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss felmérés azt is mutatja, hogy az emberek fele már kevesebb gyümölcsöt tudott csak vásárolni, de vannak azért kivételek.

Alighanem ez az a két kérdés, amely biztosan mindenkit foglalkoztat, s amelyek egymással nagyon is összefüggenek. Minél rosszabbak ugyanis a kilátások egy olyan szintű nyugdíjra, amelyből gondtalanná tehetők az idős éveink, annál jobban felértékelődik annak a jelentősége, hogy még aktív korunkban lehetőleg minél többet félretegyünk. Az mfor.hu írása.

Áprilisban kiderült, hogy a kormány egyszeri, 500.000 forintos jutalommal honorálja majd az egészségügyi dolgozók munkáját. A koronavírus-járvány első hónapjai – amikor a frontvonalban sokszor elég Covid-teszt, vagy védőfelszerelés sem jutott – azonban nem csak az egészségügyi, de a szociális területen dolgozókat is súlyosan érintette. A főként közszférához tartozó dolgozóknak a monstre kórházkiürítések mellett azzal a káosszal is szembe kellett nézniük, amely az idősotthonokban ütötte fel a fejét. Ráadásul, akármennyire is igaz, hogy a járványhelyzet alatt – és azóta is – a terhelés jelentős részét a szociális szférának kellett elviselnie, az itt dolgozók semmiféle, központilag szabályozott jutalmat nem kaptak. A Mérce írása.

Járulék-, bér- és rezsitámogatásra lenne szüksége a szektornak a károk mérsékléséhez, valamint szükség lenne a jövőben arra, hogy a belépőjegyeket 5 százalékos áfakulccsal értékesíthessék – olvasható a Világgazdasában.

Központi fejetlenség és egyéni leleményesség – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez olvasható ki a veszélyhelyzet idején bevezetett digitális oktatás kapcsán készült felmérésükből. A kutatás arra is rávilágított, hogy az oktatóknak sokszor több tízezer forintos költségeik voltak. A Magyar Hang cikke.

 Bár mindenhol növekedés volt az elmúlt évtizedben, hatalmas különbségek vannak az eltérő foglalkozási ágak átlagkeresetei között: akit az energiaszektor foglalkoztat, egy hónap alatt megkeresi azt, amiért a szociális ellátásban négy hónapig dolgoznak – olvasható a 24.hu-n.

Az idei második negyedévében 1352 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami az első negyedévi 1326 forinthoz képest kevesebb mint két százalékos növekedést jelent – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. A felsőbb kategóriákban is befagyni látszanak a bérek, miközben a koronavírus jelentős elbocsátási hullámot is indukált: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője körében 15,8 százalékot ért el a kilépési arány, szemben a 2,8 százalékos belépési aránnyal – olvasható a Privátbankár oldalán.

Bár a foglalkoztatottak bére májusban 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azok még így is messze járnak az uniós átlagtól – olvasható a Népszavában.

A családi pótlék összege 12 éve változatlan, miközben sokat veszített az értékéből. Civil szervezetek és szociológusok a támogatás emelését szorgalmazzák, mivel a koronavírus-járvány következtében olyan középosztálybeli családokban is megjelent a nélkülözés, ahol az korábban nem volt probléma – olvasható a 168 óra írásában.

A szakszervezetek 10 százalékos alapbéremelést kértek, miközben a Magyar Posta Zrt. egyszeri fizetéskiegészítést ajánlott – olvasható a Népszavában.