A szakszervezetek levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, részletesen kifejtve, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a státusztörvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta a jogszabályt, mielőtt a levelet elküldhették volna neki.

Hamarosan az is meghatározó tényező lehet egy pedagógus bérének megállapításánál, hogy milyen tantárgyat tanít, illetve hogy munkaerőpiaci szempontból mennyire nehéz vagy könnyű betölteni az adott tanári álláshelyet – állítják a tanári szakszervezetek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény – ismertebb nevén státusztörvény – alapján, amit kedden szavazott meg a parlament.

Az államfő sem „tétlenkedett”: Novák Katalin már csütörtökön szentesítette is a jogszabályt az aláírásával és ki is hirdették a Magyar Közlönyben. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta, levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, amiben részletesen kifejtették, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a törvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta, mielőtt a levelet elküldhették volna neki.

A több mint 160 oldalas törvényhez a múlt héten egy 75 oldalas módosító csomagot is benyújtott az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, a keddi szavazás előtt az érdekképviseleteknek arra sem maradt idejük, hogy ezt részletesen elemezhessék. Pedig az elfogadott módosítások között több olyan található, amelyek nagyban befolyásolhatják a pedagógusok várható fizetését is. A havi illetményt a munkáltatók, így állami iskolák esetében a tankerületi központok határozhatják meg különböző szempontok alapján, amelyek két újabb ponttal egészültek ki a törvény végső változatában: az egyik a pedagógus által tanított tantárgyak száma, a másik “a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége”.

Elképzelhető, hogy egy fizika-kémia szakos tanár magasabb fizetést kaphat, mint egy ének vagy testnevelés szakos

Az érdekképviseletek úgy vélik, utóbbi több mindent jelenthet. Nagy Erzsébet szerint például azt, hogy a bérek meghatározásánál figyelembe veszik majd, ki milyen tantárgyat tanít. A legnagyobb hiány a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból van, így elképzelhető, hogy egy fizika-kémia szakos tanár magasabb fizetést kaphat, mint egy ének vagy testnevelés szakos, mert az ő helyére nehezebb találni szakképzett munkaerőt. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke úgy gondolja, ennél a szempontnál az is meghatározó lehet, hogy a pedagógusok hol, milyen térségben dolgoznak. Például egy gazdaságilag elmaradottabb régióban, ahol a versenyszféra bérei is alacsonyabbak, kevesebb pénzt kaphatnak a pedagógusok, mint például egy jobb helyzetben lévő térségben vagy éppen a fővárosban munkát vállaló kollégáik.

A kormány a pedagógusok teljesítményétől is függővé tenné a fizetések mértékét, a törvénnyel ehhez egy új, sávos bérrendszert vezetnek be, valamint kidolgozás alatt áll egy új teljesítményértékelő rendszer is. Például egy Pedagógus I. kategóriába tartozó tanár bére a törvény szerint bruttó 410 ezer forinttól bruttó 1 millió 65 ezer forintig terjedhet a teljesítménytől és a munkáltató által figyelembe vehető szempontoktól függően. A felső határ valóban imponálónak tűnhet, ám a szakszervezetek szerint elég kicsi az esélye, hogy valaki ennyit fog keresni. A törvényben ugyanis azt is meghatározták, a bérek megállapításánál szintén figyelembe kell venni, a munkáltatónál mennyi a „felelős gazdálkodás eredményeképp” rendelkezése álló forrásösszeg. Vagyis, ha egy tankerületnek nincs elég pénze a minimumnál jóval magasabb tanárbérekre, akkor nem is fognak annyit megállapítani.

Csak ősztől indul a teljesítményértékelés tesztje

A törvény arra is lehetőséget ad, hogy az illetménysáv alsó és felső határát kormányrendeletben határozzák meg. Nagy Erzsébet szerint ez arra szolgál, hogy ha változtatni akarnak a bérsávokon, ne kelljen mindig törvényt módosítani. Ugyanitt az is szerepel a törvényben, hogy a munkáltató a pedagógus havi illetményét a teljesítményértékelés eredményének figyelembevételével, de a rendeletben meghatározott illetménysáv alsó határára tekintet nélkül is meghatározhatja. A PDSZ ügyvivője és a PSZ elnöke, Totyik Tamás is úgy véli, ez nem jelent mást, mint azt, hogy a munkáltató a rendeletben meghatározott bérsáv alsó határánál is kevesebb pénzt ítélhet majd meg azoknak a pedagógusoknak, akiknek a teljesítményével nem elégedett. A munkáltatónak lehetősége lesz arra is, hogy a pedagógus havi illetményét közös megegyezés nélkül, egyoldalúan meghatározza, módosítsa.

A teljesítményértékelő rendszer bevezetésére ugyanakkor még várni kell. A Belügyminisztérium lapunk érdeklődésére azt közölte, idén ősztől indul a teljesítményértékelés országos, teljes körű tesztelése, hogy egy év átfogó tapasztalatszerzés előzze meg az élesben történő bevezetést. Vagyis a rendszert leghamarabb a 2024/2025-ös tanévtől vezethetik be “élesben”. Arra a kérdésünkre, addig hogyan változhat a pedagógusok fizetése az adott bérsávokon belül, nem kaptunk választ.

Több mint ötezren hagynák el a pályát

A státusztörvény keddi megszavazása óta meghaladta az ötezret azoknak a pedagógusoknak a száma, akik úgy nyilatkoztak az aHang platform online felmérésében, hogy a törvény hatályba lépése esetén megszüntetik jogviszonyukat. A közszféra állásportálján is emelkedésnek indult a megüresedett tanári álláshelyek betöltésére meghirdetett hirdetések száma: a “pedagógus” szóra rákeresve 1297 hirdetést dobott ki a rendszer csütörtökön, legutóbbi, hétfőn megjelent cikkünkben még 1154-ről írtunk. A “tanár” szóra keresve 1958 hirdetés jelent meg, a hét elején 1878 volt. Tanítói munkakör betöltésére 921 aktív hirdetés volt elérhető csütörtökön, ami mintegy 50-el több, mint néhány napja.

Forrás: Népszava