A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) országos fórumán értékelték az idei szezont az idegenforgalmi vállalkozások, egyöntetű véleményük alapján a Szép-kártyára nagy szüksége van a turizmusnak, de annak eredeti koncepciója szerint – közölte a kamara az MTI-vel.

Herczog László közgazdásznak, a Bajnai-kormány volt szociális és munkaügyi miniszterének nem tetszik az az ötlet, hogy 2027-re fokozatosan közelítsék a minimálbért a bérminimumhoz, addigra pedig a bérminimumot szüntessék meg. Szerinte problémás, hogy miközben szükség lenne szakképzett emberekre, megszüntetnék a szakképzettséghez kötött munkakörökben a minimálbérnél magasabb, kötelező legkisebb bért, a bérminimumot. Nem lát garanciát arra, hogy ezzel párhuzamosan 3–4 év alatt annyira megerősödnének a szakszervezetek, olyan arányban átszőnék a gazdaságot a kollektív szerződések és az ágazati bérmegállapodások, amelyekkel együtt valóban el lehetne engedni a bérminimum intézményét. A szakszervezeteket is megkérdeztük, miként látják a kérdést - olvasható a 24.hu írásában.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is részt vett a VKF mai ülésén, ahol jelezte, a kormánynak nincsen ellenvetése a minimálbér-emelésre vonatkozó javaslatot illetően.

Jövőre emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, és törvényként hatályos marad – időnként némi korrekcióval – a bankadó, a tranzakciós illeték és az energiaellátók jövedelemadója, a foglalkoztatók ekho-mentessége. Zöldadóként él tovább a légitársaságok extraprofit adója, és jön az adótanácsadók, adószakértők hatósági képzése. A sokszínű információhoz való hozzáférés érdekében 0 százalékos áfakulcs alá kerülnek a napilapok. Kiemeltük a legfontosabb tételeket a kormány 2024-es, keddel elfogadott adócsomagjából - írja az ado.hu.

– Egy héten legalább 38 tanórát tartok meg, és ez csak a tanítással eltöltött része a munkaidőmnek, emellett még ott van a felkészülés, dolgozatjavítás és más iskolai feladatok – nyilatkozta a Népszavának Péter, aki fő munkaviszonyban egy állami általános iskolában dolgozik idegennyelv-tanárként, emellett másodállásban egy gimnázium esti tagozatán is tanít hetente két-három alkalommal. (A cikkünkben megszólalók nevük mellőzését kérték, ezért még a keresztneveknél sem a valódit használjuk, hogy ne legyenek beazonosíthatóak). Felesége – akivel két kisgyermeket nevelnek – szintén pedagógusként dolgozik, és neki is kellett más munkát találnia a tanítás mellett, enélkül ugyanis már a hónap vége előtt elfogyna az a pénz, amit a főállásukkal keresnek.

Ritkán látott közös állásponton vannak a munkaadók és a szakszervezetek a minimálbér jelentős emelését illetően, ez volt a benyomásunk a Munkástanácsok által szervezett konferencián, ahol a kormány mellett mindkét oldal képviselője jelen volt. Ugyanakkor a szociális partnerek figyelmeztetnek is, a következő évek nagy problémája várhatóan a bértorlódás lesz. A Világgazdaság cikke.

Nem sikerült Az Orbán-kormánynak a 2022-es költségvetés teljesítése – ez derül ki a parlament előtt fekvő zárszámadási törvényből. Az ukrajnai háború teljesen keresztülhúzta a számításokat: a kabinet láthatóan arra készült, hogy az év elején a választásokra időzítve megnyomja a szavazatvásárló kiadásokat, majd az év második felében konszolidálja a költségvetést. Ebből csak a terv első fele teljesült, a választások előtt 2000-3000 milliárdnyi extra pénzt nyomtak a gazdaságba, a választás utáni konszolidáció viszont elmaradt.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint három év alatt 10 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el, ezért friss béremelési javaslattal álltak elő.

A kormány részvételével megkezdődnek a minimálbér-tárgyalások, egy négyéves bérmegállapodás alapelveiben egyezhetnek meg a szociális partnerek. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak megerősítette, hogy valósak a sajtóban megjelent részletek a körvonalazódó megállapodásról, bár azt megjegyezte, nem örül annak, hogy ezek kiszivárogtak.

Dr. Szabó Imre Szilárd elmondta a zajló minimálbér-tárgyalásokkal kapcsolatban, hogy az idei év adatai alapján semmilyen bérkövetelést nem lehet túlzónak vagy demagógnak minősíteni 2024. vonatkozásában, ugyanakkor egy komplex „stratégiai csomagról” lenne érdemes tárgyalnia a szociális partnereknek és a kormánynak. Azt szükséges első körben rögzíteni, hogy a minimálbér nem más, mint a felek szabad bérmegállapodásába történő külső beavatkozás az állam részéről, mégpedig abból a célból, hogy a munkabér legalább azt a minimális szintet elérje, amely a munkavállaló és családja megélhetését alapvető szinten biztosítja. Az EU minimálbér-irányelv szerint a minimálbér akkor tekinthető majd elegendőnek, ha biztosítja a tisztességes életszínvonalat, amelyet a tagállamoknak a háztartási cikkek és szolgáltatások kosara alapján kell meghatározniuk. Alternatívaként a minimálbért a bruttó mediánbér 60%-ában vagy a bruttó átlagbér 50%-ában is meghatározhatják.