Augusztustól nemcsak az élelmiszerek 15 százalékos akciózása, hanem a SZÉP-kártyát érintő kormányzati intézkedések is segítik a családokat és az infláció letörését. A kormány által nyújtott adókedvezménnyel a munkáltatók újabb 200 ezer forinttal tölthetik fel dolgozóik SZÉP-kártyáját, amelyet az év végéig élelmiszervásárlásra is fel lehet használni – közölte a tárca.

Félnek a magyarok, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell majd. Az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készített friss felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek összesen majdnem fele gondolja úgy, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatár után is dolgoznia kell majd, sokan pedig azon sem lepődnének meg, ha még 70 éves koruk után sem pihenhetnének.

Korábban azt ígérték a pedagógusoknak, hogy péntekig odaadják nekik elmaradt bérüket, de ez végül nem történt meg. Most azt az információt kapták, hogy jó esetben jövő hét csütörtökig érkezik meg a pénz a számlájukra.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt 2023 májusában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden.

Továbbra is magas, 25 százalékos éves inflációt érzékeltek a 19-29 évesek május elején, ez nem jelent lassulást a februárban mért éves szinthez képest. Nagytöbbségük, 72 százalék keres olcsóbb, akciós vagy saját márkás élelmiszereket. A fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás - írja a napi.hu.

Soron kívül tárgyaltak a minimálbér és a garantált minimálbér összegéről június végén a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány delegációi. A Napi.hu úgy tudja, hogy minden feltétel adott a magyar gazdaságban jelenleg ahhoz, hogy augusztusban, vagy szeptemberben tovább emelkedjenek a kötelező legkisebb bérek hazánkban. A bérek korrekciója számos szempontból is lényeges lehet és sok százezer ember életében jelent változást. Mekkora összegű lehet az emelés után a minimálbér és a garantált bérminimum.

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A lakás- és albérletárak megugrása miatt Európa-szerte és Magyarországon is széles tömegek számára vált problémává a lakhatás az elmúlt években. Az energiaválság és a klímaváltozás miatt egyaránt szükségessé váló energiahatékony felújítások a jelenlegi költségeken felüli feladatot jelentenek, amelyeket az alacsony megtakarításokkal rendelkező háztartások nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megengedni maguknak. A finanszírozási környezet megváltozása a megemelkedett kamatok miatt tovább nehezíti a lakhatási forrásokhoz való hozzáférést, miközben a háztartások pénzügyi mozgástere az infláció és az új megszorítási hullám miatt is csökken. A Mérce cikke.

A szakszervezetek levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, részletesen kifejtve, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a státusztörvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta a jogszabályt, mielőtt a levelet elküldhették volna neki.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke levélben fordult a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez (MGYOSZ), valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez (MASZSZ) annak érdekében, hogy az elképzelt minimálbér és a bérminimum emeléssel együtt járó esetleges közteher csökkentés ne a nyugdíjasok kárára történjen.