A társadalmi egyenlőtlenségek nőnek, az idős, 75 éven felüli korosztály duplán szenvedi meg a korábbi alacsony bérek és annak következményeként az alacsony nyugdíj „büntetését”, azaz a nyugdíjak teljes elértéktelenedésével szembesül. Pedig a közösségnek felelősséget kellene viselnie az idősek megélhetéséért – írja az Új Egyenlőség.

A magyarok szerint a lakosság 41 százaléka él szegénységben, a többség saját bevallása szerint hónapról hónapra él. Az elmúlt években a nagy többség szerint ráadásul nőtt vagy legalábbis nem csökkent a szegénység, és a lakosság harmada szerint erről a kormány tehet elsősorban – írja a Mérce.

 Magyarországon 2000 és 2017 között a fogyasztói árak átlagosan 98 százalékkal nőttek, ami az összes uniós tagországot figyelembe véve a harmadik legmagasabb növekedés volt az EU-ban – írja a Pénzcentrum.

A megkérdezettek alig hat százaléka jelölte meg takarékoskodási célként, hogy gyermekei, vagy unokái támogatására félretegyen – derül ki az OTP Bank 2017-es Öngondoskodási Indexének eredményeiből.

Nagyjából 20 ezerre becslik azoknak - elsősorban nőknek - a számát, akik rendszeresen járnak ki Ausztriába, Németországba és más nyugati országokba időseket gondozni. Számuk nagyságrendileg megegyezik a magyar egészségügyből hiányzó ápolónők számával. Az interneten rengeteg olyan álláshirdetést találni, ahol olyan embereket keresnek, akik vállalják, hogy a gondozott házában élve, a nap 24 órájában rendelkezésre állnak. Franciaországba, Párizs mellé is keresnek szakembert, a szállásért nem kell fizetni, a fizetés több mint 1600 euró – írja a Pénzcentrum.

A hivatalosan közzétett jövedelmi statisztikák (de különösen fölöttük való kormányzati örömködés) érzékelhetően sokaknál kiüti a biztosítékot. Azokhoz az adatokhoz, amelyekből világosan kiderülhet, hogy az elégedetlenség mennyire jogos, egyre nehezebb hozzáférni, de az Azénpénzem.hu így is megtalálta, mi lehet a jelenség mögött.

 Eddig azt hittük, hogy évente több milliárd eurót utalnak haza munkabérükből a külföldön dolgozó magyarok, egy most bemutatott friss tanulmány szerint viszont ennek csak a töredéke érkezik évente ebben a formában haza. Az érintettek többsége havi rendszerességgel támogatja itthon maradt családját, viszont a megkérdezettek kétharmada fizetésének legfeljebb a tizedét utalja haza – írja a Portfolio.

Jelentősen emelné a minimálbér és a garantált bérminimum összegét a LIGA Szakszervezetek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége is béremelést sürget, igaz, szerényebb mértékűt. A bértárgyalások idén november elején kezdődnek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán

 Az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló garanciarendszer felállítását szorgalmazza az MNB az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészség- és önsegélyező pénztárak esetében - hangzott el az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) mai konferenciáján. A felügyelet a koncentrálódó szektor felügyeletét is szigorítaná, valamint egy új költségmutatót is bevezetne, ami a termékek transzparenciáját javítaná az ügyfelek számára. Windisch László, az MNB alelnöke emellett kritizálta a pénztárakat, amiért magas az állampapír-kitettségük, holott fontos szerepük lehetne a magyar tőzsdefejlesztésben és vállalatfinanszírozásban is. Végül figyelmeztetett: a várható tagdíjbevétel-csökkenés miatt stabilitási problémák merülhetnek fel egyes pénztáraknál. – olvasható a Portfolio oldalán.

A szerveződés kivédéséről szóló oktatóvideót küldött középvezetőinek az Amazon: az instrukciók között rábeszélés és kémkedés is szerepel – írja a Népszava.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ