A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított minimálbér összege 2020. január 1-jén – 8 százalékos növekedéssel – 161 ezer forintra emelkedett, míg a garantált bérminimum havi összege 216 ezer forintra nőtt – írja a Piac és Profit.

A budapesti és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagfizetés között például 207 ezer forint a különbség – írja a Népszava.

Magyarországon a tavalyi évben valamivel több, mint 11 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, ám a nemzetgazdasági ágak szempontjából nagyon vegyes a kép, azaz nem egyformán részesültünk belőle. Talán senki számára sem meglepő, hogy legkevésbé az oktatásban dolgozóknak nőtt a fizetésük, sőt, ha figyelembe vesszük az infláció mértékét, akkor sokaknak gyakorlatilag csökkent a havi bevételük. A Pénzcentrum most összegyűjtötte, kik a legnagyobb nyertesei, vagy éppen vesztesei a tavalyi évnek.

Majdnem kilenc évi átlagfizetésből jön ki egy átlagos árú budapesti lakás.

A képviselők sem maradnak ki a szokásos éves béremelésből, juttatásuk azonban csak márciustól emelkedik, hogy annak mértéke igazodni tudjon a nemzetgazdasági folyamatokhoz – írja a Privátbankár.

Tíz vizsgált európai országban a felnőtt lakosság csaknem felének nincs önálló nyugdíjmegtakarítása, Magyarországon az átlagnál rosszabb a helyzet – derült ki egy friss európai felmérésből, amelyben a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) is részt vett.

És 2020-ban tovább nyílhat az olló, bár a koronavírus miatt visszafogottabb lehet a bérnövekedés, mint amiről tárgyaltak eddig a cégek – írja az mfor.hu.

Aláírták kedden a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. fizikai dolgozóinak egységes 10 százalékos alapbérfejlesztéséről szóló megállapodást – írja az MTI.

Az állam újraelosztó szerepe a legtöbb európai országban csökkentette a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséget az elmúlt 10 évben, Magyarországon ezzel szemben kiugró mértékben növelte azt. A mutató romlásáért főleg az egykulcsos személyi jövedelemadó és a rekordmagas áfa tehető felelőssé. Öröm az ürömben, hogy még ezzel együtt sem kiugró a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség Magyarországon – írja a Portfolio.

Szociális támogatások, idősgondozás, bérkiegészítés az oktatásban és az egészségügyben – a választási krumpliosztás logikáján túl is van feladatuk a helyhatóságoknak. A fapados segítség is jól tud jönni ott, ahol alig van forrás – olvasható a Népszavában.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ