Aláírásgyűjtést indított az otthoni betegápolás munkaként való elismeréséért a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület. Azt szeretnék elérni, hogy az a 12 ezer ember, aki otthon gondozza súlyosan beteg hozzátartozóját havonta legalább minimálbért kapjon. A jelenlegi, havi 52 ezer forintos támogatás ugyanis sokszor a beteg gyógyszereire sem elég.

 

Az a legnagyobb baj, hogy az elszegényedett vidékeken a gyerekek jó része már nem akar közmunkásnál több lenni – állítja Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ricse polgármestere a Népszavában.

Havonta húszezer forint körüli pluszösszeg maradna az átlagos keresetet hazavivő munkavállalók zsebében, ha a kormány 9 százalékra mérsékelné a személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsát. Szakértők szerint a sok százmilliárdra rúgó adócsökkentést akár több lépésben, néhány évre szóló teherenyhítési program keretében is megvalósíthatná a kormány, a költségvetésben ekkor kisebb kiesést kellene pótolni. Jelenleg az valószínű, hogy jövőre nem az szja, hanem bizonyos árucikkek, szolgáltatások áfája csökken majd – írja a Magyar Idők.

Nem könnyű ma Magyarországon annak, aki a súlyosan sérült gyerekét, vagy idős hozzátartozóját ápolja otthon. Munkát így ugyanis szinte lehetetlen találni, hiszen tulajdonképpen minden nap 24 órás műszakban dolgoznak, éjjel-nappal szükség lehet rájuk. Mindezért mindössze havi nettó 52 800 forintos ápolási díjat kapnak, ha pedig egy szülő magára marad súlyosan beteg gyermekével, a kiemelt családi pótlékkal együtt havi 76 100 forintból kell megélniük. A Friedrich-Ebert-Stiftung alapítvány, a Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete közös konferenciáján arról volt szó, mi lehetne a megoldás, és hogy miért is hatalmas probléma, hogy az otthoni ápolás nem számít munkának – írja a Pénzcentrum.

Tisztul a kép a külföldi kiküldetésben dolgozó magyarokra vonatkozó szabályozás kapcsán, de például a közúti fuvarozók szerint a közúti szállítást nem lenne szabad kiküldetésnek minősíteni, az ÉVOSZ elnöke pedig arra mutatott rá, hogy a külföldi építőiparban dolgozó magyarok kétharmada nem is kiküldött, hanem egyéni munkavállaló – írja a Világgazdaság.

Még mindig a hazai adóék a legnagyobb a térségben, amely nem feltétlenül jó a munkáltatóknak. Viszont egyáltalán nem unorthodox a magyar adózási út: szinte mindenhol csökkentek a jövedelem típúsú adók, míg magasak a forgalmi adók. A befektetőknek vonzó lehetne egy újabb járulékcsökkentés, mert az eddigi inkább szükséges volt. A hazai adózási rendszerben érezhető egy fontos változás: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal enyhülése, és ügyfélbarátabb berendezkedése kissé rontotta az adózási morált - derült ki a Mazars nemzetközi könyvizsgálócég csütörtöki sajtóeseményén.

Egy átlagos magyar ember 82,9 ezer forintot költött el havonta 2017-ben, ami reálértéken 5,1%-kal több, mint a 2016-os érték. Főleg rezsire és ételre költünk, de minden területen (szórakozás, alkohol, oktatás, egészségügy) többet költünk, mint tavalyelőtt és javul a lakosság okostelefonokkal és számítógépekkel való felszereltsége is – írja a Portfolio.

2019-ben az egészségügy korszerűsítése és a nyugdíjasok helyzetének javítása mellett a Modern Falvak elindítása lesz a legfontosabb feladat, amihez költségvetési források kellenek. Mindenkit megnyugtatott, hogy összességében az önkormányzatok gazdálkodása stabil, több pénzhez jutnak egy évben, mint amennyit elköltenek, már 2016 végén 670 milliárd forintnyi lekötött betét volt a nevükön – olvasható a Népszava oldalán.

Már 15-20 ezer nyugdíjast foglalkoztatnak szövetkezeteken keresztül Magyarországon. De egyelőre kevés munkáltató érdeklődik a rendszer iránt, az államnak is lépnie kell: megnyitni az egészségügyet és az iskolákat is az idős dolgozók előtt – írja a napi.hu.

 Nemcsak a felnevelt gyermekek számát, de az általuk a társadalom számára hajtott hasznot is figyelembe kellene venni a nyugdíjrendszer elengedhetetlen átalakításakor. Az új rendszer szerint a munkanyugdíjon felül a felnevelt gyerekek számától függő másik nyugdíjrész is járna, a változtatás pedig nem igazságtalanságot eredményezne, hanem éppen azt szüntetné meg – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Botos Katalin közgazdász, a Népesedési Kerekasztal nyugdíjszakértője.

Eseménynaptár

loader
Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció