Még a világ legfejlettebb országaiban is jelentős egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg: a társadalom alsó 40 százaléka jellemzően a jövedelmek jóval kisebb részével rendelkezik, mint amekkorát a számaránya indokolttá tenne. Ez a - egyébként egyáltalán nem kicsi - réteg például még Németországban is csak a jövedelmek 21,7 százalékát tudhatta a magáénak 2016-ban, de Magyarországon sem jobb a helyzet – írja a Pénzcentrum.

Az elvégzett munka mennyisége alapján indokolt lehetne a jelenleginél kétszer nagyobb bérezés is.

Kétszer annyi fizetésért inkább a szomszédos Romániában vállalnak munkát a határ menti településeken élők. Olyan is akad, hogy egy tehetősebb magyar gazda romániai birtokán dolgoznak – írja a HVG.

A kiskereskedelemben dolgozók létszáma nem emelkedik a 14 százalékos éves béremelés ellenére sem, habár év közben is csúsznak felfelé a bérek. Ennek oka pedig az, hogy egymástól csábítják el a kereskedők a dolgozókat. Nyáron már csak a diákmunka tartja össze a kiskereskedelmet – írja a Pénzcentrum.

Országszerte keresnek embereket töltőállomás kezelő - shop eladó munkakörbe. Kíváncsiak voltunk, mégis milyen követeleményeknek kell megfelelniük a jelentkezőknek és mennyi fizetést remélhet az, aki esetleg munkát vállalna valamelyik Mol benzinkúton – írja a Pénzcentrum.

Az eddigi legmagasabb szintre ért az Ausztriában dolgozó magyarok száma, egyik országból sem jött ennyi új alkalmazott júniusban. Ennek nagy része azonban szezonális munkaerő, esetleg ingázó lehet, más területekről egyenletesebben érkeznek az emberek. Főleg Romániából és Ázsiából. A legtöbb ingázó nem akar felhagyni ezzel – írja a Privátbankár.

A Magyar Nemzeti Bank egészségügyi javaslatai között szerepel többek között az egészségügyi dolgozók átlátható bérezési rendszerének kialakítása – írja a Világgazdaság.

A demográfiai trendek alapján bizonyosan állítható, hogy a fejlett országokban megállíthatatlanul növekszik az időskorú népesség aránya[1]. Az „elöregedő társadalmak” (ageing societies) számos gazdasági, szociális, politikai és kulturális kérdést vetnek fel, amelyekre sürgősen megnyugtató válaszokat kell találnunk a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságától kezdve az időskori életminőség megőrzésén keresztül az időskorú népesség politikai aktivitásának (és súlyának) növekedéséig bezárólag – írja a Mérce.

Minden harmadik magyar családnak van a megfizethetőséggel kapcsolatos lakhatási problémája, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából, melyből arra is fény derül, hogy meglepő módon a legnagyobb gondok nem a lakótelepeken élőket sújtják – olvasható a HVG-ben.

Bár volt rá esély, mégsem marad meg a kedvezményes adózás az öngondoskodást célzó cafeteriaelemek esetében. Ezt Gulyás Gergely miniszter árulta el kérdésünkre a mai Kormányinfón.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció