Több kisebb változást is bejelentett a családügyi miniszter mai sajtótájékoztatóján a CSOK-kal, a babaváró hitellel és az otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, de lesz egy nagyobb horderejű változás is: a 0%-os CSOK-hitel őszi bevezetése, amelyet azok tudnak igénybe venni, akik a CSOK mellett felveszik az MNB által októberben indítandó, legfeljebb 2,5%-os kamatozású zöld lakáshitelt is. Számításunk szerint havi 10-20 ezer forintot spórolhatnak az energiahatékony új lakásba költöző családok a már létező 3%-os CSOK-hitelhez képest.

 Az előző negyedévhez képest 2,7 százalékkal, tavalyi második negyedhez mérten pedig 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék – közölte a KSH. Így a magyar GDP már magasabb, mind a válság előtt volt. A kormány tehát nyugodt szívvel folytathatja a gazdaság „újraindítását”, pontosabban a választási költekezést – olvasható a Népszava cikkében.

Csak a GDP egy szintjéig engedi növelni a jogszabály a nyugdíjprémiumot. Idén előállhat az a helyzet, hogy elérjük ezt a szintet – olvasható az mfor.hu-n.

Hamarosan indul a tanév, egyelőre jelenléti oktatással, a boltokban pedig egyre több család válogat a füzetek és az íróeszközök között. Megnéztük, mennyibe kerül 2021-ben a tanévkezdés. A HVG írása.

Alkotmánybírósághoz fordult az Utcajogász Egyesület az öregségi nyugdíjminimum összegének emelése érdekében. A szervezet szerint az öregségi nyugdíj legkisebb havi összege nem biztosítja a havi megélhetést. A KSH adatai alapján 2020-ban reálértéken 40 221,5 forint felelne meg a 2008-ban megállapított 28500 forintnak - írja a hirklikk.hu.

Az átlagos életszínvonal biztosításához fejenként 136 ezer forintot tartottak elegendőnek a magyarok tavaly, 4,5 százalékkal többet, mint a járvány előtt. A KSH szerint a fogyasztás 2,5 százalékkal visszaesett tavaly Magyarországon a koronavírus miatt - hangzott el az RTL Híradóban.

A magas infláció és a forintgyengülés miatt az év eleji emelés lenullázódott, sőt. Novemberre lehet új megállapodás – írja a Népszava.

Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni. Az Eduline cikke.

A Magyar Turisztikai Ügynökség összefoglalója szerint júliusban tavalyhoz képest 36 százalékkal több, összesen 28,6 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra – írja a Népszava.

Mérséklődni látszik a rekordinfláció: a májusi 5,1 és a júniusi 5,3 százalékos éves drágulás után júliusban már 4,6 százalékot mért a KSH. Érződik-e viszont ez a visszaesés a boltban a kasszáknál? Vagy pont úgy érezhetjük, még többet fizetünk? Az élelmiszerinflációban tavasszal visszaesés mutatkozott, azonban júniusban ismét valamivel többet kellett fizetni a kasszáknál. A Pénzcentrum több mint egy éve vizsgálja, hogy három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Mutatjuk, júliusban mennyivel többet kellett fizetniük a kasszáknál.