Mintha befagytak volna a legkeletibb megyében regisztrált átlagos nettó bérek: hiába ugyanis a növekedés, a legfrissebb adatok szerint az továbbra is a 10 évvel ezelőtti fővárosi szinten stagnál. Az mfor.hu írása.

A minimálbér vízválasztó lehet a részmunkaidősök nyugdíjszámításnál a DAS Jogszerviz szakértője szerint.

Az utasforgalom csökkenése miatt a Szegedi Közlekedési Társaság munkatársai felét nem tudja teljes munkaidőben foglalkoztatni, a kormány bértámogatását kéri. Költségeit azzal is próbálja faragni az önkormányzati társaság, hogy dolgozók juttatásait átmenetileg felezi, kifizetéseket csúsztat, de ez se kompenzálja a havi 100 milliós bevételkiesést – írja a Magyra Narancs.

Havi 170 ezer forintot visz haza egy kezdő sürgősségi orvos, így nem több az órabére, mint egy gyorsétteremben dolgozónak, a szakorvos is kevesebbet keres, mint egy szakmunkás - mondta az RTL Klub Híradójának a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, Álmos Péter. Arról is beszélt, a jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma a béremelésnek, amiről a járvány előtt már tárgyaltak a kormánnyal. A MOK attól tart, ha a kormány nem emeli a béreket, még több orvos hagyhatja el az országot vagy a pályát.

„A magyar emberek egészségének védelmét nem lehet tovább – a gyorséttermi dolgozókéval megegyező 900 forintos orvosi és a szakmunkásokétól is elmaradó – 1700 forintos szakorvosi nettó órabérre építeni” – hangsúlyozta Kincses Gyula. A Népszava cikke.

Több mint 92 milliárd forintból 160 ezer egészségügyi dolgozó kap egyszeri juttatást a kormánytól – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Életközelben című videosorozat első részében. A frontvonalban teljesítő egészségügyi dolgozók, az egész ország számára biztosítottak védelmet a koronavírus-járvány alatt. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a járvány idején megmutatkoztak az ellátórendszer gyenge pontjai, melyek korrigálására egy hosszú távú tervet dolgoznak ki. A Magyar Nemzet írása.

Révész Máriusz szerint ez a legbiztonságosabb táborozási forma - olvasható a Magyar Narancsban.

Majdnem egymillió háztartásban rajtol a jövő héten Spanyolországban a rászorulóknak szánt alapjövedelem. Itthon még a gondolatkísérlet is távoli, a kormány inkább az ódivatú munkafogalommal vigasztalja az állás nélkül maradt százezreket – olvasható a Népszavában.

A kormány benyújtotta a 13. havi nyugdíj jövő évtől kezdődő visszavezetéséről szóló törvényjavaslatot. A dokumentumból kiderül, hogy csak azok válnak jogosulttá erre, akik már idén nyugdíjba vonultak. Akik tehát jövő januártól, vagy később mennek nyugdíjba, egy évet várniuk kell. Az mfor.hu írása.

Orbán Viktornak és kormányának a magyar családok a legfontosabbak. Erre való hivatkozással kapnak például extra támogatásokat az egyházak, de érdekes módon a gyerekeknek alig-alig csorog le valami az eltapsolt költségvetési milliárdokból. Ami jut, az az úgynevezett családi adókedvezmény, ami nem túl logikus módon általában a jobban kereső apáknál csapódik le, akik ideális esetben azt a gyereknevelésre fordítják. Nem ideális esetben egészen másra költik el a pénzt. A Mérce írása.

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ