Továbbra is magas, 25 százalékos éves inflációt érzékeltek a 19-29 évesek május elején, ez nem jelent lassulást a februárban mért éves szinthez képest. Nagytöbbségük, 72 százalék keres olcsóbb, akciós vagy saját márkás élelmiszereket. A fiatalok többsége nem számít arra, hogy az év végére enyhülne az inflációs nyomás - írja a napi.hu.
Soron kívül tárgyaltak a minimálbér és a garantált minimálbér összegéről június végén a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány delegációi. A Napi.hu úgy tudja, hogy minden feltétel adott a magyar gazdaságban jelenleg ahhoz, hogy augusztusban, vagy szeptemberben tovább emelkedjenek a kötelező legkisebb bérek hazánkban. A bérek korrekciója számos szempontból is lényeges lehet és sok százezer ember életében jelent változást. Mekkora összegű lehet az emelés után a minimálbér és a garantált bérminimum.
Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A lakás- és albérletárak megugrása miatt Európa-szerte és Magyarországon is széles tömegek számára vált problémává a lakhatás az elmúlt években. Az energiaválság és a klímaváltozás miatt egyaránt szükségessé váló energiahatékony felújítások a jelenlegi költségeken felüli feladatot jelentenek, amelyeket az alacsony megtakarításokkal rendelkező háztartások nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megengedni maguknak. A finanszírozási környezet megváltozása a megemelkedett kamatok miatt tovább nehezíti a lakhatási forrásokhoz való hozzáférést, miközben a háztartások pénzügyi mozgástere az infláció és az új megszorítási hullám miatt is csökken. A Mérce cikke.
A szakszervezetek levelet akartak küldeni a köztársasági elnöknek, részletesen kifejtve, milyen problémás részek miatt kellene visszaküldenie az Országgyűlésnek a státusztörvényt, de Novák Katalin azt még azelőtt aláírta a jogszabályt, mielőtt a levelet elküldhették volna neki.
Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke levélben fordult a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségéhez (MGYOSZ), valamint a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez (MASZSZ) annak érdekében, hogy az elképzelt minimálbér és a bérminimum emeléssel együtt járó esetleges közteher csökkentés ne a nyugdíjasok kárára történjen.
A lakástulajdon támogatott hitelekkel való segítése az elmúlt fél évszázadban immár harmadszor bizonyul rossz stratégiának. Könnyen válhat finanszírozhatatlanná az államkasszának – főként válsághelyzetben. Erről beszélt nekünk Czirfusz Márton, a Periféria Központ alapító munkatársa a csok részleges megszüntetése kapcsán.
Éles kritikát fogalmazott meg a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ) arról a törvényjavaslatról, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be a parlamentnek. „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” szóló T/4243. számú törvényjavaslat a szakszervezet szerint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretével, illetve az Európai Bizottság ajánlásával szemben társadalmi egyeztetés nélkül, az ágazati jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettséget is figyelmen kívül hagyva olyan sarkalatos kérdésekben indítványoz változtatást, mint a NAV bérrendszerének megváltoztatása.
A legalacsonyabb keresetűek fogyasztói kosarát lényegesen magasabb inflációs emelkedés érintette, mint az éves átlagosan várt érték – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.
Béremelés helyett egyszeri bérkompenzációt kaptak a Pécsi Tudományegyetem (PTE) alacsony keresetű munkavállalói. A szakszervezet 25 százalékos, inflációkövető fizetésemelést akart, amire az egyetem most nemet mondott, mert állításuk szerint nincs rá fedezet. A pénzhiány miatt az intézmény vezetése a kormányra mutogat, mondván, hogy hat hónapja nem kötnek velük finanszírozási szerződést - hangzott el az ATV Híradójában.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu