A nyáron elfogadott, 2019-re vonatkozó adótörvény-csomaggal a munkáltatóknak új keretek között kell tervezniük a béren kívüli juttatásokat Magyarországon. Vajon milyen változásokat hoz ez a cégeknél? Csökkenhet a cafetériára fordított keret a gazdaságban? Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket. Ez azt jelenti, hogy legalább részben, de többen egészben megtartanák őket, és többen nyilatkoztak úgy, hogy akár növelnék is az idei juttatási szintet. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben egyre több munkaadó látja be, hogy adókedvezmény nélkül is van létjogosultsága a béren kívüli juttatásoknak – olvasható a Portfolio cikkében.

Miért nem megy el dolgozni? Miért nem adja intézetbe? Nem egyszer szegezhették már ezeket a kérdéseket a hozzátartozóikat otthon ápolóknak, ha nem épp a közvetlen környezetükből, akkor egy-egy otthonápolásról szóló cikk kommentszekciójában biztosan találkoztak már értetlenkedőkkel. Összeszedtük ezeket a kérdéseket, és összegeztük a válaszokat is – írja a Mérce.

A dolgozók megtartása érdekében akkor is biztosítaniuk kell a kereskedelmi láncoknak a 15-20 ezer forintos bérelőnyt, ha a garantált bérminimum jövőre 202 ezer forintra emelkedik – írja a Világgazdaság.

Budapest és Győr-Moson-Sopron megye húzta fel az országos átlagot, amikor az átlagkeresetet kiszámolják – derül ki a KSH Fókuszban a megyék kiadványából. Hiába volt 215 ezer forint az országban a nettó átlagkereset az idei első félévben, ezen a két helyen kívül egyetlen megye sem volt, amely elérte volna az átlagot.

Szeptember elején a Népszava arról írt, hogy egy belügyminisztériumi tervezet szerint úgy módosítanák a szociális törvényt, hogy a szociális segély odaítélésekor a közmunkásként szerzett bér összegét számolják bele a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelmébe, amely azt jelentené, hogy alig maradna olyan család, ahol a nem dolgozó felnőtt jogosult lesz a segélyre – írja a HVG.

 Május óta három alkalommal érdeklődtünk a Magyar Államkincstárnál, hogy megtudjuk, hogyan alakultak idén a nyugdíjkifizetések, mennyit kap átlagosan az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött idős ember, illetve mennyi jutott az egyéb járandóságokból az érintetteknek. Ezek az információk korábban elérhetők voltak a nyugdíjbiztosító honlapján, azokat negyedévente közzétették, ám mióta a kifizetésekkel kapcsolatos járulékos adminisztratív ügyeket átvette a kincstár, megszűnt az adatszolgáltatás – írja az mfor.hu.

 A nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség több dologra is hatással van, így annak 2019-es változása is több kérdést érint – írja az ado.hu.

Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük – írja a 24.hu.

Rétvári Bence államtitkár a Parlamentben óhatatlanul emlékeztetett arra, mi a különbség az ellenzékben megtett ígéretek és a kormányzati megvalósításuk között – írja a HVG.

Rendőrségi szakszervezetek szerint jó esély van arra, hogy nem szűnik meg a túlóra pénzbeli megváltásának lehetősége, hanem 2022-ig meghosszabbítják a jelenlegi szabályokat – írja a napi.hu.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ