Hosszas tárgyalásokat követően 2022. januártól emelkedtek a bérek és a 25 év alattiak számára is bevezették az SZJA-mentességet. Érdekelt minket, hogyan érinti a vidéki foglalkoztatást a bevezetett változások, emiatt megkerestük a Magyar Szakszervezeti Szövetséget, ahol Székely Tamás alelnök válaszolt a hellovidek.hu kérdéseire.

Nem sikerült megegyezni a kormánnyal, ezért lesz tanársztrájk március 16-án - ezt a pedagógus szakszervezetek közölték. Közben 48 tanár nem vette fel szerdán a munkát a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban, így tiltakozva a tanárokra vonatkozó sztrájkrendelet ellen - hangzott ez az RTL Klub Híradójában.

Ha nem csak az infláció mértékével, hanem az infláció és a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedésének vegyes indexével nőttek volna a nyugdíjak, akkor az átlagnyugdíj nem 161 ezer forint, hanem több mint 200 ezer forint lehetne 2022-ben - kalkulál Farkas András nyugdíjszakértő.

 

„Számos bérjegyzéket láttam az elmúlt napokban, és van köztük olyan, amiből az látszik, hogy a jól képzett kolléga mindössze 7,6 százalékos béremelést kap. Ez az egyharmada a beígért 21 százaléknak. Ezt azok érzik meg a pénztárcájukon, és azok lelke sérül, akik évek óta a frontvonalban dolgoznak” – mondta a Magyar Narancsnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Az egészségügyi szakdolgozók bére idén január elsejével hivatalosan 21 százalékkal emelkedett. A probléma az, hogy ez a növekedés nem mindenkit érint egyformán; az intézmények nem kezelik egységesen a béremelést, ami újabb feszültségekhez és a rossz hangulat fokozódásához vezet.

A rossz lakhatási körülmények között élő kiskorúak aránya 2010 óta 19-ről 27 százalékra emelkedett – írja a Népszava.

Most úgy látszik, hogy jól járnak azok, akik 2022-ben igényelnek öregségi nyugdíjat, ugyanis idén várhatóan 8,6 százalékkal magasabbak lesznek a nyugdíj-megállapításnál alkalmazandó valorizációs szorzók.

 

A rendvédelemben hivatásos jogviszonyban állók számlájára február 10-én átutalták a „fegyverpénzt” – áll a Belügyminisztérium közleményében. „A hivatásos szolgálatot ellátók a közrend és közbiztonság, a határok védelme, és az új koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében végzett munkáját ismeri el ezzel a kormány.” A HVG cikke.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította – egyetlen kivételével. Az ügy a Kúrián folytatódik tovább.

Sok esetben az előírt béremeléseket úgy kénytelenek kigazdálkodni a kórházak, hogy a szakdolgozók bérpótlékait csökkentik. A Népszava cikke.

A tárca bruttó 500-700 ezer forintos átlagkeresetről ír, a szakszervezet szerint egy ápolónak nincs ilyen alapfizetése. Ráadásul szerintük több kórház úgy gazdálkodja ki a fizetésemelést, hogy közben csökkentik a szakdolgozók bérpótlékait.