Szerdán délelőtt ülnek asztalhoz a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) képviselői, hogy egy esetleges évközi minimálbér-korrekcióról tárgyaljanak egymással. Bár korábban mi is beszámoltunk arról, hogy eredetileg július végén lett volna aktuális a munkáltatói, a munkavállalói és a kormányoldal egyeztetése ,a kabinet akkor arra hivatkozott, hogy csak augusztus végére állnak majd rendelkezésre friss és hiteles adatok, azok nélkül pedig csak megalapozatlan vitákat lehetne folytatni, de tárgyalni érdemben nem. A Mérce cikke.

Ezzel együtt Zlati Róbert, a munkavállalói oldalon helyet foglaló Magyar szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke hétfőn arról tájékoztatta a Mércét, hogy szerdán úgy ülnek majd le a felek tárgyalni, hogy a meghívóhoz csatolt kormányzati anyag nem tartalmazza az idei éves átlagos inflációval kapcsolatos kormányzati várakozásokat – ellenben az elmúlt 13 év kormányzati eredményei és a mai bérek nominális összehasonlítása a 2010-es(!) fizetésekkel jóval nagyobb hangsúllyal szerepelnek benne – noha ez lenne az egyik olyan mutató, amely a bruttó hazai termék mellett alapjaiban befolyásolja a tárgyalások menetét. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy hivatalosnak kevéssé mondható fórumon, a múlt héten tartott Tranzit fesztiválon 17,5 – 17,7 százalék közé lőtte be szóban a hivatalos éves átlagos inflációs várakozásokat. Ennek azért van jelentősége, mert a VKF-résztvevők megállapodása januárban úgy szólt, hogy ha a féléves aktuális prognózis alapján az éves várható infláció a 18 százalékot (azaz épp csak a Nagy Márton által saccolt értéket) meghaladja, akkor újra tárgyalóasztalhoz ülnek, és megbeszélik, mit lehet, illetve mit kellene tenni a bérek reálértékének megőrzése érdekében.

Ettől még azonban Zlati Róbert szerint nincsen rendjén az, ha a minimálbéren foglalkoztatottak – akik az átlagkeresetűeknél sokkal inkább megérzik az infláció hatásait –  így is reálbércsökkenést szenvednek el, hiszen 16 százalékkal emelkedett idén januárban a minimálbér.

Lesz mit elosztani?

Mint ahogyan arról ugyancsak beszámoltunk korábban,  a munkáltatói oldal azzal a szóbeli kikötéssel állt fel a decemberi, rendes éves minimálbér-tárgyalástól, hogy akkor lehet majd évközben minimálbér-emelésről beszélni, „ha lesz mit elosztani”, azaz a megtermelt bruttó hazai termék elkezd növekvő tendenciát mutatni. A friss GDP-adatok azonban nem ebbe az irányba mutatnak: míg az OECD tagjainak többsége lassú GDP-növekedést produkált 2023 második negyedévében, hazánkban már a negyedik egymást követő negyedévben csökkent a bruttó hazai termék (ezúttal 0,3 százalékkal). 

A friss GDP-adat Zlati Róbert szerint alapvetően befolyásolja a szerdai egyeztetést és a szakszervezetek alkupozícióját, hiszen a munkáltatói oldal– a saját feltételei szerint –joggal mondhatja azt, hogy abban az esetben tudnak bért emelni, ha ezt „megtermeltük”. 

A kormány „mindent megtesz”

Az elmúlt héten a kormány képviselői több fórumon is megszólaltak a bérhelyezettel kapcsolatban, összességében ugyancsak nem túl biztató képest festve az évközi béremelésben reménykedő alacsonyabb keresetű munkavállalók számára. 

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány „mindent megtesz” annak érdekében, hogy idén is összességében reálbér-emelkedés legyen.

”Tehát azért dolgozunk – ebbe minden eszközt bele kell érteni, például a SZÉP-kártya 200 ezer forinttal bővíthetőségét is – hogy a legalább 15 százalékos éves átlagos infláció ellenére is nagyobb mértékben nőjön az emberek jövedelme, mint amilyen értékvesztést a forint kénytelen elszenvedni” – mondta a miniszter, azonban az ATV újságírójának arra vonatkozó kérdésre, hogy ez konkrét béremelést jelent-e az év második felére nézve, Gulyás határozottan azzal felelt: 

„Január 1-jén lesznek béremelések, de számtalan olyan intézkedést tett a kormány, amely akár évközbeni béremelkedéseket is jelenthet”

Zlati Róbert a kafetériakeret Gulyás által felhozott bővítésével együtt is csekélynek látja a kormány reálbéremelés irányába tett erőfeszítéseit. Bár a szakszervezeti vezető szerint az említett SZÉP-kártyás megoldás elvben valóban kedvező lehetőség és komoly segítség lenne, a fő baj szerinte ezzel a lépéssel az, hogy ehhez is a vállalatoknak kell előteremtenie a forrást. 

„Talán olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket kellett volna tenni, amelyek nem azt eredményezik, hogy a magyar munkavállalókat az átlagos európai infláció háromszorosa sújtja, és a GDP harmadik negyedéve mutat negatív értéket” – véli Zlati Róbert.

A MASZSZ elnöke arra a múlt heti adatra is felhívta a figyelmet, hogy idén májusban a bruttó átlagbér 17,9, a nettó pedig 17,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, azaz az átlagos bérek növekedése meghaladta 2023. évi minimálbér-emelést.

„Akkor megint miért a minimálbéreseken akarunk spórolni, amikor átlagosan az övékénél nagyobb béremelést végre tudtak hajtani? Miért nem lehet feljebb nyomni a minimálbéreket? Miért van az, hogy míg Magyarországon a vezetők feleannyi bért kapnak, mint nyugat-európai társaik, a fizikai munkások már csak a negyedét keresik meg, mint a hasonló munkakörben dolgozó nyugat-európai kollégáik?”

– érvelt Zlati lapunknak amellett, hogy mindenképpen szükség lenne a legkisebb fizetések évközi emelésére.

A miniszterelnök munkanélküliséggel riogatott

Nemcsak Gulyás Gergely, hanem maga a  miniszterelnök is megszólalt a béremelés kérdésében, méghozzá pénteki, szokásos interjújában az állami rádióban.   

Orbán Viktor szerint „a béremeléseknél a munkaadóknak és a munkavállalóknak meg kell állapodniuk egymással, mert ha a béremelést rosszul ütemezik, az munkanélküliséget tud okozni. Ezért helyes dolog, amit a polgári kormány csinál, hogy mi segítjük a munkaadók és a munkavállalók tárgyalását, megállapodását, és ha csak valami nagy gikszer nincs, akkor nem avatkozunk be, hanem elfogadjuk az ő megállapodásukat.”

Zlati Róbert szerint viszont azt figyelembe véve, hogy a cégek profitja Magyarországon nőtt leginkább az elmúlt időszakban, nem áll meg a miniszterelnök érvelése. A MASZSZ elnöke nem tart attól, hogy ma Magyarországon ilyen helyzetbe kerülnének a cégek egy évközi minimálbér-korrekció miatt. 

„A VKF szereplőinek természetesen van abban felelőssége, hogy egy leépítési hullámot megelőzzenek, de miután – sajnos – néhány ezer forintnyi emelésről beszélünk, elképzelhetetlennek tartom, hogy emiatt munkahelyek szűnnének meg. Ha százezreket várunk külföldről, hogy elvégezzék azt a munkát, amire Magyarországon már nincs magyar kétkezi munkás, akkor nem gondolom, hogy ez egy valós veszély lehet” – értékelt  a szakszervezeti vezető.

Ugyanitt a 24.hu cikke is arra mutatott még júniusban, hogy a 4,7 millió foglalkoztatottból körülbelül 1,4–1,5 millióan kaphattak munkaadójuktól a SZÉP-kártyájukra pénzt. A 24 által megkérdezett négy kártyakibocsátó szerint ezen felhasználók töredéke, legfeljebb 250 ezer ember lesz azonban csak jogosult a 200 ezer forintos extrajuttatásra. A lap becslései szerint így maximum 225–250 ezer ügyfélnél (a kártyabirtokosok kevesebb mint ötödénél) nyílik lehetőség a 200 ezer forintos plusz juttatás folyósítására az év végéig. Feltéve, hogy a munkáltatójuk hajlandó áldozni erre a soron kívül jött, kedvezményes adózású egyszeri lehetőségre. 

Forrás: Mérce