A magyar háztartások 11,1 százaléka nem tudta időben befizetni a közütemi díjakat 2018-ban – tette közzé hétfőn az Eurostat. Ezzel a nyolcadik legrosszabb helyre kerültünk az EU-ban.

A lap közölte: csak most derül ki, hogy a korábbi évekhez hasonlóan kér-e a cég titoktartást a szakszervezetektől, és ha igen, azok vállalják-e azt, vagy folyamatosan tájékoztatnak az egyeztetés részleteiről – írja a 24.hu.

Ha a főállású kisadózó nyugdíjjárulék-alapot képező keresete a mindenkori minimálbérnél kevesebb, a biztosítási időnek csak az arányos időtartamát veszik figyelembe szolgálati időként a nyugdíj összegének kiszámítása során. Az 50 ezer forint tételes adót fizető katás vállalkozókat emiatt 2020-ban is kettős veszedelem fenyegeti a nyugdíjuk tekintetében.

Január 30-án megkezdődnek az Audi Hungaria jövőjét meghatározó bértárgyalások – derült ki az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) hírleveléből. Az Audi-sztrájk után biztosan idén is érdekesek leszek a tárgyalások. Dr. Knáb Erzsébet, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja és Németh Sándor, az AHFSZ elnöke nyilatkozott a kezdődő tárgyalásokról – írja a Portfolio.

Az elmúlt néhány évben olyan ütemben növekedtek a focista fizetések idehaza, hogy azok megfelelnek a régiós szintnek. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy 2019-ben már a top20 európai klubok táborát fogja gyarapítani Magyarország a bérkiadások alapján. Az mfor.hu cikke.

Előre tekintve azzal számolhatunk, hogy a gyors béremelkedés még a jövő évben is fennmaradhat, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 2020-ban is dinamikusan (legalább 8-8 százalékkal) nő, azonban a munkaerőhiány már mérséklődik, ugyanis a betöltetlen álláshelyek száma csökken, és a gazdasági növekedés dinamikája lassulhat. Mindez ismét rontja a munkavállalók alkupozícióját, vagyis hamarosan véget érhet a „dolgozók aranykora”. Persze egyes ágazatokban és munkakörökben még könnyen lehet, hogy a munkaerőhiány még erősödik is, azonban a gazdaság egészét tekintve csökkenést láthatunk, ami végül középtávon alacsonyabb bérdinamikához vezethet – olvastam a portfolio.hu múlt év végi elemzésében. Dr. Dávid Ferenc írása a Népszavában.

Mintegy 750 milliárd forintba kerülne az, hogy öt év alatt az átlagbérek 70 százalékáig felzárkóztassák az átlagnyugdíjakat. A Magyar Szakszervezeti Szövetség többek között ezt szeretné elérni a kormánynál, és azt állítja, hogy az intézkedéseknek meg is van a fedezete – írja a 24.hu.

 32 milliárd forintból emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók illetményét 2020-ban. A megemelt fizetést áprilistól, 2020. január 1-jéig visszamenőleg kapják majd meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztviselői, derült ki a Miniszterelnökség közleményéből – írja a 24.hu.

Intenzív évet zárt tavaly az álláshirdetési és -keresési piac. A jelentkezők száma közel tizedével emelkedett az előző évhez képest, míg a cégek automatizálási szándéka magasabb fordulatszámra kapcsolt. Az év jellemző tendenciáinak markáns eleme, hogy a munkáltatók nyitottabbá váltak az atipikus foglalkoztatási formákra. A legnagyobb bérfejlesztésről az adminisztrációs feladatokat ellátók számoltak be - olvasható a Profession.hu közleményében.

Együttműködési megállapodást írt alá az országos buszközlekedési cég két legnagyobb szakszervezete, hamarosan össze is olvadhatnak – írja a Népszava.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ