Ahogy arról beszámoltunk, Kontrát Károly január elején bejelentette, újabb 5%-kal emelkedik az „arra jogosult” rendvédelmi dolgozók fizetése. A bejelentést azonban kicsit sem értékelte ünnepélyesnek a Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége, illetve a Független Rendőr Szakszervezet sem. A Mérce cikke.

A Magyar Államkincstár és vele együtt a Fidesz is köti az ebet a karóhoz: állítják, a nyugdíjak utalása rendben megtörtént. Nincs adat arról, hány idős ember maradt pénz nélkül a hétvégére – írja a Népszava.

A gyermekvállalás kaland: a magyar kormány gyártotta akadálypályán különösen. Ez nem változott a „Családok évében” sem, hiába szórtak el rá milliárdokat – írja a Magyar Narancs.

Bár az Államkincstár korábbi közlése alapján sokaknak úgy tűnhetett, hogy a nyugdíjak postai kézbesítése január 14-én, vagyis hétfőn kezdődik, valójában ez 16-án, szerdán indul meg – tudta meg az Index.

A túlóratörvény fő oka a munkaerőhiány, aminek az egyik oka az alacsony bérek miatti tömeges elvándorlás. De miért alacsonyak a bérek, ha a gazdaság jól teljesít? A Hetek cikke.

A puszta adatok azt mutatják, ugyan kicsit nagyobb volt a drágulás mértéke (3,6 százalék) szeptemberben, mint a Magyar Nemzeti Bank várakozása (3,4 százalék), azonban nincs ok az aggodalomra, mert elemzők éves szinten legfeljebb 3 százalékos jegybanki célérték körüli inflációt várnak. A pénzromlás átlagos értéke azonban sok mindent eltakar. Például azt, hogy mennyire terhelik az emelkedő árak a nyugdíjasok költségvetését. A Központi Statisztikai Hivatal által számított nyugdíjaskosár még akár kedvező is lenne, hiszen annak inflációja mindössze 3,3 százalék. Az októberi nyugdíjas infláció pedig 3,4 százalék volt – írja a Magyar Hang.

A Tolna Megyei Kormányhivatal munkatársai évről évre elkészítik a "Mi mennyi?" című kiadványukat. Összeállításunkban a 2019. évi dokumentum mellett elérhetőek a 2010. évig visszamenőleg a "Mi mennyi?" füzetek, segítve ezzel a témában való tájékozódást – írja a tamogatoweb.hu.

A versenyszférában az idei átlagos béremelés mértéke várhatóan meghaladja majd az év végén megkötött megállapodásban foglalt nyolcszázalékos bérajánlást, és két számjegyű béremelés lehet 2019-ben is – mondta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A lapnak nyilatkozó szakszervezeti vezetők szintén tíz százaléknál nagyobb mértékű béremelésekben bíznak a most folyó vállalati bértárgyalásokon.

Átszakadt a gát a rendőröknél, az állomány tagjai az elmúlt héten folyamatosan tették közzé az interneten a bizonyítékokat arról, hogy a kormányzati propaganda állításaival ellentétben elképesztően alacsony fizetések vannak a testületnél. Legalábbis az állomány azon részénél, amelyről eddig hallgatott a felső vezetés – írja a 24.hu.

Anyagilag jelentős összeget veszítenek azok a nők, akik úgy döntenek, 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulnak. Helyzetük az elmúlt években csak még jobban romlott – írja az mfor.hu.


Ha Te is szeretnél a rabszolgatörvény ellen tiltakozni a Facookon és szeretnél egy ilyen keretet a profilképedre, akkor:
1. kattints a profilképedre
2. kattints a "keret hozzáadására"
3. írd be a keresőbe, hogy "Stop rabszolgatörvény"
4. húzással igazítsd a kívánt helyre
5. add meg, mennyi ideig akarod használni
6. fogadd el a változtatásokat

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ