Kezdeményezte a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (Kéf) összehívását a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Szalay-Bobrovniczki Vincénél, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkáránál. Erről Boros Péterné, a szakszervezet elnöke beszélt lapunk érdeklődésére.
Az MKKSZ átfogó követeléscsomagról tárgyalna. Ennek része a szervezet 25 százalékos béremelésről szóló követelése a közszolgálati szektorban, ezt az elszállt infláció miatt szeretnék elérni. Boros Péterné kérdésünkre azt mondta: a 25 százalék egy tárgyalásra buzdító átlagszám, egy kiindulási alap. Egyes alapvető élelmiszerek ára ugyanis 46 százalékkal is növekedett, így még ennél nagyobbat is követelhetnének. Ugyanakkor akadtak részterületek, ahol történt némi bérfejlesztés. Az elmúlt években a minimálbért és a garantált bérminimumot emelte a kormány, a diplomások bérét viszont nem növelték, miközben a keresetük jelentősen veszített értékéből. Ezért is szeretnének mielőbbi beavatkozást, továbbá az MKKSZ a diplomás bérminimum bevezetését is szeretné elérni.
Felvetésünkre – miszerint ha azt az érvet hallják majd a kormánytól, hogy év végére 10 százalék alá csökken a pénzromlás mértéke – arra mit felelnek, azt mondta: az infláció minden százalékának kompenzálása szükséges. – Meg kell nézni, hogy melyik területen mekkora volt a bérkiáramlás, és ehhez képest mekkora lépésre van szükség. A 25 százalékos béremelést januárban, a tárgyalások elindításakor fogalmaztuk meg. A kormány mondja meg, hogy ehhez képest mennyit emelt az egyes részterületeken. Azokon a területeken, ahol a kormány semmit sem emelt, ott érvényben van a 25 százalékos béremelési követelésünk – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, akkor lenne a munkavállalók szempontjából előremutató a folyamat, ha konkrét bérfelzárkóztatási tervezet készülne.
Elmondta továbbá azt is, hogy része a tárgyalásról szóló javaslatcsomagnak az állami üdülők értékesítésének ügye és a szakszervezeti tagdíjfizetés megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat is. Az MKKSZ ugyanis elutasítja az erről szóló módosítási javaslatot, amellyel átírnák a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetésről szóló törvényt. Az eddigi szabályok szerint a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató a munkavállalók béréből a dolgozó írásbeli kérelmére levonta, majd átutalta a munkavállaló által megjelölt szakszervezetnek vagy más érdekképviseletnek. A tervezet szerint ezen úgy módosítanának, hogy a törvénnyel ettől eltérő kivételeket határozhatna meg az állam, és önmagát gyakorlatilag mentesítené a tagdíjutalási kötelezettség alól.
Forrás: hang.hu
