Az elmúlt hét évben 32 bérintézkedési jogszabálycsomag született, ám a béremelésre váró 691 ezer dolgozóból ezek csupán 540 ezer főt érintettek. Tehát 150 ezer fő helyzete és fizetése 2008 óta változatlan.

Tisztelt Frakcióvezető Úr/Asszony!

2017. április 4-én levélben fordultunk Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úrhoz, hogy mint a kormány közigazgatásért felelős tagja kezdeményezze a közszolgálati tisztviselők keresetének 2017. évi rendezését. A levélben megírtuk javaslatunk előzményeit és részletes indoklását. A levélhez két csalódott kormánytisztviselő hozzánk eljuttatott levelét is csatoltuk. A miniszter úrhoz írt levelünket és két csatolmányát mellékeljük.

A városi közösségi közlekedés napjainkban nehéz időket él meg. A Közlekedési Központok megalakulásával jelentősen megváltozott az önkormányzatok (mint megrendelők) és a Volán-cégek (mint szolgáltatók) viszonya. A korábbi, együttműködésen alapuló, a közös felelősségvállalás mentén kialakult kapcsolatot számos érdekellentét árnyékolja be. Az önkormányzatok egyre nehezebben tudják kiegyenlíteni a szolgáltatások ellenértékét, a Közlekedési Központok pedig egyre küzdelmesebben tudják kielégíteni a differenciálódó igényeket. A korábban megegyezésre törekvő partnerek, most egymást hibáztatják a szolgáltatások színvonalának esetleges csökkenéséért.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) örömmel értesült, hogy Palkovics államtitkár úr magáévá tette az „egyenlő munkáért járó értékarányos, lehetőség szerint egyenlő juttatás követelményének" elvét. Azt azonban nem értjük, hogy miért pont a minisztériumi főosztályvezetők és osztályvezetők bérével méri össze a Budapesti Műszaki Egyetemen dolgozó, magasan kvalifikált egyetemi oktatók bérét?!

A Zala Volán Dolgozóinak Demokratikus Szakszervezete (ZVDDSZ) szerint a Volán-társaságok összevonása előtt a cégcsoport tevékenységének egyik legnyereségesebb szeletének számított a távolsági buszközlekedés.  Húzó ágazat volt, azóta nagyot fordult a világ. Egy rosszul értelmezett és túldramatizált MÁV - Volán párhuzamos közlekedés jegyében mintegy tíz éve megkezdődött a távolsági buszközlekedés leépítése. 2009-ben Győrből Budapestre 11 járatpár szűnt meg.

Valóban lehet hatékonyabb a home office az irodai környezetnél? Ha igen, vajon miért ódzkodnak tőle a munkáltatók?

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete aggályai „A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről” benyújtott törvénymódosítási javaslattal összefüggésben.

A Kormány – mint már annyiszor, most is - eliminálta a Versenyszféra Konzultációs Fórumát (VKF), s így az érintettekkel – a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel - történő egyeztetés nélkül terjeszti javaslatát a Parlament elé, melyben kezdeményezi a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítását, amely alapján akár harminchat hónapos munkaidőkeret is bevezethető lesz.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja a Munka törvénykönyvének újabb változtatását, amely lehetővé tenné a munkáltatónak, hogy akár három évre emelje a munkaidőkeret számítását. Ez nem más, mint egy rabszolga törvény!

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2017. április 3-án nemzetközi konferenciát szervezett Emberi jogok és munkakörülmények a magyarországi divatiparban címmel, melyen a 2016. februárja és októbere között készített felsőruházati gyártással foglalkozó cégeknél végzett kutatásuk eredményét is bemutatták. A rendezvényről megjelent sajtócikkre a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) Könnyűipari Tagozata vezetőjeként szeretnék reagálni.

Mint ahogy azt korábbi közleményünkben tudattuk a közelmúltban egy új kéményseprő-ipari szolgáltató vállalat került megalapításra mely országos lefedettséggel bír. A Társaság tulajdonosi háttere igencsak szövevényes és meglepő módon szoros összefüggés található a Társaság és a Katasztrófavédelem közt. A napokban megbízható forrásokból értesültünk arról, hogy a szóban forgó Társaság már munkavégzést is folytat, annak ellenére, hogy a BM OKF Hatósági Osztályának kéményseprő-ipari szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába még felvezetésre sem került, arról már nem is beszélve, hogy a jogszabályok által többek között előírt eszköz- és műszerparkkal, honlappal, ügyfélszolgálattal, stb. sem rendelkeznek. A minap Szervezetünk birtokába kerültek olyan bizonyítékok is, melyek alátámasztják, hogy a Társaság megbízásából a katasztrófavédelem alkalmazásban lévő munkavállalók, főmunkaidejükben, a katasztrófavédelem által biztosított és adófizetői forintokból vásárolt formaruhában, eszköz- és műszerparkkal, autóval, végeznek kéményseprő-ipari tevékenységet "közületek" részére.